Kovács Istvánt, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatóját ismerjük már tévéből, rádióból, most azonban egy új projekthez adta a fejét. Elindította a Megafon Központot, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy olyan online közösségeknek adjon otthont, amelyek akár politikai, akár piaci okok miatt alig jutnak levegőhöz. “A központot azért hoztuk létre, hogy ne érezd úgy, egyedül harcolsz a világ ellen” – mondja Kovács István. Tapasztalata szerint a közösségi médiában egyre inkább átveszi az uralmat a liberális gőzhenger, amely az életünk minden területére rányomja a bélyegét. Sok konzervatív ember meg sem próbálja hallatni a hangját a közösségi médiában, nem vállalja fel a véleményét, mert tart attól, hogy cenzúrázzák, hogy lehurrogják, elnyomják, vagy éppen letiltják. Itt az ideje, hogy ennek véget vessünk! – jelentette ki Kovács István a Megafon Központ alapításáról. Kiderítettük, mit is jelent ez. PS-interjú!
Csak beadta a derekát?
Mihez is?
Ön ugyan kiváló ismerője volt a Facebook működésének és algoritmusainak, de sohasem volt felhasználó, ellenállt. A minap ugyanakkor mégis ezen a közösségi oldalon tett egy nagy bejelentést, egyúttal pedig ön is ráhajtott a Facebook-sztrádára. Eddig kritizálta az oldalt, most használja. Miért adta be a derekát és miért ment szembe eddigi saját gyakorlatával?
Szerintem sok más konzervatív emberhez hasonlóan én is szkeptikus vagyok a modern technológiával szemben, így a közösségi médiára is úgy tekintettem sokáig, mint egyfajta olyan szükséges rosszra, ami ugyan része a mindennapi életünknek, de mégis jó, hogyha minél távolabb maradunk tőle. Az, hogy nem volt nyilvános profilom, az nyilván nem azt jelenti, hogy nem követtem az eseményeket. Azt tapasztaltam, hogy a közösségi médiában egyre inkább átveszi az uralmat a liberális gőzhenger, amely az életünk minden területére rányomja a bélyegét. Ezzel szemben én eddig tettem a dolgomat, televíziós csatornákon, rádiókban, médiumokban szerepeltem, minden felületen igyekeztem megszólalni és sok emberhez eljutni személyesen is, viszont beláttam, hogy azok előtt gyakorlatilag láthatatlan vagyok, akik nem fogyasztanak újságot, tévét, hagyományos médiát, hanem csak a közösségi médiában tájékozódnak. Ezzel persze nem csak én voltam így, hanem sok más konzervatív ember is, aki meg sem próbálja hallatni a hangját a közösségi médiában, nem vállalja fel a véleményét, mert tart attól, hogy cenzúrázzák, hogy lehurrogják, elnyomják, vagy éppen letiltják. Itt az ideje, hogy ennek véget vessünk, ezért is döntöttem úgy, hogy létrehozok valami olyan platformot, amelyik támogatja a konzervatív, nemzeti gondolatokat és hangokat, amely erőt adhat ezeknek az embereknek, hogy igenis vállalják fel a véleményüket, és amely felerősíti a hangjukat a közösségi térben is.
A Facebook ellen kívülről fellépni a nagyobb lázadás, vagy a közösségi hálón aktívan szerepelve harcolni a liberális elnyomás, a cenzúra és a Facebook gyakorlata ellen?
Mind a kettőre szükség van, és mind a kettő lázadás. Szerintem ma alapvetően konzervatívnak lenni az igazi lázadás. Az persze nagyon nincs rendben, hogy a liberálisok annyira elnyomják a konzervatívokat, hogy ők szinte csak a hétköznapi életben merik felvállalni véleményüket, az interneten, az online világban már nem, mert ha ez előtt meghajolunk, akkor kisebbségbe fogunk szorulni. Ráadásul az új generáció már nem úgy tájékozódik, ahogy Ön és én, akik még a netes világ előtt szocializálódtunk, mert nekik már éppen az internet jelenti az életteret. Hosszú távon vereségre vagyunk ítélve, ha hagyjuk, hogy a közösségi hálón és az online térben csak a liberális korszellemmel találkozzanak a fiatalok, mert akkor felnőtt korukban is hasonló elveket fognak vallani, mint amiket beléjük táplálnak.
A közöségi oldalakon valóban egyre kevesebb a nemzeti hang, annak ellenére is, hogy konzervatívnak lenni, lázadni menő. Ennek mi lehet az oka? Tény, hogy liberálisnak lenni könnyebb.
Igaza van, liberálisnak lenni az egyszerűbb, kockázatmentesebb út, de a konzervativizmus az igazi rock ’n roll. Valóban, a liberálisok mindenáron azt próbálják meg elhitetni a fiatalokkal, hogy ciki vagy, ha jobboldali vagy. Sőt, ha még a liberális dogmákat is kritizálni mered, akkor a szó szoros értelmében is kiközösítésre kárhoztatnak. A konzervatívok öncenzúrára kényszerítése a liberálisok egyik nagy fegyvere, mert ha a vallásukat, a féktelen liberalizmust bántod, akkor arra terrorral válaszolnak, és az élet minden területén hátrányos helyzetbe próbálnak kényszeríteni. Ezt értelemszerűen kevesen merik felvállalni, és éppen ezen szeretnék változtatni, ezeknek az embereknek szeretnék segíteni.
A keresztségben a Megafon nevet kapta az ön által elindított közösség és szervezet. Mi a fő cél, és inkább a Facebookon, vagy a közösségi hálót is használva, de inkább azon kívül kell bázist építeni?
A cél az, hogy bebizonyítsuk mindenkinek: ez a lázadás egy győztes harc lehet, harcolni jó, és ha néha veszítünk is, jobb harcban elesni, mint meg sem próbálni. A névadáson sokat gondolkodtam, de szerintem ez egy jó szlogen, mert ugye a megafon felerősíti az ember hangját, és ahogy említettem is, ez elengedhetetlen. A Facebookon és azon kívül is jelen leszünk, mindenhol ott kell lenni. Előbbi manapság már megkerülhetetlen: aki nincs jelen a Facebookon, az egész egyszerűen nem létezik az emberek egy nagyon meghatározható csoportja számára. Amennyiben nem a Facebookon kezdjük el terjeszteni ezt az üzenetet, akkor az nem fog eljutni az emberekhez. Ennek ellenére mi azt szeretnénk, ha a hamarosan induló saját honlapunk is egy közösséggé válna. Ezért kérünk minden hozzánk hasonlóan gondolkodót, hogy regisztráljanak a honlapon is, hogy közösen segítsük egymást és megoszthassuk egymás tartalmait, gondolatait. Saját közösségre és honlapra azért is szükség van, mert pontosan tudom, hogy hiába épül egy nagy közösség a Facebookon, az attól még nem lesz a sajátunk, csak bérbe kapjuk. Ellenben ha valaki a saját oldalunkon is csatlakozik a Megafonhoz, akkor azt már senki nem fojthatja el, tilthatja be. Én nem ideológiai vezér akarok lenni, hanem a megafon, amely sok-sok sikersztorit felmutat a jobboldaliaknak, amely bebizonyítja, hogy a mi közösségünk is trendi, és az interneten, a közösségi oldalakon is fel tudjuk venni a versenyt a liberális mainstreammel.
A Facebookon számos jobboldali, konzervatív, nemzeti közösség létezik akár több ezer taggal is. Miben lehet több a Megafon? Mi az a plusz, amit ez az oldal adhat a jobboldaliaknak?
A Megafon tipikusan alulról építkező történet. Lesznek természetesen saját tartalmaink is, de én azt szeretném, ha mi egy olyan közösséggé tudnánk válni, amelynek a tartalmait alapvetően a közösség tagjai szolgáltatják, amelyeket mi elterjesztünk és promotálunk. Szeretnénk képzéseket is nyújtani a közösség tagjainak, hogy megtanulják elmondani a véleményüket, hallattatni a hangjukat és másokat is erre buzdítsanak.
Új jobboldali megmondóembereket szeretne képezni a Megafon segítségével?
Alapvetően igen, de megmondóemberen én nem azt értem, hogy majd innen indulva valaki több milliós nézettségeket produkál a videómegosztókon és letarolja a netet. Sokkal fontosabb, hogy mindenki megélhesse a saját konzervativizmusát, hogy helyben, városokban és falvakban is legyenek olyan emberek, akik elmondják, hogy mit jelent az ő saját helyi közösségében konzervatívnak lenni. Lehet, hogy az ő hangjuk nem fog elérni az ország minden egyes szegletébe, viszont nagyon fontos, hogy a helyben élő embereket is meg tudják szólítani. A liberális korszellem például úgy állítja be a vidéki létet, hogy az ott élők tahók, mucsaiak, akik igazából nem tudják felfogni a döntéseik következményét. Ez felháborító és vérlázító. A vidékiek értékesek és értékeket közvetítenek, amely értékeknek Budapestre és a nagyvárosokba is el kell jutniuk. Továbbmegyek: értékválasztás alapján a fővárosiak többsége is konzervatív, csak ebben a nagy budapesti, felvilágosult liberális közegben nem meri a saját konzervativizmusát megélni a mindennapokban. Ezen szeretnénk változtatni.
Ebben partner lesz a Facebook, vagy ellenség?
Jó kérdés. Sajnos nem tudom, mert nincs kristálygömböm. Inkább abban bízom, hogy a Facebook mindenekelőtt egy vállalkozás, amelynek anyagi érdeke is, hogy tartalmainkat náluk hirdessük. Ezt fogjuk tenni.
Mi, jobboldali újságírók napi szinten találkozunk a Facebook gyakorlatával, algoritmusával és Zuckerberg cenzoraival, akik még a kommunista cenzoroknál is rosszabbak. Nem tart attól, hogy ha a Megafon ernyője alatt egy komolyabb közösség felépül, amelynek a hangja is erős lesz, akkor a Facebook egy pillanat alatt, egyetlen gombnyomással ellehetetleníti, tiltja, törli, lekapcsolja az oldalt?
Bízom benne, hogy nem így lesz, de a felvetése jogos, ezért is kívánunk valódi közösséget építeni a Megafon honlapján, amelyet nem lehet majd elnémítani. Hiszek abban, hogy még ha egy-egy oldalt el is lehet hallgattatni, sok-sok embert, közösségi szinten már nem. Márpedig sokan vagyunk konzervatívok. Én azt mondom, hogy a Facebook, mint platform megkerülhetetlen, nekünk pedig az a dolgunk, hogy ezt minél szervezettebben, minél jobban ki tudjuk használni, majd a tudást át is adjuk másoknak. Ne értsen félre, nem én rendelkezem ezzel a tudással, és nem én leszek az, aki képezni fogja majd a jövő konzervatív fiataljait. Nekem a szervezetépítésben van némi tapasztalatom, ezért is csinálom, és kerestem meg a legjobb szakembereket. Emellett persze szeretném, ha még többen lennénk. Várom azokat, akik használható tudással rendelkeznek, hogy jöjjenek és segítsenek.
Hány fő tartópillére lesz a Megafonnak? Kettőt már említett, a hangfelerősítést és a képzést. Ez a két fő láb?
A Megafon tartóoszlopa a közösség ereje lesz, de négy lábon fogunk állni. A konzervatív hang felerősítése, a tartalomgyártás és a képzés mellett az önkéntes munka és segítés, valamint az anyagi támogatás is fontos lesz. Adományokat is gyűjteni fogunk, amelyeket a képzésre, a jobboldali tartalmak megerősítésére, elterjesztésére fogunk felhasználni.
A közösségépítéshez nemcsak vezér, vezérek kellenek, nemcsak innováció, ötlet és menőség szükséges, hanem rengeteg anyagi forrás is. A Facebook-szponzoráció pénzbe kerül. Milyen forrásokból fog működni a szervezet, esetleg közpénz is van a projektben?
Mivel egy alulról szerveződő közösségről van szó, egyetlen fillér közpénz sincs benne és nem is lesz. A honlap elkészítéséhez, a Facebook-hirdetésekhez szükség volt anyagi erőforrásra, amelyhez számos üzletembert kerestem meg. Olyanokat, akikről tudtam, hogy megtehetik, hogy anyagilag is támogatnak egy ilyen projektet, de nem akarják arccal és névvel felvállalni, hogy saját tőkéjüket fektették a projektbe.
A liberális médiumok által folyamatosan felszínen tartott nagy, jobboldali vállalkozókról van szó, például Mészáros Lőrincről vagy akár Tiborcz Istvánról?
Sem Mészáros Lőrincet, sem Tiborcz Istvánt nem kerestem meg, így pénzt sem kértem tőlük. Nem róluk van szó, de ha már itt tartunk, akkor bárkinek az adományát szívesen vesszük, akár Mészáros Lőrincét is, ha egyetért a céljainkkal. A közösség tagjai is támogathatnak majd minket, kis összegekkel is. Szeretnénk, ha kis mikroadományokból is összejönne a működés költsége. A pénz jó helyre és célra fog menni, hiszen annál demokratikusabb értéket nem tudok elképzelni, mint a véleményszabadság, a szólásszabadság támogatását, a véleménykülönbségek megjelenítését, az elnyomás megszüntetését, az online térben lévő erőviszonyok kiegyenlítését.
Az elmúlt években a konzervatív gondolkodók részéről is felerősödtek azok a hangok, hogy akár Magyarországon, Közép-Európában is szükség lenne önálló, hazai, nemzeti közösségi platformra. Ön is egyetért ezekkel a felvetésekkel?
Jelen pillanatban nem látom ennek a lehetőségét, viszont nem szeretem a monopóliumokat sem, tehát a Facebooknak tényleg jó lenne egy versenytárs. Azt, hogy ennek Magyarországról, Közép-Európából, vagy Európából kell érkeznie, azt nem tudom megmondani.
A PestiSrácok.hu-n is azt hirdetjük, hogy konzervatívnak lenni trendi, szexi és fancy. A liberális elnyomás miatt veszélybe kerülhet a jövő konzervativizmusa? A mai fiatalokat tudja annyira befolyásolni a liberalizmus, a véleményterror, hogy idővel el is tiporják a másként gondolkodókat?
A liberálisoknak pont az volt a hatalmas találmánya, hogy ők eladták azt a korszellemet, amely szerint csak az ő ideológiájuk a menő, csak az a követendő. A fiatalokkal azt kell megértetni, hogy lázadni menő, nem kell egyformának lenni, nem kell beállni a fősodorba csak azért, mert az a könnyebb. Aki nem szereti a sablonos dolgokat, és aki valódi lázadó, menő szeretne lenni, annak nincs más esélye, mint az, hogy konzervatív legyen.
Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS