Törökország stabilitása egész Európa számára kiemelkedően fontos, ugyanakkor több kritika érte az országot a 2016-os puccsot követő tisztogatások miatt. Recep Tayyip Erdogan ismételt újraválasztását követően a szíriai rendezést jelölte meg egyik legfőbb feladatául, és bár Törökország számára is fontos a menekültkérdés mielőbbi rendezése, az orosz-török együttműködés égisze alatt térségi pozíciójának megerősítésére is törekszik. A török elnök 2013-ban járt utoljára hazánkban hivatalosan, hétfői látogatását részben a budapesti Gül Baba felújított türbéjének átadása szolgáltatta. Erdogan ma Orbán Viktorral és Áder Jánossal is tárgyal Budapesten.
Recep Tayyip Erdogan török államfő hétfőn Budapestre érkezik, ahol fogadja őt Áder János köztársasági elnök, majd tárgyalásokat folytat Orbán Viktor miniszterelnökkel, és nyitóbeszédet mond a Magyarország-Törökország Üzleti Fórumon. A látogatás időpontjáról szeptemberben szivárogtak ki sajtóhírek, az alkalmát az értesülések szerint Gül Baba felújított türbéjének átadása szolgáltatta.
Stabil Törökország mindenki érdeke
A török elnök újraválasztását június 25-én erősítette meg a török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK). Magas részvétel mellett Recep Tayyip Erdogan a voksok 52,4 százalékát szerezte meg a Törökországban vasárnap tartott előrehozott elnökválasztáson, pártja is az első helyen végzett. Az újonnan megválasztott török államfő Szíria „felszabadításának” folytatását, és a terrorizmus elleni további küzdelmet ígérte a győzelme utáni első beszédében. Vlagyimir Putyin elsőként gratulált telefonon a választási eredményhez. Sajtóhírek szerint a beszélgetésen a szír helyzet rendezéséről, a katonai fejlesztésekről és az energetikai együttműködésekről tárgyaltak, ahol szóba került egy atomerőmű létesítése, és a Török Áramlat nevű tengeri gázvezeték építése is. Donald Trump, amerikai elnök szintén telefonon beszélt Erdogannal. A Fehér Ház szóvivőjének szűkszavú tájékoztatása szerint a két ország közti „kötelék” megerősítése volt a téma. Az amerikai-török viszony fagyos voltára utal, hogy a választási kampány időszakában az Egyesült Államok kongresszusa blokkolt egy fegyverüzletet a török kormány emberjogi kihágásaira hivatkozva.
Angela Merkel kancellár gratulációjában a két ország „többéves barátságát”, és a Törökország által a menekültválság idején tanúsított „felelős magatartást” méltatta. Ismert, Németországnak és az Európai Uniónak elsődleges érdeke, hogy a török kormány stabil maradjon és tartsa magát a Merkel által összehozott migrációs és határvédelmi egyezményhez. Törökország és az EU, illetve Németország viszonya azonban közel sem jellemezhető felhőtlennek. Az európai vezetők egyöntetűen kifogásolják a 2016. nyári, sikertelen katonai puccskísérletet követő tisztogatásokat és jogsértéseket. Több uniós ország, Németországgal az élen ráadásul megtiltotta, hogy a 2017. áprilisi, a török elnök hatalmát megerősítő népszavazás előtt Erdogan, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetői a területükön kampányoljanak. Orbán Viktor Facebook-üzenetben, majd hivatalos levélben gratulált az elnöknek újraválasztásáért, amelyben meghívta Magyarországra Erdogant. Mint fogalmazott,
Törökország stabilitása egész Európa számára jó hír, hiszen kontinensünk számtalan súlyos biztonsági kihívással áll szemben, melyek legyőzéséhez elengedhetetlen a Törökországgal való kiszámítható, hatékony együttműködés.
Trump hátralépett, Oroszország és Törökország megegyezett
Erdogan júliusban Brüsszelben vett részt a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján, majd a hónap végén Dél-Afrikában, a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő, úgynevezett BRICS-országok csúcstalálkozóján vett részt, és Zambiába is ellátogatott. Szeptember elején Kirgizisztánban, Biskekben és Csolpan-Atában a türk országok többségét, Törökországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztánt és Kirgizisztánt tömörítő Türk Tanács állam- illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján vett részt, melyre Orbán Viktor magyar miniszterelnök is hivatalos volt, és kijelentette, hogy Magyarország kész megnyitni a türk-magyar együttműködés új fejezetét. Alig egy héttel később a török elnök Teheránban egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Haszan Róháni iráni államfővel a szíriai helyzetről, majd 10 nappal később kétoldalú megbeszélést is folytatott Vlagyimir Putyinnal a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban. Itt állapodott meg a két államfő arról, hogy demilitarizált övezetet alakítanak ki a szíriai Idlíb tartományban, amely a közel-keleti ország utolsó olyan jelentősebb területe, amely a felkelők kezén van. Előtte két nappal pedig Baku első világháborús felszabadulásának 100. évfordulójának megünneplésén vett részt Azerbajdzsánban.
A fogvatartott lelkész ügye árnyékot vet az amerikai-török kapcsolatokra
A török elnök szeptember végén New Yorkban felszólalt az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában, melynek alkalmából kétoldalú találkozót is tartott a többi között Emmanuel Macron francia elnökkel, Petro Porosenko ukrán államfővel, Haszan Róháni iráni elnökkel, Charles Michel belga kormányfővel, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel, Abe Sindzó japán kormányfővel és Theresa May brit miniszterelnökkel. Erdogan az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében kihívó álláspontra helyezkedett és azzal vádolta Washingtont, hogy gazdasági háborút indított. Erdogan bírálta Donald Trump amerikai elnök kormányzatát, hogy kereskedelmi ügyeket használ fel eszközként politikai céljai eléréséhez. Az amerikai-török kapcsolatokat beárnyékolja a kémkedéssel és terrorizmussal megvádolt lelkipásztor, Andrew Brunson ügye, akit a török hatóságok tartanak házi őrizetben, meghallgatása október 12-én lesz. Az amerikai hatóságok rendszeresen arra szólítják fel Törökországot, hogy engedje szabadon az országban fogva tartott amerikai állampolgárokat, köztük Brunsont, ellenkező esetben folyamatos gazdasági szankciókat helyezett kilátásba. A történtek ellenére Erdogan derülátó volt az Egyesült Államokhoz fűződő politikai és kereskedelmi viszonyát illetően. Hangoztatta, országa elkötelezett a szabad piacgazdaság iránt és a befektetési környezet javítására törekszik.
Súlyos nézeteltérések terhelik a menekültügyi paktumot
Recep Tayyip Erdogan török elnök utolsó hivatalos útja szeptember végén Németországba vezetett, ahol Angela Merkel kancellár és Frank-Walter Steinmeier szövetségi államfő is fogadta.
Bár Angela Merkel többször is hangoztatta, hogy ameddig ő vezeti a német nagykoalíciót, Németország nem támogatja Törökország uniós csatlakozását, a két államfő viszonyában jelentős sikerként értékelik az EU-török megállapodást a migráció kérdésében. Bár az EU 2015 novembere óta folytatott intenzív tárgyalásokat a kérdésben Törökországgal, végül személyesen Angela Merkel fellépésének tudható be a törékeny paktum, amelyet a nyugati és hazai balliberális média a migráció megállításának és kezelésének mérföldköveként értelmeztek (szemben például a magyar határkerítéssel). Az alku értelmében az EU-nak minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból. Ebben azok élveznének elsőbbséget, akik korábban nem próbáltak meg illegális úton eljutni a kontinensre.
A török elnök legutóbbi németországi látogatása alkalmával Angela Merkel kiemelte, hogy súlyos nézeteltérések jellemzik a két ország viszonyát, legfőképpen a jogállamiság és az emberi jogok tekintetében. Mint kifejtette, a Németországban élő török közösség, a szíriai polgárháború, a migráció, a terrorizmus elleni harc, a NATO-tagság és egy sor további ügy összeköti a két országot, de a berlini és az ankarai vezetés igen eltérően gondolkodik arról, hogy “miként is kellene kinéznie egy demokratikus, szabad és nyitott társadalomnak”. Angela Merkel arról is szólt, hogy Berlin és Ankara egyaránt elkötelezett az EU-Törökország menekültügyi megállapodás végrehajtása mellett. A többi között hangsúlyozta, Németországnak az az érdeke, hogy Törökország stabil legyen, és gazdaságilag is erős. Erdogan a tárgyalásokat követően arra hívta fel a német vezetés figyelmét, hogy tiszteletben kell tartaniuk a független török igazságszolgáltatás döntéseit, és a kétoldalú kapcsolatok, illetve mindkét ország biztonsága érdekében segítenie kell a török hatóságok munkáját. Így Törökország továbbra is követeli a puccskísérlettel összefüggésben terrorizmussal gyanúsított, Németországban tartózkodó személyek és a “több ezer PKK-tag” kiadatását.
Erősödő diplomáciai kapcsolatok
Bár Erdogannal Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon miniszterelnökök is tárgyalásokat folytattak, elsősorban energetikai kérdésekben, 2010-től intenzívebbé vált a diplomáciai kapcsolat a két ország között. 2011-ben Schmitt Pál köztársasági elnök hivatalos törökországi látogatásán találkozott Abdullah Gül török államfővel, Recep Tayyip Erdogan miniszterelnökkel és Cemil Cicek parlamenti elnökkel, és felkereste az ankarai egyetem 1935-ben létesült hungarológiai tanszékét. Két évvel később Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök budapesti látogatásán Orbán Viktor kormányfővel a vízummentes utazás lehetőségéről és a magyarországi török történelmi műemlékek felújításáról tárgyalt. 2013 végén a magyar kormányfő látogatott Isztambulba, ahol többek között megállapodtak a magyar állampolgárok törökországi vízumkötelezettségének megszüntetéséről, majd megtartotta alakuló ülését a kormánytagokból álló magyar-török stratégiai együttműködési tanács. 2014 elején a török államfő, Abdullah Gül látogatott hazánkba, 2015-ben pedig Ahmet Davutoglu török miniszterelnök folytatott megbeszéléseket Budapesten Orbán Viktorral. 2016. szeptember 7-én Áder János magyar és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő, valamint Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes részvételével Szigetváron felavatták a vár 1566-os védőinek tiszteletére emelt, több kritikát is kiváltó szoborcsoportot. 2017-ben a Pekingben rendezett “Egy övezet, egy út” nemzetközi együttműködési fórumon egyeztetett a magyar és a török államfő. Végül 2018 júliusában Orbán Viktor Ankarában részt vett az újraválasztott török elnök, Recep Tayyip Erdogan beiktatási ünnepségén.
Törökország a világ 17. legnagyobb gazdasága, 2017-ben a nemzeti össztermék 851 milliárd dollárt tett ki. Az ország hazánk 17. kereskedelmi partnere, 2017-ben a teljes magyar külkereskedelemben 15. helyen áll az export, míg 22. helyen az import tekintetében. 2018-ban erősödő export- és import-kapcsolatok jellemezték a két ország kapcsolatát. Ebben az évben két török vállalat is jelentett be új magyarországi beruházást, több, mint 270 munkahelyet teremtve ezáltal.
Vezető kép: MTI
Ilona
2018-10-08 at 18:56
Kétség sem férhet hozzá, hogy a törökhódoltság korában a magyarok iszonytatóan sokat szenvedtek a törökök miatt, területek néptelenedtek el, mert vagy legyilkolták a lakosságot, vagy elhurcolták őket rabként. A törökök ellen harcoló hőseinkre ezért mindig nagy tisztelettel és büszkeséggel emlékezünk. Ilyen hősök például Dobó István, valamint Szigetvár hős védője Zrinyi Miklós. Igaz én is furcsának találtam amikor arról olvastam, hogy Szigetváron Zrinyi Miklós és Szulejmán szultán szobrai egymással szemben állnak majd. A magyarázat a történelmi megbékélés volt.
A történelmi kapcsolatok, viszonyok idővel, főleg évszázadok alatt, változhatnak a népek életében. Békeszerződések lépnek életbe, vagy éppen szűnnek meg.
Azt sem kell elfelejteni, hiszen ez is tagadhatatlan történelmi tény, hogy
Thököly Imre, (aki Zrinyi Ilona II. férje volt),
Zrinyi Ilona (akinek a Szigetvári hős Zrinyi Miklós volt az ükapja, a költő Zrinyi Miklós pedig a nagybátyja),
II. Rákóczi Ferenc(akinek édesanyja Zrinyi Ilona) menedéket Törökországban találtak az osztrákok ellen vívott szabadságharcok után.
A politikai helyzet idővel változik, változhat. Ezt a fenti nagy történelmi személyiségek nevei is bizonyítják.
Most a XXI. századot írjuk, Törökország ugyanúgy a NATO egyik tagja mint Magyarország.
A védelmi kapcsolatokon túl ott vannak a gazdasági kapcsolatok.
Ezeket a kiépülő gazdasági kapcsolatokat nem érdemes ostoba tüntetésekkel lenullázni.
Merkel, Kurz, Macron, tárgyalhat Putyinnal, Erdogánnal, akkor a mi miniszterelnökünk miért ne tehetné? Neki miért lenne tilos?
Erdogán akkor is Erdogán amikor Merkellel tárgyal.
A gazdasági kapcsolatok bővítése még nem jelent ideológiai azonosságot, egyezősséget.
Most épül a Török Áramlat orosz segítséggel, melynek révén, Törökországból a Török Áramlat vezetékből orosz gázt kaphatna Magyarország is. Mindenki tudja, hogy Magyarország orosz gáz nélkül igen nehéz helyzetbe kerülne.
Végül, de nem utolsó sorban itt a migráció súlyos kérdése, ami 2015-től Európa égető gondja, nem mellékes, sőt igen fontos, ha a törökök az unióval kötött szerződés alapján visszafogják a területükön ott levő migránsokat és nem eresztik rá a milliós migráns tömegeket Európára.
pofonfa
2018-10-08 at 18:40
Tudja, kiket volt hiba idehívni? A több millió migránst, köztük a rengeteg kiképzett isis katonával.Ezek az igazi gyilkosok, be is mutatták Párizsban.
Na, ez volt a kapitális hiba.
Ha 2015- ben a nyugat-európai vezetők hallgatnak Orbánra, ma talán nem lenne szükség tárgyalni Erdogannal. Most viszont már Európának fontos hogy Európa szövetségese maradjon, ez a realitás. Orbán éppen a magyar állampolgárok biztonsága és békéje érdekében tárgyal. Furcsa, hogy pont ezek közül páran nem fogják ezt fel.
Benedek Károly
2018-10-08 at 16:17
A bevándorláspárti LMP meg Erdogan ellen tüntet.
Ezek sem fognak már meghülyülni.
Liberálfasiszta diktátorok pártján álló LMP-sek tüntetnek a török diktátor ellen?!
😀
ciki
2018-10-08 at 16:06
Aki nem fogja fel ennek a diplomáciai találkozásnak a valódi tétjét az hülye. Jóban kell lenni Törörögországgal, mert ha Erdogan begurul ránk engedi a migránsokat, Nemrég hoztak döntést az EU-ban, hogy csökkentik a Törökországnak megszavazott támogatást,amit ugye Merkel egyszemélyben, mint EU beígért, hogy tartsa vissza a migránsokat. Törökország nem EU-s tagállam, mégis belepofáznak a belügyeibe, demokrácia, jogállamiság hiánya,stb. Milyen jogon? Ha Erdogan akkora diktátor lenne, amilyennek be van állítva már rég tönkrevághatta volna a fényességes “demokratikus” EU-t. Kapu kinyit, migránsok előre a fejlett nyugatra.
Mátyás
2018-10-08 at 15:27
A történelem alapján viszonylag kevés ország vezetőjét láthatnánk vendégül jószívvel, vagyis nem szabad csak ez alapján politizálni, sőt oriási hiba lenne. Jelenleg ezekkel az országokkal gazdasági kapcsolatot építünk, mint ahogy oroszországgal és németországgal is, pedig azok is rengeteg kárt okoztak magyarországnak. De mást egyelőre nem is kell építenünk, sőt jó ha mindig a hátunk mögé is nézünk, mert megbízni egyikben sem lehet.
pofonfa
2018-10-08 at 14:56
Végigolvasva pár igazi barom hozzászólást, a diktátorságról meg az illiberalizmusról meg pelenkákról, azért megkérdezném a fent említett kommentelő agyhalottakat: ha beözönlene az a kb. 2 millió menekült, akiket a törökök tartanak a határaikon belül,hová emigrálnának, miután telerottyantották a nadrágot?
Jól gondolják meg, mert nem nagyon lenne hová hazajönni többet.
Vagy akkor hirtelen megis jó lenne az illiberális magyar határvédelem?
Egyébként a magyar miniszterelnök helyesen és felelősen jár el, ha Európa biztonságát jelentős részben biztosító ország vezetőjével tanácskozik.
Hesslerezredes
2018-10-08 at 15:31
Természetesen azzal nincs semmi baj, ha tárgyalunk a törökökkel, de a történelmünket sem szabad felejtenünk és lepiszkítanunk. A törökök nem barátaink és sajnos nem testvéreink. Viszont geopolitikai adottság a létük, tehát nem lehet megkerülni őket. Jó, hogy pár határral odébb vannak, mint ahogy az sem rossz, hogy az oroszok is odébb vannak – kivéve az utóbbiak esetében, ha segítenek visszaszereznünk mindazt, ami a miénk volt. :)))) Akkor lehetnek közelebb is, főleg, hogy bármikor el fog kelni a segítségük, hogy megtarthassuk azt, amit visszakaptunk.
pofonfa
2018-10-08 at 16:54
Tudja mikor piszkították le a történelmünket hivatalban lévő magyarok? Amikor a románokkal koccintottak a gyulafehérvári Nyilatkozat román nemzeti ünnepén.
Vagy, amikor sólyomi diplomáciai és morális mélyrepülést bemutatva félig sikerült csak átmenni azon a bizonyos hídon.
Vagy, amikor Párizsban azt ígérte egy kinevezett pót miniszterelnök, hogy ő majd képviselni fogja Párizs érdekeit Magyarországon,mint Bajnai.
Orbán Viktor kiváló minisztelnök és diplomata.Kiválóan és elvtelen megalkuvások nélkül kormányoz. Helyesen ismeri fel a problémákat és képes megoldani azokat. Ez sem az ellenzék egyetlen tagjáról, sem az európai országvezetőkről nem mondható el. Elegen támadják, legalább mi ne marjuk, mikor ráadásul igaza van.
Torockó
2018-10-08 at 14:19
Csodálom azokat, akiknek az Úr 2018. évében is (csak) Gül Baba az ellensége….
Benedek Károly
2018-10-08 at 16:07
Utazz el Nyugat-Európába, aztán kíváncsian várom a cenzúrázatlan élménybeszámolódat.
gyozo2018
2018-10-08 at 14:03
Szulejmán szobra Szigetváron, mint Hitler és Szálasi
szobra a budapesti zsidó negyedben.
Hesslerezredes
2018-10-08 at 14:08
Így van, fentebb pontosan erről írtam. Találó hasonlat!
olszal
2018-10-08 at 13:13
Némely hozzászólást olvasva nekem úgy tűnik, mintha a bécsi udvar diktálta volna azt…vagy a Csótány Feri a pápai hős…
Azért el kellene gondolkodni azon, hogy akkor Drezda (a teljesen vétlen város) amerikaiak által történt porig bombázása után az amik ki lettek tiltva Németországból?
Vagy a holland “békefenntartók” szrebrenicai közömbös hozzáállása után a hollandokat kiközösítették Európából?
Vagy kicsit régebben az indai szipoj lázadást követő vérengzést mivel magyaráznák a tisztelt,hozzászólók?
És akkor utoljára,de nem utolsósorban a 48-as szabadságharcot követő megtorlás után még mindig szóba állunk a labancokkal?
Marhaság, és hangulatkeltés emberek, amolyan Gyurcsótány és Vágó Pisti szerű alattomos véleménynyilvánítás.
Tudomásul kell venni, a XXI. században élünk és van történelmi múltunk.
Ilyen alapon nem szabadna szóba állnunk a mongolokkal sem, és az amerikaiakkal sem, mert ez utóbbiak 56-ban bizony nagyon csúnyán cserben hagytak bennünket…
dr. Felde István
2018-10-08 at 14:11
Kedves “olszal”
hesslernek és Libamillának írt válaszomat erősíted. Kössz !
Netta
2018-10-08 at 16:31
Szóba kell állnunk saját és közös érdekeink szerint. A 21. századi Törökország és Magyarország egyenrangú kapcsolatot ápolhatnak, s ez fontos is.
De tilos megtagadnunk a történelmet, azt, hogy ZRÍNYI ÉS SZULEJMÁNT NINCS JOGA SENKINEK KIBÉKÍTENIE EGYMÁSSAL!
Mit szólnál, ha Szálasinak szobrot állítanának a Dohány utcai zsinagógában, a “megbékélés” jegyében?!
Normális vagy te?!
Azok sem normálisak, akik Szulejmán szobrával visszamenőleg is és most is megalázzák a magyarokat.
a Tenkes kapitánya
2018-10-08 at 12:44
Mondom az igazi diktátorokat:
A Gomböntőglobalisták (vö.: Ibsen: Peer Gynt) és azok a szemétládák,
akik egy puccsal meg akarták öletni Erdogan elnök urat.
Benedek Károly
2018-10-08 at 16:26
Jól van, törökvitéz. Menj haza Törökországba és ott védd meg az igazadat.
Nekünk nincs kozünk a ti belső harcaitokhoz.
Tartsd tiszteletben a magyarok érzékenységét. Azzal a feltétellel telepedhettél le nálunk, hogy alkalmazkodsz.
Mi sem megyünk Törökországba igazságot tenni.
a Tenkes kapitánya
2018-10-08 at 12:10
„Az meg okmányokkal igazolható, hogy az osztrákok évenkénti zsarolásai, az ottománoknak fél évszázad alatt teljesített szolgáltatásokat is bőségesen elérik.” (II. Rákóczi Ferenc)
Mohács után pedig a köbvetkezőket írta a lengyel nagykövet Budáról:
“A magyarok örömmámorban úsznak, hogy megszabadultak az idegen uralomtól.”
(A Habsburg Mária-Szerencsés Imre féle Fugger globalista árnyék-hatalomtól)
“A magyarok messiáként várják János vajdát” (A hazafias párt vezérét, írja a kortárs szemtanú, Szerémi Görgy)
Minden ellenkező híresztelés ellenére, a törököknek valójában egyáltalán nem érdeke az adófizető keresztény lakosság ritkítása. Uralmukhoz köthető például a világhírűvé vált XVI.-XVII. századi magyar kertkultúra kivirágzása is, mely jelenség némileg ellentmond az imamalomszerűen emlegetett, meg nem szűnő pusztítás mítoszának.
Nem beszélve arról, hogy – török vazallusként – Bocskai István és Bethlen Gábor akkor teremti meg Erdély aranykorát, amikor a Habsburg megszállás alatt élő magyar végvári vitézek rongyokban járnak és éheznek.
Isten hozta Erdogan elnök urat a turáni-szkíta-hun gyökerű, testvéri Magyarországon!
Hesslerezredes
2018-10-08 at 12:46
Kedves Kapitány Úr! Meg kéne kérdezni – ha lehetne – azt a 3 millió jó magyar embert, akit a röpke 150 év alatt a törökök meggyilkoltak, rabszolgának elhurcoltak, meg janicsárnak képeztek ki. Önnek szerencséjére, ezt nem lehet megtenni, de azért lehet valószínűsíteni, hogy mit mondanának Önnek a fenti szavaira. (Mátyás király alatt a Magyar Királyság lakossága 4,5 millió volt, a hódoltság végén 1,5 millió!!!)
dr. Felde István
2018-10-08 at 13:51
Hesslerezredes
Ezredes ? Katona ? Kard ki kard !!! Ejnye ! Nem akarom minősíteni a hozzászólásod! Noha magam sem puszilkodom a törökökkel és néha nem is tetszik a politikájuk, de Te meg nem sokat hallottál a DIPLOMÁCIA művészetéről. No, de szerencsére nem Te viszed az Ország Ügyeit. A Te álláspontodat képviselve Európa Országainak 101 %-val véres harcban kellene állnunk bizonyos rég történt dolgok miatt! Ez , valljuk be, az idiotizmus netovábbja lenne. Picit térj magadhoz . Néhány hozzászólásod szívesen olvastam, ne rontsd a statisztikád :-))
Hesslerezredes
2018-10-08 at 14:06
Törökverő családból származom, akinek az őseit még Bocskai apánk telepítette le. Amit írtam, azok tények. És máig hatnak. Az oroszok tudtak bocsánatot kérni ’56-ért. Sokra nem mentünk vele, de legalább megtették. A törökök máig ajnározzák II. Szulejmánt. Diplomáciáról nemcsak hallottam, de tanultam is. Meg is van a véleményem róla. A karakán diplomáciát meg csinálni kell. Na, ez az, amit a magyar diplomácia ritkán és sokszor azt is rosszul műveli. Egy szóval nem utaltam arra, hogy háborúban kellene állnunk bárkivel. Csak éppen legyen tartásunk!
Buckafej
2018-10-08 at 15:15
A népesedési adatokat a mai kutatások már sokkal árnyaltabban mutatják be, lásd például Dávid Zoltán az 1598. évi házösszeírásról szóló könyvének bevezetőjét.
Mátyás idején 3-4 millió lehetett a népességszám, és a hódoltság végén is 3-4 millió között, ha jól emlékszem nagyjából ilyen adatokkal számol.
Sajnos nem nőtt közel 200 év alatt.
Ami nagy tragédia, és valóban Trianon egyik megalapozója.
Ugyanakkor a reálpolitikát ne keverjük a történelemmel.
Torockó
2018-10-08 at 14:13
“Isten hozta Erdogan elnök urat a turáni-szkíta-hun gyökerű, testvéri Magyarországon!”
gyozo2018
2018-10-08 at 16:21
Ja! Éljen és virágozzék a muszlimok és az elhülyült liberálnyikfasiszták testvéri barátsága.
Netta
2018-10-08 at 16:14
“Uralmukhoz köthető például a világhírűvé vált XVI.-XVII. századi magyar kertkultúra kivirágzása is”
Ki ez a hülye, aki összevissza firkált mindenféle baromságot?!
Nem mellesleg a fürdőkultúrát is a magyarok hozták be Európába.
Meg az alsóneműt is.
A törököktől nem eltanultuk a fürdőkultúrát, a törökök használták a bővizű forrásainkat.
gyozo2018
2018-10-08 at 16:18
“Isten hozta Erdogan elnök urat a turáni-szkíta-hun gyökerű, testvéri Magyarországon!”
Te sem fogsz már meghülyülni.
Hesslerezredes
2018-10-08 at 11:58
Szegény Zrínyi Miklós (szigetvár hős védője) és társai 2016. szeptember 7-e óta forognak a sírjukban. Hogy lehet akár csak egy lapon is említeni hazájukat védő hősöket egy közönséges rablógyilkos, hódító, muszlim bandával????????????!!!!!!!!!!!! Közös síremlék??? piha!!!
De hát egy olyan országban, ahol Budapest díszpolgára lehetett egy Sztálin meg egy Haynau is egészen 2011-ig, már semmin nem lehet csodálkozni… Gül Baba türbéje? Röhej. A török hódoltságot soha nem lehet megbocsátani és jóvátenni sem. Trianon ennek nyílegyenes következménye volt!
Netta
2018-10-08 at 16:15
Pontosan!