A Magyarságkutató Intézet január 1-jétől megkezdte működését; Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere igazgatónak Dr. Horváth-Lugossy Gábor Józsefet nevezte ki.
Az Emberi Erőforrások Miniszterének, prof. dr. Kásler Miklósnak az előterjesztésére a Kormány elfogadta a Magyarságkutató Intézet létrehozásáról és az azzal összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletet.
Ez azt jelenti, hogy 2019. január 1. napjával létrejött a Magyarságkutató Intézet.
Kásler Miklós a Bíráló Bizottság véleményét mérlegelve Dr. Horváth-Lugossy Gábor József 2019. január 1. napjától tartó főigazgatói megbízásáról döntött.
Mi lesz az intézet feladata?
A Magyarságkutató Intézet feladatai különösen
- a honfoglalás előtti magyar történelem, a magyarság őstörténetének interdiszciplináris kutatása;
- a honfoglalással, valamint a magyar középkorral kapcsolatos komplex kutatások;
- a kelet-európai térség egyes részeinek VIII.–X. századi történeti-földrajzi tájrekonstrukciója;
- a magyarság történelméből származó hazai és külföldi, elbeszélő és írott levéltári forráskutatás,
- néprajzi és népzenei kutatások;
- oktatási és képzési tevékenység;
- részvétel a kulturális turizmus, vallás- és zarándoklatturizmus fejlesztésében;
- angol és magyar nyelvű folyóirat kiadása;
- archeogenetikai kutatások;
- a korai magyar történelem helyének vizsgálata a XXI. századi magyar önazonosságtudatban;
- továbbá a magyar nyelv belső szerkezetének, sajátosságainak, működésének, a magyar kultúra egészével való összefüggésének kutatása és annak eredményének alkalmazása a köznevelésben.
Forrás: Origo; Fotó: PS/Horváth Péter Gyula
Facebook hozzászólások
Kis Terike
2019-01-04 at 11:25
Na végre! Talán előkerülnek a kijevi iratok, meg kiderül,hogy nem vagyunk finnugorok!
M.Betti
2019-01-04 at 11:32
Már rég kiderült! 🙂 Csak a hivatalos magyarországi (nem magyar!!!) származásszemlélet ragaszkodik foggal-körömmel a védhetetlenhez…
Dr. Oláh Zoltán Sándor
2019-01-07 at 06:49
A rokonság létezik csak megfordítva. A finnek lettek az utolsó jégkorszakot (16 ezer éve) követő évezredekben a jegesedéstől vékony Földkéreg által óvott Kárpát-medencéből a korai kirajzottak. Magukkal vitték gyökszótárunk akkori 1.1-es változatát http://osnyelv.hu/czuczor/ , ezért hasonló valamelyest anyanyelvünk minden másik unokanyelvhez. De nem ez az újdonság, hanem az ami a DNS-nyelvünkben egyedi vonás, és ilyen bélyeg, mint kiderült több millió van. Az ezredfordulón elképesztő tudományos áttörés volt az olasz Ornella Semino, a Paviai Egyetem Biológiai és Biotechnológiai Tanszékének docense által vezetett 17 fős kutatócsoport európai merítésű, így minket is érintő összehasonlító populációgenetikai vizsgálata. A minták elemzéséből az derült ki, hogy a magyar férfiak 93,3 százaléka négy ősapára vezethető vissza, 73,3 százalékuk pedig az őskőkorszakban a Kárpát-medencében élt férfiak leszármazottja. Vagyis őseink a 35-40 ezer évvel ezelőtt Európát benépesítő őslakosok közül kerültek ki. Ez egybevág azzal az antropológusok által tudott ténnyel, hogy a magyarság az úgynevezett kaukázusi rasszba tartozik. Amikor az őshazát keressük, akkor meggyőződésem szerint nem kell tovább menni a Kárpát-medencénél. Ez az őshaza, ahol a lakosság túlélte az utolsó jégkorszakot. Innen rajzottak ki időről időre a túlnépesedések idején azok az őseink akiknek egy jelentős férfi leszármazottjai, köztük utoljára az Árpádházi elit akár több száz nemzedék után visszatért oda ahonnan gyalog, családostól vándorolt el föld-, ész- és kézműves tudással 8000 ezer évvel ezelőtt az Alföldi Vonaljeles Kerámia mesterfogásait magával víve.
M.Betti
2019-01-04 at 11:28
Hmmmm… “ha valamit nem tudsz megakadályozni, állj az élére!” Majd ha “papplajosok”, “obrusánszkik”, “papgáborok”, “grandpierreatillák”, “kubinyitamások” neve is fémjelzi a fent nevezett intézetet, akkor reménykedhetünk. De amíg a kristói antimagyar történelemhamisítás dominálja a hivatalos kutatást, addig zsákutca… Ahogy a mai Szfvár sosem volt királysírjai esetében is történt…
Dr. Oláh Zoltán Sándor
2019-01-07 at 06:31
DEMOKRATA, 2019-01-03
Mindig itt voltunk
Dramatikus tudománypolitikai változás tanúi vagyunk, az archeogenetika ugyanis képes a már megismert és bizonyított tények alapján előrejelzéseket adni például arra nézve, hogy mely földrajzi területen érdemes régészeti ásatásokat folytatni. Ez a tudományág minden bizonnyal már a közeljövőben teljesen új megvilágításba helyezi az eredettörténetünket, ám ehhez rendszerbiológiai tudásra is szükség van – mondta a Demokratának dr. Oláh Zoltán Sándor molekuláris biológus, bioinformatikus.
Egyed Lajos
2019-01-04 at 12:47
Ez nagyon jó hí, végre valaki hivatalosan fog foglalkozni a magyar történelem kutatással, illetve az akadémián belül lesz egy vezetője. Ez lehet egy igazi korszakváltás is, akkor ha ez nem szakítani fog a liberális véleménydiktatúrával, és az összes kutatási eredményt felöleli. Jó lenne egy konszenzus, ami a mai ismeretek, tudásanyag, leletanyag, kutatási eredmények szerint nagyon közel áll a valósághoz, tulajdonképpen az igazi történelmünk. Jó lenne, ha a magyar emberek ezt megismernék és tudatában lennének. A történelmünk ismeretével, nem lesz könnyebb és jobb az életünk, ami hála a jó istennek mára már nem is olyan rossz, de tartást adhat az embereknek, egyenesedhet tőlük a gerinc, bármi is legyen az igazság. Ma rengeteg irányvonal van ezt jó lenne megszűntetni és az igazságot elbeszélni, ha egyáltalán van igazság. Az emberek zsigerből érzik, hogy a jelenleg oktatott és hivatalosnak elfogadott FINNUGOR elmélet nem igaz, ezért nem is büszkék arra.
Szurkoljunk, hát annak, és lehetőség szerint szerint segítsük is elő, hogy a történelmünket bizonyítható formában megismerjük és ezt a tudást minden magyar ember megismerhesse.
Dr. Oláh Zoltán Sándor
2019-01-07 at 08:53
Iránytűvé válhat a nemzetközi laboratóriumi segédlettel napvilágra kerülő DNS-nyelvészeti adatok egységesített, rendszerezett, forrásra szűrt, így hiteles, és minden hozzáértő számára visszakereshető feltöltése a nemzeti tudástárba. Egyre több genom-tudós keresi a Kárpát-medence minden történelem előtti rétegéből származó műszeres (C14, Stroncium és egyéb) izotópos kormeghatározott csontleletet, fogakat DNS-vizsgálatra. Így milliárd eurós a vidékünket érintő genom “nyersanyag” olvasata kerül a birtokunkba tehetős országok adófizetői jóvoltából a birtokunkba. Ennek feldolgozását a szegedi fejlesztésű BioDjinn bioinformatikai adatbázis feltöltő/kezelő eszközeinkkel megkezdtük 2018 nyarán.
Talpraesett
2019-01-04 at 14:54
Jó ötlet volt megalapítani és sok sikert kívánok a munkájukhoz.
P. István
2019-01-04 at 22:21
Konkurencia Sudár Balázsnak?
P.István
2019-01-04 at 22:28
Mivel a honlapcímem itt nem jelenik meg (claw.fw.hu) idézem az idevágó mondataimat:
Mielőtt magyarságkutatásba kezdenek, tán illene tisztázni a “magyar” fogalmát. Aztán összegezni a sorolt témában eddig elért kutatási eredményeket. Kezdve a genetikusok sosem publikált ilyen jellegű írásaitól, folytatva a “magyar” régészeti anyagon át a dakota rokonságon keresztül a a hun koponyatorzítás maya párhuzamaival rövid kitérővel a zsidó papok származására. Röviden csupa olyan anyaggal kellene foglalkozni, ami a hatalom tiltólistáján szerepel. Na, de ki fizeti a révészt, ha nem a hatalom ?!
Dr. Oláh Zoltán Sándor
2019-01-07 at 08:36
Az archeogenetika a dolgot/aDNS-t magát nézi. Hogy mi a magyar leginkább anya- és formanyelvünk, észjárásunk, amelynek szorosabb vagy tágabb kapcsoltságát tanulmányozhatjuk most már teljes genom változataink téridő térképezésével, nem mint az antropológiában számokkal, hanem DNS-olvasatokkal minőségi alapon. Mint azt gyakorlatban megtapasztalhattuk, Marx tanításával ellentétben a mennyiség nem csap át minőségbe. Ezért az ásatag DNS-ek dekódolásával valóban a kevert genomok kapcsoltságának erőssége vagy gyenge mivolta alapján is gazdagodik tudásunk, arról honnan biztos nem jöttünk és honnan az eurázsiai folyosóból tértek vissza nemzedékek után is gyalog elballagó családok huszár szépunokái is.
Dr. Oláh Zoltán Sándor
2019-01-07 at 09:18
Sudár Balázs nem az archeogenetikai tudásával kutatja a Kárpát-medence genom összetételét, de neki is segíthet az ásatag kárpát-medencei genomok tudástára elméletek megerősítésében vagy megdöntésében, ahogy más eddig szakterületként elszigetelt tudományágak művelőinek, pl. a kulturális archeogenetika azt firtatja mi van a génekben és mi van a “mémekben” azaz, milyen műveltségi elemeink mutatják a közösségi létünk öröklésmenetét. A jégkorszakokon átívelő formanyelvünk, népdalkincsünk és mozgáskultúránk/táncművészetünk sajátságai ilyen etnogenetikai vonásaink, amelyek nem a génekben, hanem a fenotípusban/”fénekben” hagyományozódik. A képalkotó műszeres eljárások, az anyanyelvünkkel összhangban működő “magyaragy” magyar kutyafajták szoftver és hardver kutatása is akár beindulhatna, akár, ahogyan magunk mögött hagyjuk az internacionalista PC hozzáállást, amelyet a kutatók máig nehezen vesznek tudomásul. Ha nyelvünk KÉP-letekből épülését szeretnénk megérteni, akkor agyunk egyidejű JEL-KÉP-pé, a KÉP-Jel-é alakító mechanizmusait is tisztázni kellene végre. Ez csak élőkövületként megmaradt anyanyelvünk nyelvtechnológiai működésének módszeres feltárásával lehetséges. Javaslom kezdjünk hozzá ahhoz a munkához, amelyet az összehasonlító nyelvzseni Mario Alinei elkezdett és az Etruszk-magyar kapocs könyvében közzétett, pedig számára a magyar nehezen tanulható idegennyelv volt csupán. Nagy érdeme, hogy nem kell mindent teljesen a finn-ugor “alapoktól” kezdeni.
pufff
2019-01-05 at 02:14
Ezeket az állami pénzeket sem tudják ellopni a balliberális ellenzékiek mint csinálták 2010-ig.
Dr. Oláh Zoltán Sándor
2019-01-07 at 09:34
Ilyen aprópénzért (880 millió) korábban le sem hajolt az SZDSZ farokkal csóvált MSZP “kutyapárt”! Kérdés, hogy a belépésünktől, csak az EU Fölzárkózási alapjaiból érkező 2020-ig elköltött 22 ezer milliárddal ki fog elszámolni? Milyen gyorsan megtérülő és hasznot hozó, a magyar emberi erőforrást/tudást a legjobban kihasználó beruházás jött létre napjainkig? Nehéz kimondani, de a Magyarság Kutató Intézet, eddig a legértelmesebb jövőbe mutató befektetés, és ennek következményét mindnyájan magyarajkúak a világban kézzel foghatóan érzékelhetjük. Csak bánhatjuk, hogy nem a rendszerváltással egy időben alapítottuk meg az önazonosságtudatunk objektív meghatározását feltáró intézményi keretet – talán már feldolgozhattuk volna közelmúlt politikai, néplélektani sérüléseit, “de jobb későn, mint soha.”
Pekárovics Ákos
2019-01-29 at 12:09
Nagyon örülök az intézet megalapításának! Fontos dolog! Ennek a távlatokban még a népegészségügyben is lesznek vonzatai.
Dr. Veres Péter
2019-02-01 at 21:45
Amikor Lovász László matematikus előtt Pálinkás József volt az MTA elnöke, udvariasságból bevittem hozzá – tiszteletem jeléül – akkor megjelent könyvemet. Ebben többek között bizonyítottam, hogy ökológiai okok következtében az eurázsiai sztyeppe közepén a magyarok fedezték fel a kiemelkedő kuturtörténeti jelentőségű ökotípust – a lovas nomadizmust. Monográfiámat, amelynek címe: “Mérföldkövek a magyar őstörténetben” azonban máig érthetetlen módon nem az MTA adta ki, jóllehet csaknem 50 éve ott tevékenykedtem tudományos főmunkatársként, éppen ebben a témakörben. Miközben tudományos intézetünkben az egyetem elvégzése után azonnal elhelyezkedő csinos fiatal lányok semmitmondó szakdolgozatait könyv alakban rögtön publikálták. Sőt erre való hivatkozással kitüntetésekkel halmozta el őket az Aczél által önkényes hatalmi szóval kinevezett 17 éven át egyfolytában uralkodó igazgató, egykori munkásőr, aki egyetlen idegen nyelvet sem tud akadémikus létére.(Arra persze bőven volt akadémiai pénz, hogy igazgatói bürokratikus levelezését vastag kötetben kiadja). Másnap, amikor megint az MTA Elnöki Titkárságon jártam, legnagyobb megdöbbenésemre és felháborodásomra, könyvemet, amely disszertációm anyagát tartalmazta — a kidobott újságok között, a szemétkosár tetején találtam meg.
Dr. Veres Péter történész, etnológus
Tóth Zsuzsanna
2019-02-03 at 10:06
Az intézet feladatai közé tartozik az oktatás is. Játékos társasjátékot szerkesztettem a magyar történelem megismerésére:895-1896 közötti időszakról. A célom az volt, hogy amit jól ismerünk, azt jobban szerethetjük is.
Tisztelettel kérem a személyes meghallgatást.
Polyák István
2019-03-01 at 11:36
Nagyon sok megismerni való van! Ideje hogy egy intézet összesítse, összefésülje a felgyülemlett tudásanyagot. Kutatnivaló is sok van, ilyen például az elveszett középkori Óbuda ügye is.