Bosszantó napot zárt tegnap Fekete-Győr András és kecskeméti samesza, Vancsura István, akik egy NAV elleni perben tették tiszteletüket a Kúrián. Hogy a kecskeméti Momentumban politizáló Vancsura mit keresett ott, az érthető, lévén ő volt a felperes: volt adóellenőrként egykori munkáltatójával pörlekedik immár kilenc éve. Fekete-Győr viszont valószínűleg azért vonult föl a bíróságon, hogy demonstratív jelenlétével nyomást gyakoroljon a Kúriára. Ám végül mindketten hoppon maradtak…
Az előzmények dióhéjban: Vancsura István 2011-ben fölmondott a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), ahol a Kiemelt Ügyek Igazgatóságán volt főosztályvezető. Bár a férfi maga nyújtotta be fölmondását, később rájött, jobban megérné munkaügyi pert indítani volt munkáltatója ellen. Így is tett. Kezdetben bukta a pereit, ám egy idő után a bíróságok váratlanul megvilágosodtak, és egy rakás pénzt ítéltek meg neki. Érthető módon a NAV sem mutatott túlcsorduló szeretetet Vancsura iránt, és 2011 után körülbelül háromtucatnyi adóeljárási ügyből záratta ki az immár ügyvédként dolgozó férfit. Vancsura a kizárások miatt is beperelte a NAV-ot – ennek az ügynek a tárgyalása folytatódott tegnap a Kúrián.
Az eljáró bíróság tanácselnöke, Lomnici Zoltán azonban elnapolta a tárgyalást. Ugyanis Vancsura mindössze két nappal a tárgyalás előtt kitalálta, hogy vegyék videóra az egész tárgyalást. (Már ennyiből is sejthető, a felperes nem egy egyszerű eset.) Sőt, nemcsak kitalálta, hanem indítványozta is. Ám a Kúrián mindössze egy olyan tárgyalóterem van, amely alkalmas erre a célra, az pedig már foglalt volt a tegnapi napra. Így, miután a tegnapi tárgyalásról csaknem negyedórát késő Vancsura fenntartotta indítványát, a Kúria kénytelen volt elnapolni a pert.
Vancsura így potyára autózott föl Kecskemétről Budapestre, Fekete-Győr András pedig a drága munkaidejét egy hiábavaló tárgyalásra fecsérelte, holott annyi minden ellen tüntethetett vagy gyűjthetett volna aláírást, annyi román elnökjelölt mellett állhatott volna ki ezen idő alatt…
Az ellenzék bábjai
Vancsura István a 2014-es országgyűlési választások kampányában (mikor máskor) kezdett el haknizni az ellenzéki médiában, és korrupcióról, eltussolt áfacsalási ügyekről értekezett – természetesen ugyanúgy konkrét bizonyítékok nélkül, miként a másik ex-NAV-os, Horváth András, a hírhedt „zöld dossziés ember”. Vancsura és Horváth megszólalásai aztán kapóra jöttek egyrészt az ellenzéknek, másrészt az akkor Magyarország ellen fenekedő Obama-adminisztrációnak, amelynek CIA-gyanús budapesti nagykövete, a Fidesz-székház ostromában is részt vett André Goodfriend éppen Horváthék semmivel sem bizonyított véleményére hivatkozva korruptozta le hazánkat.
Persze, később Horváth András portálunknak elkotyogta, hogy az égvilágon semmilyen konkrét bizonyítéka nincs korrupcióra, csupán gyanakodik rá. De hát annyi is elég, nem? Ő úgy hallotta, oszt’ jó napot. Majd közölte, esze ágában sincs fölfedni a zöld dossziéja tartalmát…
Vancsura tehát időrendileg Horváth András roadshow-zása után, 2014-ben bukkant föl a sajtóban. Kezdetben titokzatoskodva, álnéven, „N. úrként” nyilatkozott Soros György lakájblogjának, az Átlátszónak, és lényegében elismételte, amit Horváth mondott: gyanús, hogy a NAV nem nyomoz elég erélyesen a szerinte gyanús ügyekben. Ez az állítás viszont azért is volt képtelenség, mert abban az időszakban sorra érkeztek a hírek a NAV adónyomozóinak kiemelt fogásairól. Vagyis szó sem volt eltussolásról. Ráadásul Horváth és Vancsura rá sem láthatott ezekre az ügyekre, hiszen akkor már nem voltak a NAV munkatársai.
Pártszédelgő
Vancsura 2014 márciusában egy sajtótájékoztatón fölfedte, hogy valójában ő az a bizonyos „N. úr”, akitől az ellenzéki sajtó addigra elalélt. Aztán – hogy, hogy nem – kiderült, hogy Vancsura az egyik ellenzéki párt, az MDF-utód Jólét és Szabadság színeiben indul a 2014-es parlamenti választáson képviselőjelöltként. Ha addig nem lett volna nyilvánvaló az ő „függetlensége”, „civilsége”, pártok fölött álló objektivitása és jobbító szándéka, akkor itt már gyanút lehetett fogni…
A 2014-es önkormányzati választás viszont már az LMP-ben érte Istvánt, ahol a kecskeméti 8. számú egyéni választókerületben komoly 6,69 százalékos eredményt ért el. Az LMP-ből a 2018-as országgyűlési választás után lépett ki.
Ám az LMP-s szakítás után sem búslakodott sokáig egymagában: Horváth Andrással, Vágó Gáborral és Hadházy Ákossal együtt 2014 novemberében életre hívta a mára méltán világhírűvé vált [irónia] Korrupcióellenes Szövetséget, hogy együttes erővel gátat szabjanak a hazánkat elpusztító korrupciós veszedelemnek. A fenti kép ezen örömteli alkalommal készült a kiváló hazafiakról egy sajtótájékoztatón.
Hogy mi történt azóta a szövetséggel, nem tudjuk (talán maguk az alapítók se). Mindenesetre Vancsuráról a következő érdekesebb hír az volt, hogy tavaly nyáron új pártot talált magának: belépett a Momentumba. Hogy miért pont oda? Gondolom azért, mert ott még nem járt. Ki szerette volna próbálni. Vagy mert most annak megy a szekér. Mindenesetre István ma már a kecskeméti Momentum-alapszervezet megbecsült tagja. Olyannyira nagy becsben tartják őt, hogy – mint már említettük – maga a pártelnök, Fekete-Győr András látogatott el személyesen a tegnapi perére, hogy támogatásáról biztosítsa őt. Bizony, nem mindenkit ér ám efféle kegy.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS