Az élelmiszerellátás biztonsága nemzetbiztonsági kérdés is

Az élelmiszerellátás biztonsága egyben nemzetbiztonsági kérdés, de ezt egyes országok más-más stratégia mentén látják biztosítottnak. Az éghajlatváltozás és a talaj degradációja olyan kockázati elemek, amelyek ezeket a stratégiákat módosíthatják. Tóth Gergelyt, a keszthelyi Georgikon tanszékvezetőjét, az ENSZ Európai Talajpartnerség irányító testületének kutatási és innovációs elnökét, az EU-Kínai Föld- és Talaj Panel tagját kérdeztük a nemzetközi irányokról és a hazai kilátásokról.

Kína a nemzetközi ellátási láncok koronavírus miatti bizonytalanságaira hivatkozva soha nem látott mértékű élelmiszer-felvásárlásba kezdett külföldről. Közben éppen a járvány hatására kialakult általános vélekedés szerint a helyben termett élelmiszereké a jövő. Megvan a nemzeti önellátáshoz szükséges földterület a világ országaiban?

Nincs meg mindenütt. Bár az élelmiszerellátást különböző színvonalon lehet biztosítani, amibe az alapélelmiszereken kívül a déligyümölcsöktől a kávéig sok minden beletartozhat, az országok stratégiai készleteinek alapját a legfontosabb gabonák adják. Ezekből a mai fogyasztási színvonal mellett számos ország, így Kína is importra szorul. Más kérdés, hogy esetleg egy, a mostaninál mélyebb és hosszabb válság idején lejjebb lehet adni az igényekből. Tény viszont, hogy a legfejlettebb országok között is vannak olyan, általában túlnépesedett országok – például Japán vagy Hollandia –, amelyek élelmiszer-ellátásuk biztonságát nem a mezőgazdasági potenciál biztosításában, hanem az általános gazdasági előnyük és szövetségi rendszerük fenntartásától várják. Nem túl kényelmes helyzet, de így is sokkal jobb, mint sok szegényebb országé, ahol a nagy népesség kis vásárlóerővel és kevés és gyenge termőterülettel párosul. A klímaváltozás pedig további bizonytalanságot hoz a rendszerbe.

Magyarország számára is?

Igen, számunkra is, még ha az alapellátás itthon nem is kérdéses. Termőterülettel köztudottan jól állunk. Azt talán kevesebben tudják, hogy talajaink minősége nagyon változatos, ebből adódóan a terméshozamok térben és időben is változékonyak. Csapadékban korábban sem bővelkedtünk, és a szűkös mennyiség egyre kiszámíthatatlanabb eloszlású. Ráadásul számos degradációs veszély is fenyegeti talajvagyonunkat.

Miként lehet kivédeni ezeket a veszélyeket?

Épp vezető kínai és európai intézetekkel vannak ilyen irányú nagy, közös kutatási programjaink a keszthelyi Georgikonon. Többek között az EU-Kínai Talajobszervatórium kiépítésén dolgozunk, ami környezettudományi és környezetinformatikai tudásunkat egyesíti. Evvel a termelési kockázatokat a parcellák szintjén is azonosítani és követni tudjuk Európa országaiban és Kínában. A gazdálkodási válaszokat ennek megfelelően lehet alakítani. A most formálódó új hazai agráregyetemi struktúrában a keszthelyi környezettudományi tudásbázis és a gödöllői növénytermesztő kutatási potenciál egymást kiegészítve képes válaszokat adni az élelmiszertermelés jelenlegi és jövőbeni hazai kihívásaira is.

Rövid életrajz – Tóth Gergely Kínában járt egyetemre, Pekingben nyelvet, Kantonban talajtant tanult, kínaiul. A Manchesteri Egyetemen szerzett környezettudományi MSc, a Pannon Egyetemen PhD fokozatot. Kutatói és oktatói pályáját Keszthelyen kezdte, később Ausztriában, a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézetben kutat, majd egy évig Tokióban az ENSZ Felsőfokú Tanulmányok Intézetében ösztöndíjas és a Tokiói Egyetem Tájtervezési Laboratóriumában vendégkutató. Később az MTA főmunkatársaként vezeti a hazai földértékelés megújítását célzó kutatásokat. Tizenkét évig az Európai Bizottság tisztviselő állományú kutatója az EU Közös Kutatóintézetében. Az EU talajminősítési kutatásainak vezetője és az EU-Kínai Talaj és Táj Panel (az EU hivatalos tanácsadó szerve) alapító európai koordinátora. Az Európai Talajmonitoring program egyik elindítója, annak első tíz évében 2017-es hazaköltözéséig szakmai vezetője. Az ENSZ Globális Talajpartnerség Európai Kutatási és Innovációs Pillérének elnöke. Az MTA doktora. A keszthelyi Georgikon professzora és az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója.