Tyson Fury nem tódított, valóban jótékonysági szervezeteknek adta azt a hétmillió fontot (két és félmilliárd forintot), amelyet a világbajnoki címmérkőzésért kapott. A nehézsúlyú bokszoló igazi példakép, saját démonaival megküzdve jutott fel tavaly decemberben újra a csúcsra, de nem felejtette el, hogy másoknak is kell a segítség.
Mindig is azok a sportolók érdekeltek igazán, akik emberileg is izgalmasak, saját útjuk van, amelyen következetesen végigmennek, széljárástól, történelemtől, nehézségektől függetlenül. A brit – vagyis ír-cigány (traveller) – Tyson Fury pontosan ilyen. Korábban megírtam már elképesztő élettörténetét, hogy egy lakókocsiban felcseperedve hogyan emelkedett fel a bokszvilág csúcsára, majd hullott vissza a mélybe, ahogyan azt is, miként sikerült ismét visszakapaszkodnia.
Fury pár éve Vlagyimir Klicsko legyőzése után minden motivációját elveszítette, inni, kábítószerezni kezdett, hatalmasra hízott és szinte nap mint nap a halállal foglalkozott. Nem túlzás – életveszélyes depresszió kínozta, nem csak a pályafutása, az élete is veszélyben volt.
Amikor százhatvan kilósra hízva bejelentette, hogy abbahagyja a kábulást, sokan csak reklámfogásnak, szánalmas tódításnak vélték az egészet, de ő kegyetlen nagy munkával, hatalmas fájdalmak árán újra csúcsformába került, nap nap után legyőzve önmagát. Bár a fogadóirodáknál bőven esélytelen (underdog) volt, december elsején döntetlent ért el Deontay Wilder ellen Amerikában, miután kibokszolta a jelen egyik – ha nem a – legveszélyesebb bunyósát. Az utolsó menetben olyan pofonból állt fel, amiből szinte lehetetlennek tűnt feltápászkodni.
Fury a nehézsúlyú mérkőzés előtt kijelentette, hogy a bevételét a rászorulóknak adja, sokan tamáskodtak, de azért nem kevesen hittek neki, korábban – kivéve amikor hülyéskedett – mindig betartotta a szavát. Most is.
A hírek szerint azóta bejárta Los Angelest és megdöbbentette, hogy mennyi a szegény és a hajléktalan arrafelé. Nem sokkal később Cardiffban bejelentette, hogy megtette, amit ígért, a meccspénzét olyan brit jótékonysági szervezeteknek adta, akik alkohol- és drog-rehabilitációval foglalkoznak, valamint a hajléktalanokon és a szegényeken segítenek.
Az igazán elképesztő, hogy hétmillió fontról, azaz nagyjából két és fél milliárd forintról van szó. Ennyit kapott a Wilder elleni meccsért, hogy aztán továbbadja azoknak, akiknek nagyobb szükségük van rá.
Nem is Furyról beszélnénk, ha nem mondta volna a következőket:
Azért tettem, hogy segítsek az embereknek, de nem várok érte dicséretet. Nem azért csináltam, hogy jótékonynak nevezzenek.
Ez egyébként igaz, ezt a bejelentést sem külön sajtótájékoztatón tette meg, hanem egy olyan előadáson, amelyet a rajongóinak tartott.
Most, miközben megszabadult hétmillió fonttól, készül a Wilder elleni visszavágóra, ahol most már ő lesz az esélyesebb. Azt mondta, neki mindegy, hol fognak megütközni, lehet Amerikában, Angliában, de ha kell, az Antarktiszra is elmegy. Én már tudom, hogy kinek fogok szurkolni.
Fotó: Talksport.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS