A kanadai multi megfélemlítette Romániát - Ismét veszélyben Verespatak védettsége
Románia szociáldemokrata kormánya megrettenhetett a kanadai cianidos aranykitermelő multicég 4,4 milliárd dolláros kártérítési követelésétől, ezért bejelentették, levelet írnak az UNESCO-nak, amelyben közlik, visszavonják a pályázatot, és nem tartják fenn korábbi álláspontjukat a Verespatak számára biztonságot nyújtó világörökséggé nyilvánításról. Mint arról korábban írtunk, a befektető-állam közti vitarendezési mechanizmus alapján indított hasonló perek kitűnően alkalmasak arra, hogy a multinacionális cégek akár egy egész állam környezetvédelmi törvényhozását is sakkban tarthassák úgy, hogy jelentős anyagi igényű perrel fenyegetik meg az országokat egyes, a multikat kellemetlenül érintő környezetvédelmi rendelkezések bevezetésével összefüggésben.
Románia visszavonná az UNESCO-tól azt a pályázatot, amelyet az év elején az előző román kormány kulturális minisztere nyújtott be azzal a céllal, hogy az ENSZ-szervezet nyilvánítsa a világörökség részévé az erdélyi Verespatakot - jelentette be Mihai Tudose román miniszterelnök szerdán.
Négymilliárd dollárral megzsarolt románia
A kormányfő egy televíziós műsorban bírálta az idei év elején távozott, Dacian Ciolos vezette szakértői kormányt, amelynek kulturális minisztere, Corina Suteu - mandátuma utolsó napján - felterjesztette az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO) azt a pályázatot, hogy vegyék fel a települést a védett kulturális örökségek listájára. Tudose azért nem ért egyet ezzel a lépéssel, mert ha védett örökséggé nyilvánítják a térséget, akkor végleg ellehetetlenül az ottani arany- és az ezüstkészletek kitermelése. Tudose szerint a védett örökséggé nyilvánítás kedvezőtlenül érinti Románia érdekeit abban a perben is, amelyet a Verespatakon és környékén nemesfémet kitermelni akaró, kanadai Gabriel Resources indított a román állam ellen. A vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel, amiért 15 év huzavona után Bukarest megakadályozta a beruházás megvalósítását.
A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy még nem késő visszavonni a pályázatot. Ennek érdekében, mint mondta, levelet írnak az UNESCO-nak, amelyben közlik, visszavonják a pályázatot, és nem tartják fenn korábbi álláspontjukat. Tudose elismerte ugyanakkor, hogy ezzel a lépéssel "furcsa helyzetbe kerül Románia a nemzetközi szervezet előtt".
A szocdemek támogatták a bányát
Mint arról korábban beszámoltunk, a leköszönő román kormány kulturális tárcája idén májusban az utolsó pillanatban terjesztette be a Verespatakot világörökségi címre javasló dokumentumokat az UNESCO-nak. A bejelentés eredményeként Verespatak olyan védettséget élvezhetne, amely megakadályozza egy újabb cianidos aranybánya megnyitását. A lépés azért is volt fontos Verespatak védettsége szempontjából, mert a távozó kormány helyébe lépő szociáldemokraták korábbi kormányciklusuk idején támogatták a Verespatakra tervezett aranybánya-beruházást.
Egyetlen kapavágás nélkül követelhet dollármilliárdokat a kanadai multi
Nemrégiben megjelent sajtóhírek szerinta kanadai Gabriel Resources multinacionális cég 4,4 milliárd dolláros kártérítést követel a román államtól az elmaradt profitjára hivatkozva, amelyet a verespataki bánya cianidos aranykitermelésétől remélt, azaz egyetlen kapavágás nélkül zsebelne be több milliárd dollárt. Követelését az a választott bíróság és befetető-állam vitarendezési mechanizmus tenné érvényesíthetővé, amelyet a rendre előkerül a TTIP és a CETA szabadkereskedelmi egyezmények tárgyalásaiból is jól ismerhetünk. mint megírtuk, a multicég bejelentése számtalan égető kérdést fölvet, többek közt azt, hogy ilyen borzasztó árat kell -e fizetnie egy államnak, ha meg akarja óvni saját természeti környezetét egy multicég nyomulásától. Továbbá azt is, hogy az USA-val és Kanadával köttetendő szabadkereskedelmi egyezmények esetleges ratifikálása után a befektető-állam vitarendezési mechanizmus kihasználva ilyen perek tucatjaival zsarolhatják a nagyvállalatok Európa nemzetállamait.
Így zsarolható egy nemzetállam
A témában portálunknak nyilatkozó szakértő felidézte, a Gabriel Resources, amely a Rosia Montana Gold Corporation révén vásárolta meg a bányalicencet 1997-ben jelent meg Romániában, hogy 2004-től beindítsa a cianidos aranykitermelést Verespatakon. A cég tervei szerint Európa legnagyobb ciántechnológiás külszíni bányáját hozná létre Verespatakon a mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. Az erőteljes tiltakozásoknak köszönhetően a Világbank végül elállt attól, hogy jelentős támogatást nyújtson a kitermelés megkezdéséhez, 2007-ben pedig a vonatkozó hatástanulmányok megvizsgálása után a román állam végül elutasította a környezetvédelmi engedély megadását a bányatársaság részére, bár a szociáldemokrata kormányzás idején ismét megpróbálkoztak a „Verespatak-törvény” áterőltetésével. Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője hozzátette, a tapasztalatok szerint a hasonló perek alkalmasak arra, hogy a multinacionális cégek akár egy egész állam környezetvédelmi törvényhozását is sakkban tarthassák pusztán azzal, hogy jelentős anyagi igényű perrel fenyegetik meg az országokat egyes, a multikat kellemetlenül érintő környezetvédelmi rendelkezések bevezetésével összefüggésben.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; kezdőkép: szekelyfold.ma
