A vikingektől a magyarságkutatásig

Mint jelentettük, megkezdi működését a Magyarságkutató Intézet (MKI), amelynek alapítója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az új intézettől a Kásler Miklós által vezetett minisztériumban azt várják, hogy a hazai történelemkutatás megkezdje a felzárkózást az európai átlaghoz. Cikkünkben néhány európai intézetet mutatunk be, amely modellként szolgálhatott a hazai intézet számára. Már most látszik, hogy megkerülhetetlen egy olyan online könyvtár megszervezése, amelyben a magyar történelem legfontosabb dokumentumai és a történészek munkái elérhetők lesznek az érdeklődők számára.

A legrégebbi intézet Nagy-Britanniában működik

Angliában már 1921 óta létezik a Történelemkutatási Intézet (IHR). Ahogy a honlapjukon fogalmaznak:

A történelemtudomány kiterjesztése és a múlt fontosságának megbecsülése a tudományos és a civil életben, Londonban, Britanniában és nemzetközileg, hogy intézményi támogatást és személyes vezetőséget biztosítsunk ennek a nagy történelmi közösségnek.

A téli napfordulót ünneplik az emberek a legendás Stonehenge-nél, Amesbury közelében 2018. december 22-én. Fotó: MTI/EPA

Az intézet a University of London része. A Wohl Könyvtár több, mint 190000 kiadványt tartalmaz, javarészt az európai történelem témájában. Azon túl, hogy az intézet könyvtárat üzemeltet, konferenciákat és további képzéseket szervez, valamint időszaki kiadványokat is publikál, kezeli a British History Online felületet, ami Nagy-Britannia és Írország történelmének elsődleges és másodlagos forrásait digitalizálta és tette közkinccsé. Az intézmény honlapján közzétett gazdálkodási mérlegből kiderül, a 2012-13-as évben 2 277 000 fontnyi keretből gazdálkodtak, 2 400 000 font kiadás mellett.

A német történelmi ismeretek elterjesztése

Németországban többek között (például a Max Planck Institut hálózata mellett) a Bundesinstitut für Kultur und Geschichte der Deutschen im Östlichen Europa (BKGE) lát el hasonló feladatokat. Ez a szervezet a német kulturális minisztérium alá tartozó intézet, amit 1989-ben alapítottak Oldenburgban, és azóta is szoros együttműködésben dolgozik az ottani egyetemmel.

A BKGE nem titkolt célja, hogy összekötőként pozicionálja magát a tudomány és a politikai tanácsadás között, és éppen ezért az intézet támogatja a német szövetségi kormányt minden téren, a kutatástól, a mediáción át a német kultúra és történelmi ismeretek elterjesztéséig Kelet-Európában, és a szomszédos országok történelmével való kapcsok megkeresésében.

Ezek a környező területek, mint például Kelet-Poroszország, Nyugat-Poroszország, Szilézia és Kelet-Brandenburg történelmi tartományai, valamint a Baltikum, a történelmi Csehország, Morvaország, Erdély és Oroszország.

A multidiszciplináris intézményben történészek, nyelvészek és irodalmárok dolgoznak. Az intézménynek több időszaki kiadványa is van, valamint a Németek Kelet-Európában című online enciklopédiát is közösen szerkesztik az oldenburgi egyetemmel. A BKGE 100 000 cikkes könyvtárral is rendelkezik.

Két érdekes példa: Finnország és Görögország

Finnországban a Finnish Centre of Excellence in Historical Research nevű intézmény működik. Az intézmény az 1400-as évektől a modern időkig kutatja a finn történelmet. Az intézetet három egyetem hozta létre, központja a Tamperei Egyetemen van.

Görögországban a Hellén Nemzeti Kutatási Alapítvány keretében működik a Történelemkutatási Intézet (IHR/NHRF), ami a hellén területek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális történelmét kutatja azokon a területeken, ahol a hellenizmus aktív volt a prehisztórikus kortól a modern időkig. Az intézetet 2012-ben alapították, és célzottan az antik Róma és Görögország, Bizánc, valamint a modern hellenizmus témakörét kutatja.

De mi van a vikingekkel?

A Draken Herald Harfagre nevű norvég hajó elhalad a New York-i Verazano híd előtt 2016. szeptember 17-én. A 2010 és 2012 között épített korhű viking hajó áprilisban indult el a norvégiai Haugesundból féléves expedícióra, hogy őseik nyomdokaiba lépve hagyományos hajózási technikákkal szeljék át az Atlanti-óceánt és érjék el végül Seaport partját Connecticut államban. Fotó: MTI/EPA

Svédországban az Uppsala-i Egyetem régészeti és ókori történelmi intézete a viking kutatásnak szentel komplett kutató és népszerűsítő programot. Több kiadvánnyal, rendszeres konferenciákkal és szemináriumokkal népszerűsítik az északi népek múltját valamint ismertetik meg a szakmát és a publikumot Skandinávia történelmével. Az intézetnek jelentős szerepe van abban, hogy a popkultúrában manapság az egyik közkedvelt téma a viking kor és emberek – gondoljunk a számtalan hollywoodi filmre és sorozatra, amelyek mind ebből a korból merítenek ihletet.

Sikerek a történelem népszerűsítésében

Összességében elmondható, hogy mind a privát, mind az állami, mind a vegyes finanszírozású kutatási intézmények és központok értéket teremtenek, azáltal többek között, hogy népszerűsítenek bizonyos hozzájuk vagy korábbi történelmükhöz köthető folyamatokat. A londoni IHR ezt teszi például a brit parlamentarizmus történelmén át egészen az úgynevezett London Réteg projektig, aminek keretében egy internetes oldalon lehet egymásra pakolni a rétegeket London térképén a római kortól napjainkig. De az ugyanilyen és hasonló történelemkutató intézetek egyik fő eredménye a bizonyos korok harcosainak egyre komolyabb népszerűsége is (vikingek, spártaiak).

Egyszóval látható, minden nyugati ország sokat költ kultúrájának, hagyományainak kutatására és közkinccsé tételére.

Kiemelt fotó: MTI/EPA