Szokatlanul hevesen bírálja Angela Merkel német kancellárt az eddig a politikus tenyeréből evő, Merkelt mindig óvó és védő, őt mosdató és kiszolgáló német sajtó; persze még mindig vannak olyan orgánumok, amelyek továbbra is hálásak Merkelnek, amiért a willkommenskultur és a “wir schaffen das” jegyében Németországra szabadított több, mint másfélmillió migránst. Merkel mai bejelentése után, miszerint a kancellár nem méretteti meg magát a CDU decemberi tisztújításán és lemond a pártelnöki posztról, már a német sajtó sem olyan kesztyűs kezű Merkellel. A legtöbb orgánum zűrzavarról, káoszról és veszélyekről ír, a Spiegel azonban már a kancellári székből is elmozdítaná Angela Merkelt.
Kétség kívül a Spiegel most a legkeményebb, amely egyenesen arról ír a Vége című publicisztikájában, hogy a pártelnökség feladása után Merkel nem maradhat sokáig kancellár, sőt, azt is odaszúrja a német vezetőnek, hogy aki fél az új választástól, az újraválasztástól, az fél a demokráciától is.
“Angela Merkel végre megértette. Mínusz tíz százalék Bajorországban, tizenegy Hessenben. Minden összetört, semmi sem maradt. Merkel pótolhatatlannak tartotta magát, de nem az” – írja a Spiegel, amely a Schulz-féle kormánykoalíciót is bírálja és Merkel szemére hányja. A Spiegel szerint Merkel bukni fog.
“Most el fog bukni. A bukás persze nem szégyen a demokráciában, de keserű egy olyan nő számára, akinek mindig, minden az önrendelkezésről szólt. Eközben Brazíliában egy fasiszta nyer választást, Isztambulban újságírót öltek meg egy olyan ország konzulátusán, amely brutális háborút folytat Jemenben és továbbra is fegyvereket vásárol Németországtól. A Nyugat eddig a megfelelő válaszokról szólt. Az Egyesült Államok elnöke új intézkedést jelentett be a nukleáris fegyverekre, az elnök ellenfelei pedig csőbombát találtak a postaládájukban. Zsinagógában zsidókat lőnek agyon. A Nyugatnak vége, a Nyugat elbukott. Barack Obama volt az utolsó elnöke” – zárja a Spiegel.de a véleménycikkét.
A német sajtót lapozgatva érdekes, hogy a migránsok beengedését, a migránssimogatást, a willkommenskulturt egyelőre senki nem rója fel Merkelnek, pedig egyértelműen ott kezdődött Merkel veszte.
A német kancellár hétfői sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy a következő törvényhozási ciklusban szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőként sem kíván dolgozni, és más politikai tisztséget sem vállal. Kiemelte, hogy a 18. éve tartó pártelnöki munkásságának befejezéséről szóló döntés szakítás eddigi meggyőződésével, amely szerint a kancellári és a CDU-elnöki tisztség összetartozik. Ez a szakítás “merész és kockázatos” – mondta, kifejtve, hogy módosított meggyőződése szerint a két tisztséget korlátozott időre mégiscsak szét lehet választani. Ez pedig lehetővé vált azáltal, hogy belátható időn belül lezárja politikai pályafutását.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS