Havas Henrik talán akaratlanul, de pontról-pontra, szóról-szóra megerősítette hálózati cikkeinket, amelyeket a Nap-tv megalapításáról írtunk. Bár fellengzősen azt mondta, hogy sorozatom őt érintő részében alig-alig van valami, ami igaz, valójában semmit sem cáfolt meg, viszont mindent elismételt. Az öregedő médiaszemélyiség a tévébe pénzzel beszállt Bodnár Györgyöt – a mi szóhasználatunkat idézve – „amerikai maffiózónak” nevezte. Ez a Bodnár volt Gyárfás üzlettársa, az ő Sport Pluszuk fizetett olyan nagyon jól Havasnak és a többieknek. Havas is felidézte Békesi László pénzügyminiszter és Vitray Tamás alakját, akik ugyanennek a hálózatnak a meghatározó szereplői voltak. Havas egy laza félmondattal megemlítette („valami bank”) azt a Magyar Hitelbankot, amelyet Demján Sándor vezetett, és amely az összes hasonló vállalkozásba beszállt. Valamint arról az interjúról is beszélt, amelyet a legendás rádióssal, Cseke Lászlóval készített. Vele beszélgetve azt mondta: „mi lehallgatjuk a Szabad Európát, a Szabad Európa lehallgatja a Kossuthot”.
Így múlik a világ dicsősége: Havas Henrik tíz éve még az ország egyik legnagyobb tévés csillagának számított, ma már a Jobbik televíziójában szerepel, rövid monológjait a népszerű videómegosztón teszik publikussá.
Nem célunk az öregedő riporter személyiségét elemezni – és nem is szeretnénk személyeskedni, hiszen ez a rovat a hatalom-átmentésről szól –, de közlésvágya sokszor jól jön. Mondjuk hálózati, médiaátmentős kutatásaink kapcsán. Havas is olvasta a Nap-tv megalakulásáról írt cikkeinket, és erre a maga sajátos módján reagált.
Monológját kiegészítve tesszük közzé.
„A PestiSrácokban van most egy sorozat, valahogy úgy kezdődik, hogy a garázsmester, a titkosszolga, meg a nem tudom én mi stb. [Pontosabban: „A garázsmester, a munkásőr, a propagandista és a titkos megbízott”]. Hát alig-alig van benne valami, ami igaz. [Valójában semmit sem fog cáfolni belőle, ellenben mindent megerősít]. A helyzet az, hogy sem a Forró, sem én nem alapítottuk meg a Nap-tv-t, különösképpen nem a Gyárfás, hanem az úgy történt, hogy ’89 nyarán telefonált egy Székely nevű figura, hogy hát menjek próbafelvételre a Forróval, merthogy műsorvezetőt keresnek. […]
Mondom, öreg: Én próbafelvételre, hát hol élsz, te normális vagy?”
Természetesen a cikkekben egy szóval sem írtam azt, hogy Havas vagy korábbi titkos megbízott társa, Forró Tamás, esetleg Gyárfás Tamás alapította volna meg a tévét. Részletesen feldolgoztam a Nap-TV megszületését, amit a Mai Nap Rt. a MOVI-val (Magyar Mozi- és Videófilmgyár) összeállva indított el.
Havas így folytatta:
„Akkor megint telefonált, hogy ő Székely Ferenc a Filmhíradó főszerkesztője. És? […] Nem akar már próbafelvételre hívni minket, de a Szabad Európa Rádiónál mi lennénk az első stáb, amelyik forgathat, azt ő elintézte, a szocialista országok közül először. Én ezt akkor már nem is láttam addig, azt se tudtam, hogy létezik.
[Mondja a „lázadó”, „rendszerváltó” riporter.] Megbeszéltük, hogy Münchenben találkozunk egy szállodában. A Forró nem ivott alkoholt, hál istennek, ezért mindig ő vezetett. A lényeg az, hogy reggel találkoztunk, irány a Szabad Európa. Beengedtek minket, ott volt egy nagyon komoly stáb. […]”
Havas Henrik itt összekeverte az idősíkokat: Székely a Nap-tv-hez hívta próbafelvételre, de a szabad európás riport egy évvel korábban készült. A kultikus SZER-ben készített beszélgetés a Havas-legendárium fontos része, az a történet, amelyre sokáig büszke volt, de ami mindent elárul ő és Forró Tamás bekötöttségéről.
Czinege Lajos volt honvédelmi miniszter a Nap TV riporterei, Havas Henrik és Forró Tamás (titkos megbízott) mikrofonja előtt / Fotó: MTI
Havasék anyaga megvágva ment csak le
Erről már 2016-os cikkemben is írtam [Havas és Forró: a rendszerváltó újságírók hamis legendája], megidézve a Beszélő cikkét: „A hazai hang 1988-ban kezdett megváltozni. 1988 őszén Forró Tamás és Havas Henrik Münchenben jártak, hogy a Magyar Televízió számára objektív képet adjanak az addig csak imperialista ügynökségként kezelt Szabad Európáról. A vezetőkkel készült interjúk után megkérdezték, ki mond mást. Zsille Zoltán és Lovas István jelentkezett. Elmondták, nem értenek egyet azzal, hogy a rádió elsősorban a reformkommunistákat, Pozsgay vonalát támogatja, s az ő írásaikat e politika jegyében cenzúrázzák.
Az interjú első felét kivágták a Magyar Televízióban, amely akkor még szigorúan pártállami irányítás alatt állt, csak az hangzott el, hogy a Szabad Európánál (is) cenzúráznak.”
Az interjút tehát megvágták, manipulálták. Havasnak hála azt is tudjuk, hogy Székely Ferenc vitte ki őket. Elsőként a szocialista országokból. De hadd folytassa:
„A dolog lényege az volt, hogy az első interjút én csináljam, mivelhogy én hírszerkesztő voltam a rádióban, egy olyan hírszerkesztővel, aki 56-ban dolgozott hírszerkesztőként a Szabad Európában. […]
Mint két szakmabeli beszélgettünk arról, hogy mi lehallgatjuk a Szabad Európát, a Szabad Európa lehallgatja a Kossuthot. […] És akkor a kamera mögül megszólalt valaki, hogy még azt kérdezd meg! Amilyen szemét vagyok, két nap alatt, még volt vagy húsz interjúm, mindig mondtam: van még valakinek kérdése? Én nem tudtam, hogy az a Székely volt, a főszerkesztő.
Utolsó este sírva bejött a szobába, hogy lealáztam, egy életművet romboltam le. Na mondom akkor ez így annyi.”
Göncz Árpád kezet fog Székely Ferenccel, az MTV alelnökével / Fotó: MTI
Cseke László, a diktatúra egyik legnevesebb ellenfele
Havas minden bizonnyal a Cseke Lászlóval folytatott beszélgetésre gondolt.
A legendás rádiós Ekecs Géza néven született, 1949-ben hagyta el Magyarországot, Párizsba disszidált, majd az ötvenes évek elején került a SZER-hez. Ma már tudjuk, hogy bár az édesanyja többször megpróbált hozzá kimenni látogatóba, a diktatúra ezt nem engedte. Cseke szerint végül ebbe halt bele.
Cseke a diktatúra és az állambiztonság egyik legfontosabb célpontja volt, Teenager party című zenei műsora elképesztően népszerű volt, a hatalom megpróbálta leutánozni és ezzel párhuzamosan lejáratni.
„Látunk fiatalokat – legtöbbjük ostoba is meg hiszékeny is –, akik börtönbe kerültek, mert felajánlották szolgálataikat a tánczenei műsor szerkesztőjének – kémkedésre”
– írta 1967-es cikkében a rosszindulatú ügynök-kritikus, a nagyjából mindenki által gyűlölt Molnár Gál Péter. „Kritikája” a főszócső Népszabadságban jelent meg. Csekét egyébként megpróbálták beszervezni, de nem sikerült. Gyaníthatóan édesanyját is felhasználták ebben a játszmában, az ügy részleteit sajnos nem ismerem.
Nepszabadsag_1967_10__pages47-47
A Fekete Doboz megelőzte Havasék hivatalos interjúját
Cseke László egyébként egy 1991-es interjúban (Magyarország) megerősítette, hogy Havasék nem adták le az anyagot, valamint azt is, hogy az első interjút nem Székelyék, hanem a Fekete Doboz készítette. „Az első interjút a Fekete Doboznak adta. Milyen körülmények között született az a beszélgetés? Cs. L.: – Ők idejöttek, és engedélyt kértek az amerikai vezetőségtől, hogy a rádióban riportot készíthessenek. Mivel a Magyar Osztály legrégibb alkalmazottja vagyok, ilyen esetben az én feladatom az, hogy az embereket körülvezessem, és elmagyarázzam egy kis történelmi ismertető keretében, hogyan is dolgoztunk és mi a célunk. így kerültem kapcsolatba velük.
Néhány hónappal később a >hivatalos< Magyarországról küldöttség jött. Havas Henrik és Forró Tamás. Ők készítettek egy több órás műsort, abból egy rövidített változat lement a Panorámában, a hosszabb változatát – úgy tudom – a tévé még nem adta le, nem tudom miért. Forró Tamás azonban részleteket a Naptévében leadott belőle.”
Sokat elárul ez is Havasékról, Forróékról. Leadták a rövid változatot – amiből kiderül, hogy az ellenséges Szabad Európa Rádió is cenzúráz –, a hosszabból pedig a titkos megbízott Forró már a Nap-tv-ben csepegtetett részleteket. Nyilván a szokásos órási összegekért, amire Havas mindmáig annyira büszke.
Fontos, hogy Cseke szerint Havasék a „hivatalos Magyarországot” képviselték, és ez tényleg így volt, a tökéletesen megbízható Székely vezetésével mentek ki. Bár természetesen semmire sem bizonyíték, felettébb érdekes Havas megfogalmazása: „mi lehallgatjuk a Szabad Európát, a Szabad Európa a Kossuthot.” Ha túllépünk a lehallgatással való poénkodáson, tény, hogy a személyes névmás használatával Havas azonosította magát a kommunista rezsimmel.
Cseke László a Szabad Európa Rádió zenei szerkesztõje, már a Danubiusban / Fotó: MTI
Havas a monológját a Nap-tv megalakulásával folytatta:
„’89 augusztusában úgy kezdődött el a Nap-tv, hogy azt valahogy a Székely elintézte, hogy Budapesten és környékén sugározzunk. Emlékeim szerint a Mai Nap nevű újság kiadója volt, valami bank is volt…”.
Virág elvtárs, a munkásőr és Demján Hitelbankja
Emlékei szerint. Egészen pontosan megírtam, hogy a tévét a Mai Nap Rt. és a MOVI (Magyar Mozi- és Videófilmgyár) hozta létre.
Előbbi mögött a Reform Rt. és Virág elvtárs, azaz Virág András, a Tájékoztatási Hivatal volt főpropagandistája állt, utóbbit a MOVI-t a vonalas kommunista, a Munkásőrség alapító tisztje és az állambiztonság titkos kapcsolata, Bokor László vezette. E nem túl bonyolult lélek helyettese volt Székely Ferenc – ő volt az, aki már gondolt a holnapra is.
„Valami bank is volt”
– tette hozzá Havas Henrik, igen, a Magyar Hitelbank, amelyet Demján Sándor vezetett, és amely az összes hasonló posztkommunista vállalat és cég mögött felbukkant, a mi pénzünkből támogatva ezeket a társaságokat.
„A lényeg, hogy a Székely azért találta ki a Nap-tv-t, hogy átmentse azokat az embereket [figyeljünk a szóhasználatra: átmentse], akikre nem volt szükség a Filmhíradónál. […]
Na és a Gyárfás, akinek indult a Bodnár pénzén, ez az amerikai maffiózó a Bodnár, ööö… mindegy… A Békesivel kinn volt, aki az atlétikai szövetség elnöke volt, a Gyárfás kinn volt a Los Angeles-i olimpián, ott ismerkedett meg a Bodnárral, és a Bodnár pénzén csinálták meg a Yellow pages nevű cuccot, a Gyárfás megszervezte az ügynököket, emlékeim szerint óriási jutalékot fizetett. […] Nem is forgalmazták, hanem így kidobálták a kerítésen keresztül ezeket a telefonkönyveket.”
Álljunk meg egy szóra (hogy az impexből lett tévést, Vágó Istvánt is megidézzem): az említett amerikás magyar maffiózó, Bodnár György történetét is megírtam. Ahogyan azt is, hogyan ismerkedett meg Los Angelesben a valaha a hírszerző főiskolára járt Vitray Tamás, Gyárfás Tamás és az említett Békesi László, Bodnárral. Nagy öröm, hogy Havas is kimondta, bár hamar elvarrta a szálat, mielőtt mást is megemlít („mindegy”).
Gyárfás Tamás és Bodnár György / Fotó: MTI
„És akkor a Gyárfás, aki elkezdte ugyanebből a pénzből csinálni a Sport Plusz című heti sportújságot, az fölhívott telefonon. Szegénykém vagy hatszor hívott, mire visszahívtam, mert azt se tudtam, hogy ki a túró ez a Gyárfás. És mondta, hogy ő indít egy ilyen hetilapot, és a Vitray javasolja, hogy én minden héten csináljak interjút ismert politikusokkal interjút arról, hogy milyen a kapcsolatuk a sporttal.
És akkor mesélte nekem a Békesi, hogy a Maróthyval [Maróthy László, a Budapesti Pártbizottság első titkára], hogy mentek le a Balatonra Kádárhoz, hogy mi is menjünk a Los Angeles-i olimpiára, meg mit tudom én. És abban az időben óriási pénzt fizetett a Gyárfás nekem ezért.”
Vitray, Havas, Gyárfás, Békesi és Bodnár kapcsolata
Havas itt is szóról szóra elismétli azt, amit megírtam: a húsz évvel (!) a Fenyő-gyilkosság után bíróság elé állított Gyárfás és börtönviselt társa, Bodnár György a Szaknévsor után megalapította a Sport Plusz hetilapot, ahová Havast is felvették, aki első interjúját – láss csodát – éppen Békesi László alezredessel készítette. Havas elárulta, hogy Vitray javasolta őt, ami fontos, mert ugyanez a kör. Vitray a bojkottált olimpia alatt a bűnöző Bodnárnál nyaralt, és ezt a korabeli sajtó szerint jóval később azzal honorálta, hogy „>segédkezett< a tévéközvetítési jogok kiárusításában.
Például úgy, hogy a rossz üzlet ellen tiltakozó Benkő László akkori MLSZ-elnököt Vitray műsorvezetőként egy teljes órán keresztül nem hagyta szóhoz jutni…”. Rajta kívül ugye ott volt Békesi is, aki egészen véletlenül Havas első interjú alanya lett. Mit mondott erről korábban? „Már nem tudom, miért, de dr. Békési László neve merült fel először, mint interjúalanyé, akivel én már hosszú évek óta jó kapcsolatban vagyok”.
1990, Kemenes Ernő és Békesi László / Fotó: Fortepan.hu, adományozó: Szalay Zoltán
Békesi is benne volt Bodnárék cégében
De miért kellett pont Békesit megszólaltatni?
Mert Gyárfásék üzletében is benne volt. Bodnár és Gyárfás a közös cégét (HTD) 1988. december 16-án jegyezték be, a vegyesvállalatban benne volt Bodnár amerikai vállalkozása, az állambiztonság által átszőtt Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, a Demján Sándor vezette Magyar Hitel Bank Rt. és az a Reform Rt., amelyet az említett Virág elvtárs vezetett. Maga Békesi a vállalatnál a felügyelőbizottság elnöke lett. Ő az a velejéig romlott figura, akinek intelmeit még ma is szívesen közli az ellenzéki sajtó.
És így érnek össze a szálak. Havas legendája szerint – igaz vagy sem, ki tudja – ekkor ismerte meg Gyárfást, akit hálából – a bűnöző Bodnár pénzével – beajánlott a Nap-tv-hez.
Havas írta a Gyárfás-Székely szerződést?
„Amikor elkezdődött a Nap-TV, a Gyárfás megint elkezdte rágni a fülemet, hogy nincs sport ebben a reggeli műsorban, és ő szívesen csinálna sportműsort. [Mármint Gyárfás a Nap-tv-be]. És a Fradi, a Fradi, én, Jézusom, a Fradi-étteremben ültünk le [Havas Újpest-drukker, erre utal a kiszólás] a Gyárfással, meg a Székellyel, és mondtam a Székelynek, hogy ez a Gyárfás Tamás és csinálna sportműsort ebben a műsorban. […] Asszem hetente először kétszer volt adás, aztán három, aztán közölte a Székely, hogy már egy sem lesz, már pénteken se, mert elfogyott a pénz. […] Mindenkinek pénzt akart adni a Székely, mert ilyen jólelkű ember volt. Elfogyott a pénz.
Erre a Gyárfás azt mondta, hogy hát ööö… ő esetleg úgy tudna ebben a dologban közreműködni. […] Ott a söröző asztalán írtam meg, mint jogvégzett ember a szerződést, hogy a törzstőke bizonyos hányadáért reklámokat biztosít, szponzorokat, és ebből fönn lehet tartani. Nekem is ígért tizenvalahány százalékot a közreműködésért, amit soha nem kaptam meg. De hát ez egyértelmű volt, a dologról ennyi.”
Az ötletgazda, Havas Henrik újságíró beszél a Magyar irka elsõ számának bemutatóján, egy dunai sétahajón / Fotó: MTI
Havas akaratlanul is segítette a kutatást
Korábbi cikkemben megírtam, hogy egy régebbi – a Havasékkal, Vitrayékkal, stb. baráti – Népszabadság-cikk szerint Gyárfás és Bodnár „1989-ben 10,6 millió forinttal társult a Nap TV-be”, de az összeg valahol lényegtelen.
Az viszont nem véletlen, hogy Gyárfás 2015-ben már azt mondta (éppen egy Vitraynak adott interjúban), hogy csupán fedezetként volt szükség Bodnár pénzére, akit meg sem említett név szerint. Utóbbit ekkor már jobb volt letagadni, ahogyan azt gondolom, az is üzenetértékű, hogy sem ő, sem Várszegi nem él már az országban.
Az viszont hatalmas öröm, hogy Havas Henrik mindenben – már amit elmondott, nem tudom, mit vitatna – megerősítette oknyomozásomat, így szerinte is kimondható, hogy így vagy úgy Vitray Tamás, Gyárfás Tamás, Békesi László későbbi pénzügyminiszer és ő is egy amerikai magyar bűnözőnek dolgoztak.
Nagy öröm lenne, ha Havas folytatná a műsorát, és még többet mesélne a Nap-tv-ről, de akár arról is, hogy lett garázsmesterből rádiós. Hátha elkottyant még valamit.
Fotók: MTI, ill. Fortepan.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS