Miközben lelkes környezetvédők a Pet-kupa keretében évek óta gyűjtik össze a Tisza partján felhalmozódó szemetet, egy ukrán járásban mintegy tizenöt éve működik ideiglenes hulladéklerakó közvetlenül a folyó partján, ahonnan a szennyeződés nyilvánvalóan a folyóban köt ki és szeli át az országhatárokat. Nemrégiben a magyar vízgazdálkodási kormánybiztos is diplomáciai jelzést küldött az áldatlan állapotok felszámolására, ellenkező esetben hazánk kártérítési igénnyel fog fellépni.
Magyarország földrajzi adottságainak köszönhetően hazánk vizei fokozott mértékben vannak kitéve a külföldről, vízi úton érkező szennyezéseknek. Ennek legtragikusabb forrása a tiszai ciánszennyezés, amely egy aranylázban égő, gátlástalan kanadai multicég felelőtlenségének volt köszönhető, és megjegyzendő: a cég azóta sem vállalta a brutális szennyezés anyagi és erkölcsi felelősségét. De érkezett már Romániából olyan szennyezett víz is, amelyet egy vágóhíd engedett a vízbe tisztítatlanul.
A Tisza magyarországi szakaszán évek óta önkéntesek járják végig a folyó partját, összegyűjtve a felhalmozódott hulladékot. A 2013-ban útnak indult Pet-kupa önkénteseinek tevékenységéről a tavalyi évben dokumentumfilm is készült, Üzenet a palackban címmel. Az elmúlt időben több tonna hulladékot összegyűjtő természetvédők maguk is hangsúlyozzák, hogy tapasztalataik szerint a szemét jó része a határainkon túlról érkezik, és többek között erre is fel kívánták hívni petpalackokból épített “hulladékgyűjtő-hajóik” évről-évre a folyón megjelenő karavánjaival a figyelmet. A Tisza szennyezettsége kapcsán hazánk nemrégiben diplomáciai jelzést küldött Ukrajnának, felhívva északi szomszédunk figyelmét a Tisza tőlük érkező gyanús hordalékára.
A Tiszai PET Kupa résztvevői induláshoz készülődnek Dombrádon. Fotó: Balázs Attila/MTI
Tizenöt éve hordják a szemetet a Tisza mellé
A KárpátaljaLap.net korábban arról írt: mintegy 15 éve megoldatlan problémát jelent, hogy Ukrajnában, a Rahói járásban a Tisza-menti települések hulladékát egész egyszerűen a folyó partjára hordják, ahonnan aztán a szemét a vízbe mosódik. A járás vezetői még 1996-ban ezt a területet jelölték ki szemétlerakónak, a hulladékot 2004 óta hordják ide folyamatosan. A portál szerint az illetékes hatóság már kidolgozta annak feltételeit, hogy a hulladék ne kerülhessen a vízbe, ám forrásokat már nem találtak rá. Kérdés persze, hogy a hulladékból szivárgó, szintén erősen szennyezett csurgalékvízzel számoltak-e egyáltalán, amely nemcsak a Tisza vízminőségére jelenthet veszélyt, de beszivároghat a talajvízbe is. A portál megjegyzi, hogy az ideiglenesnek tekintett szemétlerakó kiváltására a járás már jó ideje tervezi egy szemétfeldolgozó létesítését, de ehhez semmilyen határidőt nem szabtak meg. A portál legutóbbi beszámolója szerint a problémát érzékelő magyar fél a szemétlerakó miatt nemrégiben panasszal élt az ukrán hatóságok felé. Kétség sem férhet hozzá, hogy a Tisza szennyezése Magyarországon rakódik le. A KárpátaljaLap.net úgy tudja, a szemétáradat megfékezése érdekében Kovács Péter, Magyarország vízgazdaságért felelős kormánybiztosa az ukrán miniszteri kabinethez fordult. Információik szerint Magyarország arra kéri az ukrán oldalt, hogy mihamarabb találjon megoldást a problémára, ellenkező esetben kártérítési igényt nyújtanak be a kialakult helyzet miatt.
Forrás: karpataljalap.net/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: karpataljalap.net
Vinczer S.Péter
2019-04-15 at 22:57
Trianonban erre nem gondoltak az urak hogy a Kárpátmedencénak a vízrajza miatt egy országhoz kell tartoznia. Ezt bizonyították a tiszai árvizek, a vízművek karbantartásának a hiánya.
Egri Sándor
2019-12-01 at 20:33
De igen! Nagyon is gondoltak. Lásd a Szerződés III. FEJEZET Vízügyi rendelkezések 292. cikkében és 293. cikkében írottakat. Előbbi lénygében a határokkal osztott vízgyűjtők “szabályzatát” írja le, amelynél korszerűbbet azóta sem alkottak. Utóbbi pedig Állandó Műszaki Bizottság – mint munkaszervezet – felállításáról határoz. Más kérdés, hogy e rendelkezéseket nemigen vették komolyan. A II. világháborút lezáró béke pedig egészen egyszerűen megfeledkezett a határokkal osztott vízgyűjtők problematikájáról.
Kétes
2019-04-15 at 19:37
Említsük meg azt is, hogy a lelkes és a valóban minden elismerésre méltó PET Kupa résztvevők mellett az állami vízügyi dolgozók, valamint sok közfoglalkoztatott is teszi a dolgát, hogy az ukrajnai eredetű vízszennyezés elhárításra kerüljön. Mi több, a kormány nem kevés pénzt biztosított egy hulladékgyűjtési rendszer kiépítésére, amelynek tervezéséhez, illetve működtetéséhez majd a Pet Kupa szervezet is hozzájárul, mert ők valóban igazi civil szervezet…