Ma terjesztette a parlament elé a kormányprogramot, miután vasárnap megállapodtak a tartalmáról a koalíciós pártok. Igor Matovič kormányfő még vasárnap reggel azzal harangozta be a dokumentumot, hogy a hosszú ideje más állam területén élő szlovák állampolgároknak lehetővé teszik, hogy felvegyék annak állampolgárságát, a szlovák elvesztése nélkül. A helyzet azonban kevésbé jó, mint első hallásra tűnik.
Matovič úgy fogalmazott az állampolgársági törvény tervezett módosításáról:
valami, amit ismételten igyekeztünk elérni a múltban is, de nem volt rá jóakarat.
Mindenesetre vicces a politikai akarat hiányát éppen attól a Matovič-tól olvasni, aki korábban, kormánypárti képviselőként maga is a törvény módosítása ellen szavazott, pedig azt akkor szintén kormánypárti képviselők terjesztették be. Akkor azt nyilatkozta, a „teátrális magyarok” megérdemelten veszítették el az állampolgárságukat. Igaz, azt sem lenne elegáns elhallgatni, hogy Matovič képes a hibái belátására, és egy későbbi – az előzőhöz hasonlóan elbukó –, ezúttal már ellenzéki módosítási javaslatot később megszavazott, maga is ellenzékből.
A 2010-ben leköszönő, első Fico-kabinet által hozott állampolgársági ellentörvény azonban összességében nem úgy sült el, ahogy a magyarellenes hevülettől nekiiramodott honatyák elképzelték, és ezt a korrekciós kísérletek is alátámasztják. Ficóék kevéssé átgondolt válaszcsapása azt eredményezte, hogy tavaly év végéig több, mint háromezer ember vesztette el a szlovák állampolgárságát a törvény miatt; csaknem negyedüket a cseh, illetve a német állampolgárság felvétele miatt fosztották meg szlovák állampolgárságuktól, további 15 százalékuknak az osztrák, 11 százalékuknak pedig az amerikai állampolgárságra ment rá a szlovák. Az ellentörvény tehát a magyarok megrendszabályozása helyett leginkább azt érte el, hogy tartósan külföldön dolgozó szlovákok ezreinek az életét keserítette meg. A szlovák állampolgárságuktól megfosztottak kevesebb, mint 4 százaléka magyar állampolgár.
A kivételből főszabályt csinálnak, de a magyarellenes él nem változik
A módosítási kísérletek rendre fennakadtak a parlamenti képviselők többségének megkövesedett magyarellenes beidegződésén, így végül Robert Kaliňák korábbi belügyminiszter rendelettel iktatott be kivételeket a törvénybe. Eszerint mérlegelni lehet a szlovák állampolgárság elvesztésének körülményeit, elsősorban a regisztrált külföldi tartózkodást, és ez alapján lehet mentességet adni a törvény hatálya alól. A mostani módosítás leginkább arra az első, elbukott módosítási javaslatra hasonlít, amelyet 2011-ben még Matovič is elutasított.
Robert Fico akkori miniszterelnök és belügyminisztere, Robert Kaliňák „érdeme” a diszkriminatív és az európai jogrenddel is összeférhetetlen állampolgársági ellentörvény. (fotó: MTI/TASR/Tomas Halasz)
Gubík Lászlót elsőként fosztották meg a szlovák állampolgárságától 2011-ben, azóta tart a felvidéki politikus kalandos játszmája a szlovák hatóságokkal. Elmondása szerint valójában csak az eddigi, Kaliňák-féle kivételből csinálnak főszabályt, de lényegében nem változik a helyzet. Mint mondja, a kilátásba helyezett új törvény az életvitelszerűen külföldön tartózkodók problémáját oldaná csak meg, vagyis azoknak lehetne mindkét állampolgárságuk, akik egy másik államban dolgoznak, tanulnak, illetve ott lakcímmel rendelkeznek.
A Magyarországon élők – gondolok itt elsősorban a határ menti településekről ingázókra vagy a fővárosban dolgozókra – a magyar mellett így megtarthatnák a szlovák állampolgárságukat is. Akik viszont kizárólag érzelmi, kulturális kötődésből folyamodnak magyar állampolgárságért, azoknak továbbra is a szlovák elveszítésével kellene számolniuk
– mutatta be Gubík a felemás megoldást. Az egyelőre nem teljesen világos a kormánypárti tervekből, hogy akiktől eddig elvették a szlovák állampolgárságukat, azok mindannyian visszakapják-e vagy sem, illetve kik kapják vissza automatikusan, esetleg kik kérvényezhetik.
A részleteket és a 2011 óta elvesztett állampolgárságok visszaszerzésének feltételeit csak az új törvénytervezet után látjuk majd. Az viszont látszik, hogy a kormányprogramban beharangozott módosítás nem kielégítő megoldás számunkra, hiszen csak a 2010 előtti állapot helyreállítása lenne az.
A felvidéki politikus szerint, folytatni kell a diplomáciai küzdelmet és a felvidéki magyar szervezeteknek is fel kell venniük a kapcsolatot az új szlovák kormány képviselőivel, mert mindkét állam érdeke, hogy ebben a kérdésben megnyugtató megoldás szülessen, és annak ne essenek áldozatul a felvidéki magyarok.
Gubík László elsőként vállalta nyilvánosan, hogy felvette a magyar állampolgárságot (fotó: PS)
Évekre bebetonozzák a félmegoldást
A legnagyobb kormánypárt, az OĽaNO magyar nemzetiségű képviselője, Gyimesi György maga is részt vett a kormányprogram kisebbségeket érintő részeinek kidolgozásában, és úgy véli, ebben a ciklusban nem fog változni a helyzet és, akik Szlovákiában élnek, de felvették egy másik ország állampolgárságát is, azok nem tarthatják meg a szlovákot. Külön visszás, hogy nyilatkozata szerint a kedvezményes honosításnak úgyis az erdélyi magyarság volt a célcsoportja, és a felvidéki magyaroknak nincs is szükségük magyar állampolgárságra, mert sokkal gyengébb a kötődésük az anyaországhoz.
Nem gyenge kijelentés azután, hogy a felvidéki magyarokat egy évtizede 3300 eurós (most 1,16 millió forint) bírsággal és persze a szlovák állampolgárságtól való megfosztással fenyegetik, amennyiben titokban veszik föl a magyar állampolgárságot. Ha bevallják, akkor bírság nélkül fosztják meg őket a szlováktól, és ezzel együtt a szlovákiai állandó lakcímtől, egészségbiztosítástól meg minden hatósági igazolványtól. A fenyegetés miatt csupán mintegy ötezren merték felvenni a magyar állampolgárságot – elsöprő többségük persze titokban. Ilyen előzmények után nem igazán elegáns arról nyilatkozni, hogy a felvidéki magyarok gyengébben kötődnek az anyaországhoz, mint az erdélyiek. A felvidéki magyarok feltehetően inkább a hétköznapi életük élhetőségéhez kötődnek, amit a szlovák állam simán képes ellehetetleníteni. Az pedig a pofátlanság csúcsa, hogy ugyanez a kormány kedvezményes honosítást vezetne be a külföldi szlovákok számára.
A megfélemlített felvidéki magyarok Gyimesi György szerint gyengébben kötődnek az anyaországhoz, mint az erdélyiek. (fotó: TASR)
Alaposan el kell gondolkodniuk a jövőn a felvidéki magyaroknak
Sem a Most/Híd szlovák-magyar vegyespárt négy évi kormánykoalíciós részvétele, sem az MKP mostani kormánynak elküldött javaslatai nem tudták tehát kiiktatni az állampolgársági ellentörvényt. Lényegi módosítása nem is várható a következő négy évben, és immár világos tapasztalat, hogy ez intézményes magyar részvétel nélkül később sem fog megtörténni Szlovákiában. Ugyanez előrevetíti azt is, hogy a szlovák pártok listáin bejutó, egy-egy kósza magyar képviselőnek igencsak korlátozott mértékben van lehetősége a nemzetiségi érdekképviseletre. A felvidéki magyar politika ilyen szempontból is kudarcot vallott, és a magyar öntudat legerősebb képviselői azok, akik a fennálló körülmények között is felvállalták a kötődésüket az anyaországhoz. Ők bizonyára tisztában vannak vele, hogy noha óriási pénzbírság fenyegeti őket, a szlovák hatóságok csak titkosszolgálati eszközökkel deríthetnék fel a kilétüket, azzal viszont az ország már vastagon kiérdemelné a rendőrállam minősítést.
Az ennyire kényes politikai ügyek sikerre viteléhez egység és erő kell felvidéki magyar részről, továbbá nyitottság szlovákról, de mindkettőnek évek óta híján vagyunk – véli Gubík László, hozzátéve, hogy ez kijelöli az utat is:
Meg kell teremteni a saját céljaival tisztában lévő, egységes felvidéki politikai képviseletet, ami mellé kell egy visegrádi szellemben cselekvő és az őshonos kisebbségek felé nyitott szlovák partner. Csak ez lehet a záloga a felvidéki magyarság gyarapodásának és a V4-es együttműködés hatékonyságának. Egymásra vagyunk utalva, már csak a közös utakat kéne megtalálnunk.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS