Másodjára is visszaperelték a román államtól erdővagyonuk egy részét Kemény János báró örökösei. Korábban videoriportunkban mutattuk be, hogy a román állam nemcsak a Kemény-család erdőit, hanem a marosvécsi kastélyukat is el akarta venni.
A Ploiesti törvényszék ötszöri halasztás után hozta meg visszavonhatatlan ítéletét, amely igazat adott az erdélyi Kemény János báró örököseinek: a döntés értelmében vissza kell szolgáltatni 57 hektár erdőt a családnak. A román bíróság az első fokú ítéletét megváltoztatva döntött a visszaszolgáltatásról. A koronavírusra való tekintettel a törvényszék a verdiktjét online formátumban tette közzé. A per az úgynevezett CASBI-törvényre hivatkozva indult el; a románok Kemény Jánost, a két világháború közötti Románia egyik legnagyobb művelődés-szervezőjét akarták utólag háborús bűnösnek titulálni, ezzel pedig lehetőség nyílt volna újra mindent elvenni a családtól.
Nagy Kemény Géza riportunkban arról beszélt, hogy a legfőbb célja nagyapja nevének és becsületének megóvása.
A kastély egyébként az 1600-as évektől kezdődően a Kemény-család tulajdonában áll. Egyik legismertebb tulajdonosa Kemény János, a két világháború közötti erdélyi magyarság egyik legmeghatározóbb kulturális alakja. Báró Kemény János alapította meg a marosvécsi Helikon írói munkaközösséget, amelynek többek között Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Kós Károly, Nyírő József, Reményik Sándor és Tamási Áron is tagja volt. Emellett Kemény János virágoztatta fel a kolozsvári színházat és ő szervezte meg a marosvásárhelyi Székely Színházat is. A második világháborút követően a várat és minden erdőt elvettek a családtól. A Kemény-kastélyból Ceaușescu idején elmegyógyintézetet alakítottak ki. A román rendszerváltást követően a család visszaigényelte a kastélyt, amelyet hosszú jogi procedúra után 2014-ben újra birtokba is vehettek. Ezt követően indította a román állam azt a pert a a Kemény-családdal szemben, amely most ért véget.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS