Megalakult az új osztrák kormány a Néppárt és a Szabadságpárt koalíciójával, amelyet a világ jelenleg legfiatalabb kormányfője, a 31 éves Sebastian Kurz vezet. A baloldali sajtóban az esemény természetesen kiverte a biztosítékot, és egyből beindult a neonácizás és a migránsozás, illetve főállásban rettegnek már Heinz-Christian Strachétől is. A kormány tagjai Alexander Van der Bellen államfő és Strache alkancellár, FPÖ-elnök jelenlétében tették le az esküt hétfőn, az esemény apropóján pedig demonstrációk is zajlottak az osztrák fővárosban.
Két hónapnyi tárgyalás után végre megalakulhatott az új osztrák kormány, amelyben 2007 óta először ismét szerepet kapott az FPÖ. A világ legfiatalabb vezetője szakított a hagyományokkal és nem az SPÖ-vel lépett koalícióra, hanem a Heinz-Christian Strache vezette FPÖ-vel, ami természetesen hatalmas rettegéshullámot váltott ki a baloldali sajtóban. Többen nácikat és vérengzést vizionálnak.
Erős EU-ban és kevesebb migránsban érdekelt az ország
A 444.hu a Spiegelre hivatkozva megírta, milyen szörnyűségek várhatók a közeljövőben: például a migránsoknak hozzá kell járulniuk az ellátásukhoz, így elképzelhető, hogy a menedékkérőnek át kell adnia a pénzét és a mobiltelefonját a hatóságoknak. De szerintük az is tarthatatlan, hogy állítólag a rendőrség kiemelt feladata lesz a politikai iszlám elleni fellépés. Azt is kiemelt hírként kezelték az új kormánnyal kapcsolatban, hogy továbbra sem működhetnek Ausztriában atomerőművek, aminek jó hírnek kellene lennie, hiszen a baloldal ferde szemmel nézi a szerinte veszélyes atomenergiát, de valószínűleg arról van szó, hogy bármit is csinál egy jobboldali kormány, az úgyis csak rossz lehet.
Az egyik legfelháborítóbb dolog viszont úgyis az, hogy Ausztria egy erős EU-ban érdekelt, de ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok szuverenitása is erős maradjon, ne vegyen el döntési hatásköröket Brüsszel.
Mindig ezek a szélsőségek…
A Reuters hírügynökség annak apropóján kongatta meg a vészharangokat, hogy ezentúl Ausztria lesz az egyetlen olyan ország Európában, amelynek élén egy szélsőjobboldali szervezet (is) áll. Kiemelik, a szélsőségesek kulcsfontosságú intézményekhez és erőforrásokhoz férnek majd hozzá, és az új kormány keményen fel fog lépni annak érdekében, hogy Brüsszel a lehető legkevesebb dologba szóljon majd bele. Szerintük ez maga vég.
Meglepő módon a BBC is hasonlóan gondolkozik, ők kicsit részletesebben tárgyalták, mennyire rettenetes belegondolni, hogy olyan fontos dolgokat irányít majd a Szabadságpárt, mint a rendőrség, a hadügyminisztérium, illetve a külügy.
Fotó: Reuters
A BBC „megnyugató” példákat is felhozott, hogy enyhítse a liberálisok fájdalmát, a lap hangsúlyozta, nincs semmi veszve. Kiemelték, hogy Marine Le Pen-t is sikerült legyőznie Emmanuel Macronnak, de Geert Wilders is alulmaradt Mark Rutte pártjával szemben. Arra nem térnek ki, hogy ezeknek a politikusoknak a népszerűsége hihetetlenül megnőtt a migrációs válság hatására, és például Wilders pártja ma az egyik legnagyobb erőnek számít Hollandiában.
De a Times of Israel sem felejtette el hangsúlyozni a hétfői demonstrációk kapcsán, hogy Strache fiatal korában nagyon benne volt a neonáci közösségekben, most viszont 48 évesen szerintük úgy próbálja beállítani magát, mintha egy komoly államférfi lenne. A lap azért kiemeli, hogy a politikus oroszokkal is szövetkezett, nem ért egyet az Oroszország elleni szankciókkal és elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Izrael egyébként nem valószínű, hogy nagyon kritikus lesz a jövőben, hiszen a külügy élére Karin Kneissl kerül, aki Izrael-párti véleményeiről ismert az osztrák közéletben.
A törököknek sem tetszik a dolog
Az AFP hírügynökség vasárnapi beszámolója szerint a török kormány is szót emelt Kurz és kormánya ellen. A törökök attól félnek, hogy Ausztria akadályozni fogja Törökország EU integrációját, ami azért is valószínű, mert Kurz-nak már külügyminiszterként sem volt jó kapcsolata az országgal. A török EU-ügyekért felelős miniszter Omer Çelik kifejtette, az új osztrák kormány máris elkezdte megtámadni a demokráciát és az alapvető emberi jogokat. A kritikába még egy fenyegetés is belefért: a törökök szerint, ha az osztrákok így folytatják, akkor könnyen elveszíthetik Törökország barátságát.
A civilek is tüntettek a „nácik” ellen
A konzervatív-radikális jobboldali koalíciós kormány megalakulása miatt Bécs központjában, nem messze az elnöki palotától mintegy 6000 ember tüntetett. A tüntetőket jelentős létszámú rendőralakulat vette körül, és a rendőrök a tömeget a Heldenplatzra (Hősök terére) terelték. A Heldenplatz az osztrák történelem fontos jelképe, itt jelentette be Hitler 1938-ban Ausztria Németországhoz (vagy a náci vezérkar egykori összetételét elnézve esetleg Németország Ausztriához) csatolását. A demonstráció jórészt békés volt, egy kis csoport tagjai petárdát, paradicsomot és tojást dobáltak a rohamrendőrök felé. A tüntetők tábláin olyan jelmondatok is voltak, hogy:
Ne engedjük, hogy a nácik kormányozzanak!
Nem akarunk náci disznókat!
Halál a fasizmusra!
A tüntetést több szélsőbaloldali, antifasiszta és diákcsoport szervezte meg.
Fotó: ABC News
Az államfő – aki hivatalba lépése előtt a Zöldek pártjának vezetője volt – azt mondta: tudatában van annak, hogy sokan „szkeptikusan, sőt egyesek ellenségesen tekintenek a többséget képviselő új kormányra, de ez a demokrácia”. Az elnök arra kérte a kormányt, hogy tisztelje az osztrák történelmet, annak jó és szomorú oldalaival együtt, tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait, azokét, akik másként gondolkodnak, és garantálja minden ausztriai lakos jólétét, közéjük értve a nem osztrák állampolgárokat is.
A kormánynak – a kancellárral együtt – 14 minisztere és két, tárcával rendelkező államtitkára van.
Forrás: MTI, The Guardian, The Times of Israel, Reuters, BBC; Vezető kép: RTE
Facebook
Twitter
YouTube
RSS