Az élelmiszerellátás biztonsága egyben nemzetbiztonsági kérdés, de ezt egyes országok más-más stratégia mentén látják biztosítottnak. Az éghajlatváltozás és a talaj degradációja olyan kockázati elemek, amelyek ezeket a stratégiákat módosíthatják. Tóth Gergelyt, a keszthelyi Georgikon tanszékvezetőjét, az ENSZ Európai Talajpartnerség irányító testületének kutatási és innovációs elnökét, az EU-Kínai Föld- és Talaj Panel tagját kérdeztük a nemzetközi irányokról és a hazai kilátásokról.
Kína a nemzetközi ellátási láncok koronavírus miatti bizonytalanságaira hivatkozva soha nem látott mértékű élelmiszer-felvásárlásba kezdett külföldről. Közben éppen a járvány hatására kialakult általános vélekedés szerint a helyben termett élelmiszereké a jövő. Megvan a nemzeti önellátáshoz szükséges földterület a világ országaiban?
Nincs meg mindenütt. Bár az élelmiszerellátást különböző színvonalon lehet biztosítani, amibe az alapélelmiszereken kívül a déligyümölcsöktől a kávéig sok minden beletartozhat, az országok stratégiai készleteinek alapját a legfontosabb gabonák adják. Ezekből a mai fogyasztási színvonal mellett számos ország, így Kína is importra szorul. Más kérdés, hogy esetleg egy, a mostaninál mélyebb és hosszabb válság idején lejjebb lehet adni az igényekből. Tény viszont, hogy a legfejlettebb országok között is vannak olyan, általában túlnépesedett országok – például Japán vagy Hollandia –, amelyek élelmiszer-ellátásuk biztonságát nem a mezőgazdasági potenciál biztosításában, hanem az általános gazdasági előnyük és szövetségi rendszerük fenntartásától várják. Nem túl kényelmes helyzet, de így is sokkal jobb, mint sok szegényebb országé, ahol a nagy népesség kis vásárlóerővel és kevés és gyenge termőterülettel párosul. A klímaváltozás pedig további bizonytalanságot hoz a rendszerbe.
Magyarország számára is?
Igen, számunkra is, még ha az alapellátás itthon nem is kérdéses. Termőterülettel köztudottan jól állunk. Azt talán kevesebben tudják, hogy talajaink minősége nagyon változatos, ebből adódóan a terméshozamok térben és időben is változékonyak. Csapadékban korábban sem bővelkedtünk, és a szűkös mennyiség egyre kiszámíthatatlanabb eloszlású. Ráadásul számos degradációs veszély is fenyegeti talajvagyonunkat.
Miként lehet kivédeni ezeket a veszélyeket?
Épp vezető kínai és európai intézetekkel vannak ilyen irányú nagy, közös kutatási programjaink a keszthelyi Georgikonon. Többek között az EU-Kínai Talajobszervatórium kiépítésén dolgozunk, ami környezettudományi és környezetinformatikai tudásunkat egyesíti. Evvel a termelési kockázatokat a parcellák szintjén is azonosítani és követni tudjuk Európa országaiban és Kínában. A gazdálkodási válaszokat ennek megfelelően lehet alakítani. A most formálódó új hazai agráregyetemi struktúrában a keszthelyi környezettudományi tudásbázis és a gödöllői növénytermesztő kutatási potenciál egymást kiegészítve képes válaszokat adni az élelmiszertermelés jelenlegi és jövőbeni hazai kihívásaira is.
Hesslerezredes
2020-06-12 at 09:56
… és a forintot nyugodtan lehetne alapvető élelmiszer-alapra helyezni, úgy, hogy a pénzláb ne arany legyen, hanem kiváló magyar élelmiszer (szalámi, kolbász, szalonna, liszt, cukor, só, tiszta víz – nem, nem viccelek: vészhelyzetben ugyanis az élelmiszer ARANYAT ÉR!!!!!!! – nem aranytrezorok kellenek, hanem állami élelmiszerraktárak dugig töltve Pick és Herz szalámival, Csabai és Gyulai kolbásszal stb.!!!!!!).
sztalin
2020-06-16 at 11:41
Stratégiai készletek vannak!
Persze nem kolbász, szalonna meg szalámi!!
Az aranynak is megvan a szerepe, de az más!
hivő
2020-06-12 at 16:49
Ha Kina élelmiszer felvásárlást
végez akkor bajra számit.
Lehet hogy nem csak Hong-Kong-ban
lesznek problémák?
A magyar gazdák is kizsarolják
a termőföldet mint a külföldiek?
Ezért romlik a talajminőség?
Hans Landa
2020-06-15 at 10:12
A termőföldek hány százaléka van külföldi kézen(tulajdon/bérlemény)ma Magyarországon?
Girolamo
2020-06-15 at 22:00
Ha az egészséges talajéletet nem tartja fenn,az hosszabb távon visszaüt.
A termőtalaj nem csak termesztő közeg.
Kizsákmányolni,ilyen ingadozó csapadékviszonyok mellett,értelmetlen.
Ha szervestrágya nem áll rendelkezésre,zöldtrágya bemunkálására kell törekedni.
A magyar gazdák jóemberek.A támogatásokat kihasználva,óvják földjeiket.