A héten, egészen pontosan január 30-án volt 20 éve annak, hogy a pusztító tiszai ciánszennyezés felhívta a magyar közvélemény figyelmét arra, mennyire is sérülékenyek, és végeredményben mennyire kiszolgáltatottak szomszédaink káros tevékenységének természetes vizeink. Sőt, az is egyre világosabbá vált, hogy a multicégek nemhogy kártérítést nem fizetnek az okozott ökológiai katasztrófáért, de még arra is képesek, hogy zsarolással kényszerítsék ki a cianidos aranykitermelés újraindítását Romániától. Az örömhír az, hogy ezúttal nem jöttek be számításaik – a román kulturális tárca végül a védetté nyilvánítási procedúra újraindítása (de fontos, hogy nem elölről kezdése) mellett döntött. Eközben Ukrajna felől óriási hulladékszennyezés is érkezik évről évre a Tiszán, újabb csapást mérve az amúgy is épp csak magához térő ökoszisztémára. Egy új pályázat révén azonban a PET Kupa önkénteseinek lehetőségük nyílik a hulladékszennyezés teljes feltérképezésére. Tiszai körkép a ciánszennyezés 20. évfordulója alkalmából…
A héten volt húsz éve annak a tragédiának, amelynek során a nagybányai román-ausztrál Aurul elnevezésű bányavállalat gondatlanságából mintegy százezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú zagy zúdult a Lápos folyóba, majd innen a Szamos közvetítésével a Tiszába. Az óriási pusztítást kifejező számok ma is elborzasztóak, hiszen mintegy 1,2 ezer tonna hal kipusztulása mellett a teljes élővízi ökoszisztémát letarolták a mérgek. A pusztítással Magyarországnak egymagában kellett szembenéznie, amelyet csak tetézett, hogy a magyar állam hiába nyújtotta be közel 30 milliárd forintos kárigényét – amely összegben nyilván meg sem közelíthette a tényleges károkozást –, a ciánszennyezésért felelős multi egy fillér kártérítést sem fizetett.
Haltetemek a Tiszán levonuló cianid-szennyeződés után. Fotó: MTI
Újraindították volna a cianidos kitermelést
A pénzéhes multinacionális cégek nyomulásának azonban még ez az ökokatasztrófa sem tudott gátat szabni, hiszen néhány évvel a pusztítás után újabb cég jelentkezett, jelezve, hogy hasonló cianidos eljárást alkalmazva folytatná az arany kitermelését Verespatakon, amelyet az akkori román kormányzat kezdetben támogatni látszott. A hazai és romániai természetvédő szervezetek ezzel párhuzamosan azért kezdtek el lobbizni, hogy Verespatakot UNESCO-védettség alá helyezzék, ezzel óvva meg a különben páratlan természeti szépségű Verespatakot és környékét.
A Verespatak közelében működő szarvaspataki külszíni fejtés. Fotó: MTI
Az ellentétek 2017 augusztusában élesedtek ki, amikor a kanadai aranykitermelő multiban, a Gabriel Resources-ben tudatosult, hogy az UNESCO-védettség egyet jelent az aranykitermelés megszüntetésével. Mint akkor arról portálunk is beszámolt, a leköszönő román kormány 2017 januárjában indította el a védettségi eljárást a nemzetközi szervezetnél, az őket váltó szociáldemokrata Mihail Tudose vezette kormány azonban már augusztusban levélben kérvényezte az eljárás felfüggesztését. A kormány a lépésének hátterében az állt, hogy a Gabriel Resources tetemes, az amúgy is gyengélkedő román költségvetést erősen megterhelő, mintegy 4,4 milliárdos kártérítési pert lebegtetett be Bukarestnek Verespatak világörökségi védettség alá helyezése esetére. Mint megírtuk, a per elindítására az a befektető-állam közti vitarendezési mechanizmus szolgáltatta az alapot, amely lényegében alkalmasnak bizonyult arra, hogy egy teljes ország környezetvédelmi törvényhozását sakkban tarthassa a multinacionális cég.
Tüntetni indultak, ünnep lett belőle
A román hatalom csúcsára nemrégiben felkapaszkodó liberálisok időközben ismét felcsillantották a reményt Verespatak ügyének rendezésére, hiszen több utalást is tettek arra, hogy újraindítanák a szociáldemokraták által megakasztott kezdeményezést. Mivel a védetté nyilvánítási eljárás határideje február 1-je, szombat volt, bátran kijelenthető, hogy a jelenlegi kormányzat is az utolsó pillanatig húzta a döntést, hiszen az utolsó pillanatban még úgy határozott: a kulturális tárca mondja ki az utolsó szót. A tiszai ciánszennyezés 20. évfordulójára készülő természetvédők határon innen és túl – az időhúzás és a bizonytalanság miatt Romániában – országszerte tüntetéseket rendeztek Bukarestben és több romániai nagyvárosban, miközben a hazai környezetvédő szervezetek közös tüntetést szerveztek a román nagykövetség elé.
Verespatak megmenekült! Fotó: Magyar Természetvédők Szövetsége/Facebook
A tiltakozó megmozdulásokból végül azonban örömünnep lett, hiszen a pénteki tüntetések idején már olyan hírek érkeztek Romániából, hogy a kulturális tárca végül a védetté nyilvánítási procedúra újraindítása mellett döntött. A budapesti román nagykövetség elé eredetileg tiltakozni induló természetvédők a híreket úgy kommentálták Facebook-bejegyzésükben:
ez az elmúlt 15 év egyik legfontosabb környezetvédelmi győzelme a civil társadalom számára.
A civil szervezetek külön kiemelték annak jelentőségét is, hogy az eljárás onnan folytatódik, ahol 2017 augusztusában abbamaradt. Ez azért lényeges, mert amennyiben elölről kezdték volna a procedúrát, a teljes dokumentációt újra be kellett volna nyújtani, ami nagymértékben megnövelte volna a védetté nyilvánítás idejének hosszát.
A StiriPesurse.ro értesülései szerint szombati nyilatkozatában Ludovic Orban miniszterelnök megerősítette a korábbi bejelentést, és reményét fejezte ki, hogy Verespatak ügye az UNESCO júniusi ülésén már terítékre kerülhet.
Nemcsak a románok veszélyeztették a Tiszát
Miközben óvatosan kijelenthető, hogy a Tisza a román döntés nyomán hamarosan biztonságba kerülhet az újabb ciánszennyezéstől, a folyót évről-évre új “támadás” éri, köszönhetően az Ukrajna felől vízi úton érkező, nagy mennyiségű hulladéknak. A Tisza árterében lerakódó nagy mennyiségű hulladékra a hetedik éve megrendezésre kerülő PET Kupa hulladékból készített tutajaikon hajózó önkéntesei hívták fel leginkább a figyelmet, amelyet Üzenet a palackban című dokumentumfilmjükben is dokumentáltak. (Akinek van egy órája, a fent beágyazott videóban megtekintheti a tiszai PET-kalózok tevékenységét, játékba és szórakozásba oltott természetmentő tevékenységüket. Portálunk a Tisza-tavon megrendezett hulladékgyűjtésre látogatott el, amelyről videós anyagunkban is beszámoltunk.)
Az önkéntes szemétszedők tevékenysége mellett hazánk diplomáciai jelzést is küldött 2019 áprilisában az áldatlan állapotok felszámolása érdekében. Mint megírtuk, a magyar vízgazdálkodási kormánybiztos levélben jelezte az ukrán félnek, hogy hazánk kártérítési igényt fog bejelenteni, ha Ukrajna nem változtat természetvédelmi és hulladékpolitikáján. Portálunk legutóbb tavaly szeptemberben kérdezett rá, milyen válasz érkezett Kijevből. Mint megtudtuk: semmilyen.
Az önkéntes munkának azonban új lökést adhat a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB.) 50 ezer eurós, azaz mintegy 19 millió forintos támogatása, amelyet a Tiszta víz, boldog Tisza elnevezésű program megvalósítására nyertek el a folyómentő civilek. A hulladékproblémára megoldást nyújtó kezdeményezéssel kapcsolatban kerestük meg Hankó Gergelyt, aki arról is beszámolt, hogy a tiszai ciánszennyezés óta lassanként visszatér a Tiszára a turizmus, és egyre nagyobb élénkség tapasztalható Kárpátalja civiljei és cégei részéről, hogy a hulladékproblémára megoldásokat keressenek.
A Tiszai PET Kupa résztvevői induláshoz készülődnek. Fotó: MTI
A Tisza mindkét partját feltérképezik
Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője, a PET Kupa projektvezetője felidézte: az Üzenet a palackban című dokumentumfilm forgatása alkalmas volt ugyan a képi dokumentálásra, de ennek akkor még inkább figyelemfelhívó szerepe volt. A most indult projekt során a szakemberek és a hozzájuk csatlakozó önkéntesek ugyanakkor a Tisza közel ezer kilométeres hosszában, a folyó mindkét oldalán – tehát összesen mintegy kétezer kilométeren – végzik el a szakszerű és pontos állapotfelmérést. Hozzátette: a csapat a TrashOut elnevezésű, GPS-alapú applikációt használja, amelyet a szlovák készítőkkel közösen sikerült az elnyert pályázati összeg egy részéből továbbfejleszteni. Ennek eredményeként hatékonyabbá vált a munka, és végeredményként egy valós idejű digitális hulladéktérképet fognak kapni, amelyen pontosan meg lesznek jelölve a hulladékgócok, azok kiterjedése és összetétele is.
Biztató jelek Ukrajnából
A szekértő elmondta: a hulladék nagyobb része Ukrajna felől érkezik hazánkba, amelynek oka, hogy Kárpátalján gyakorlatilag nincs hulladékkezelés. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem elegáns ujjal mutogatni keleti szomszédunk felé, ha mi, magyarok is hozzátesszük a magunk szemetét a hulladékhordalékhoz. Hangsúlyozta: biztató jelek mutatkoznak arra, hogy Kárpátalján is egyre jobban erősödik a környezettudatos gondolkodás, cégek kapcsolódtak be a csomagolóanyagok visszagyűjtésébe, hulladékudvarok nyílnak, egyre gyakrabban foglalkozik a sajtó is a problémával, alulról szerveződve tehát megindult a megoldások keresése ukrán részről is. A szakértő ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a 2017-ben elfogadott ukrán hulladékstratégia megvalósításának még nem látszódnak a jelei.
Az összegyűjtött hulladék. Fotó: MTI
Hankó Gergely arról is beszélt: ugyan pontosan 20 éve a tiszai ciánszennyezés egy időre betette a kaput a vízi turizmusnak, de egyre több táborozó, kenus, kajakos, horgász és strandoló tér vissza a folyóra. Ennek köszönhetően parti létesítmények, kikötőhelyek újulnak meg, sőt, olyan települések is létesítenek vízi kapcsolatot, ahol eddig nem tudtak partra szállni a túrázók. Úgy vélte, a PET Kupa nemcsak a tiszai hulladékszennyezésre, de a folyó szépségeire, a vízitúrázás élményére is felhívja a figyelmet, ráadásul a tervek szerint néhány parti kikötőhely a feldolgozott tiszai hulladékok felhasználásával készülhet majd el. Mint megjegyezte, hulladékból egyébként bárki elkészítheti saját újrahasznosítható vízijárművét, ha kedve kerekedik rá, amelyhez terveket is lehet találni a PET Kupa honlapján.
Kormányzati szinten is kiemelt témává vált 2020-ban a hulladékhelyzet
Hankó Gergely elmondta: a magyarországi hulladékhelyzet országos szinten is kiemelt témává vált, erre utal Orbán Viktor miniszterelnök évindító sajtótájékoztatója is, tehát mindenképpen előrelépésekre lehet számítani. Kiemelte: a hulladékkal és az illegális szemeteléssel szemben vívott küzdelem mára nem szélmalomharc, hiszen évről-évre egyre több hulladékot gyűjtenek össze, egyre több a rendezvény, egyre több önkéntest képesek bevonni. A szakértő hatalmas előrelépésnek nevezte továbbá, hogy tavaly ősszel a Belügyminisztérium és az Országos Vízügyi Igazgatóság hadrendbe állította azt a hulladékgyűjtő rendszert, amely három különböző vízállás mellett is eredményesen fogja fel a hulladékot. Hozzátette: a rendszer része egy önjáró hajó is, amelynek a fogas futószalagja irányítottan tudja a vízen begyűjteni a hulladékot.
Óriási siker, hogy ez az 1,3 milliárd forintos beruházás végre megvalósult, és úgy érezzük, a döntést a PET Kupa egyre bővülő táborának lelkesedése és elkötelezettsége is motiválta
– mondta Hankó Gergely.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS