Alig egy évtized alatt markáns változást eredményezett Európa életében a Willkommenskultur, amely nem csupán a migránsok áradatát szabadította a kontinensre, hanem a keresztény ünnepek kiradírozásában is jelentős szerepet vállal. Az el- és befogadás égisze alatt hirdetett gigantikus toleranciának köszönhetően 2019-ben ugyanis már egyáltalán nem illik karácsonynak nevezni a karácsonyt, ami helyett a “fényünnep” elnevezés dívik nyugati szomszédainknál. Pikáns, hogy az egyébként igen érzékeny LMBT-s közösség erre fittyet hányva mégis “Christmas Avenue”-nak keresztelte el saját ünnepi rendezvényét Berlinben és Kölnben; az ő meghitt várakozásukat transzvesztita művészek, lemezlovasok biztosítják, sőt, pink Jézus-szobrot is lehet kapni a betonkockákkal körberakott vásári helyszínen. Erre pedig a terrorcselekményektől való félelem miatt van szükség; a karácsonyi rendezvények helyszínén csak az utóbbi három évben több tucatnyian veszítették életüket iszlamista támadásnak köszönhetően.
Fokozottan figyelnek a karácsonyi rendezvények, vásárok biztonságára az európai nagyvárosokban – erre hívták fel a figyelmet még december elején a biztonságpolitikai szakértők, akik szerint az elmúlt évek merényleteiből sokat tanultak az európai hatóságok. Több városban megváltoztatták a karácsonyi vásárok helyszínét, hogy jobban védhető helyeken tudják tartani a rendezvényeket; fizikai akadályokat építettek ki, amelyek megakadályozzák, hogy a helyszínt gépkocsival meg lehessen közelíteni; kapukat állítottak fel, és fokozott a rendőri jelenlét is. Persze ez jelentősen rányomja a bélyegét a karácsonyi hangulatra, de úgy tűnik, még ez sem volt kellőképpen intő jel a Willkommenskultur híveinek, akik a tolerancia jegyében már a karácsonyi jelzőtől is megfosztanák az ünnepi rendezvényeket.
Mint ismert: az utóbbi évtizedek legsúlyosabb németországi terrorcselekménye Berlinben történt 2016. december 19-én. A főváros nyugati részének központjában álló Vilmos császár-emléktemplom körüli téren, a Breitscheid téren berendezett karácsonyi vásáron belehajtott a tömegbe egy elutasított tunéziai menedékkérő, Anis Amri. Az Iszlám Állam nevében gyilkoló szélsőséges iszlamista egy elrabolt kamionnal hajtotta végre a tömeges gázolást.
A tizenkét életet és több tucatnyi sebesülést követelő merénylet után elmenekült az országból, és néhány nappal később meghalt az olaszországi Milánó egyik elővárosában, rendőrökkel folytatott tűzharcban. Tavaly pedig a strasbourgi karácsonyi vásárban azért tört ki pánik, mert egy férfi a közelben lövöldözni kezdett. A támadásnak három halálos áldozata volt, több tucatnyian pedig megsebesültek. A dzsihadista weblapokat figyelő amerikai SITE központ szerint az Iszlám Állam hívei ünnepeltek a történtek miatt…
Advent a félelem és a terror jegyében
De nem csupán a németek, hanem a franciák számára is új időszámítás kezdődött az elmúlt évtizedben, ahol a karácsonyi vásárok és az ünnepi készülődés már nem az örömteli várakozás jegyében telnek, sokkal inkább komoly biztonságpolitikai kihívást jelentenek. Lyonban a Fény Ünnepe – ami a karácsonyi ünnepeket beharangozó, négy éjszakán át tartó esemény – a leghíresebb és legnépszerűbb ünnep, amit 2015-ben a terrorveszély miatt inkább meg sem tartottak.
2016-ban már az osztrákok sem maradtak ki a félelemmel átitatott adventből: egy szomáliai menedékkérő Allahu akbar kiáltással és Korán-idézetekkel szakított félbe egy osztrák óvodai betlehemezést. Egyes lapértesülések már akkor azt írták, hogy a férfi az an-Núszra front követője. Néhány nappal ezelőtt pedig a Local ausztriai kiadása arról írt, hogy Bécsben letartóztattak három férfit, akik feltételezhetően terrortámadást akartak végrehajtani. Egyikükről azt is tudni lehet, hogy az Iszlám Állam tagja. A hatóságok azt feltételezik, hogy a fő gyanúsított azért bérelt árusító helyet a bécsi városközpontban található Stephansdom előtt karácsony és újév között, hogy a karácsonyi vásárban merényletet tudjanak végrehajtani. A többi lehetséges célpont állítólag Salzburg, Németország, Franciaország és Luxemburg volt.
Az osztrák hatóságok 2017-ben is meg tudták előzni a tragédiát: akkor egy 25 éves bosnyák iszlamistát kapcsoltak le időben, aki a grazi karácsonyi vásáron akart terrortámadást végrehajtani.
Tolerancia és vallásszabadság: fényünnep és télvásár
A Willkommenskultur az el- és befogadás jegyében számos európai országban azt eredményezte, hogy már egyáltalán nem illik karácsonynak nevezni a karácsonyt – nehogy megsértsenek ezzel valakit –, és azzal sem gázolnának bele más kultúrából érkezett embertársaink lelkébe, hogy kiejtsék a “karácsonyi vásár” szavakat; ehelyett inkább “télvásárról” beszélnek. Egyes finn iskolákban már azt is pedzegetik, hogy a vallásszabadság és a tolerancia jegyében nem templomokban tartanának meg az ünnepi műsorokat, mert az “sokakat sérthet”. Finnországban egyébként már tényleg annyira harcolnak a diszkrimináció ellen, hogy akár a tradíciót is sutba vágják, nehogy hátrányos megkülönböztetés érjen bárkit is: december 13-án, Szent Lúcia ünnepén a hagyománynak megfelelő szőke hajú kislány helyett egy fekete bőrű fiú vezette a körmenetet.
A politikai korrektség magvait persze tudjuk, hogy jó szándékból szórták szét Európában. A gond az, hogy a pokolba vezető út is azzal van kikövezve. És hogy ez mennyire így van, talán jól szemlélteti az, hogy már LMBT-s karácsonyt is tartanak, DJ-kkel, transzvesztita sztárokkal. Persze az, hogy ez mennyire van összhangban Isten igéjével vagy a karácsony misztériumával, teljesen érdektelen számukra.
A “Christmas Avenue”, azaz a “Karácsonyi Sugárút” eredetileg Kölnben volt, de idén már Berlinbe is elvitték Klaus Wowereit közreműködésével, aki több, mint egy évtizedig vezette a várost és nyíltan vállalja homoszexualitását.
Karácsonyi vásárok Európában: Budapest a legszebb
Az első karácsonyi vásárt az 1300-as években Bécsben rendezték meg, ahol Albrecht császár engedélyezte, hogy a bécsi kereskedők decemberben vásárt tartsanak a város lakóinak. Budapesten csak 1999-ben került sor az első adventi vásárra a Vörösmarty téren, de azóta a világ 10 legszebbje közé sorolják, sőt, 2019-ben Európa legszebb karácsonyi vásárának választották. Csaknem háromszázezren szavaztak 24 európai vásárra, és Budapest új rekorddal győzött. A European Best Destinations független utazási portál 2019-es online szavazásán a Szent István-bazilika előtt megrendezett karácsonyi rendezvénysorozat több, mint 39 448 voksot kapva diadalmaskodott Bécs, Gdansk és Brüsszel előtt, ráadásul úgy, hogy minden eddigi szavazási rekordot is megdöntött egyúttal.
Az idei, tíz napig tartó online versenyre 116 országból 289 714 szavazat érkezett, tavalyhoz képest ezúttal csaknem húszezerrel többen fejezték ki szimpátiájukat az Advent Bazilika mellett, pedig még egyáltalán nincs “érzékenyítve”. Bízzunk benne, hogy ezt meg is fogjuk tudni őrizni így. Ez viszont tényleg csak rajtunk, magyarokon múlik.
Kiemelt fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS