Tizennégy évvel ezelőtt, a Gyurcsány-kormány alatt alkalmaztak a rendszerváltás óta erőszakot egyedül a politikai ellenféllel szemben. Az akkori rendőri beavatkozást ma a magyarok negyven százaléka tartja jogszerűtlennek. A felelősök is egyértelműek: a válaszadók hatvanhárom százaléka szerint Gyurcsány Ferencnek távoznia kellene a közéletből, hatvankettő százaléka szerint viszont hazánk ma már büszke lehet rendőrségére.
2006. október 23. a rendszerváltozás utáni politikatörténet fekete napja volt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz által szervezett emlékező nagygyűlésnek a rendőrség – a szélsőjobboldali randalírozók elleni fellépésre hivatkozva – könnygázzal, gumibottal és lovasrohammal vetett véget. Sem előtte, sem utána nem fordult elő 1990 után erőszak alkalmazása a magyar politikai versenyben, az csak a posztkommunista kormány alatt következett be, éppen a fontos évfordulón. Az akkori rendőrattakként elhíresült botrányért legalább a politikai felelősség Gyurcsány Ferencet és kormányát terheli, és ez elől tizennégy évvel az események után sem tud menekülni. Ekkor szerveződött újjá a Jobbik is, amely zászlajára a Gyurcsány-ellenes politikát írta. Innen nézve különösen abszurd, hogy a mai Jobbik Gyurcsány Ferenc szövetségese.
A Nézőpont Intézet a szomorú évforduló alkalmából közvélemény-kutatásban vizsgált a történtek társadalmi megítélését. A civil áldozatokkal járó rendőri beavatkozást ennyi év távlatából a magyarok negyven százaléka tartja jogszerűtlennek, ahogy már 2016-ban is ennyien gondolkodtak hasonlóan. Érdekes kijózanodás, hogy míg 2016-ban még a magyarok harmincnégy százaléka nevezte jogszerűnek a történteket, idén már csak huszonnégy százalékuk mondta ezt. A rendőri erőszak felbolygatta a magyar politikát, s meghatározó generációs élménnyé vált. A harminc év alatti mai fiatalok azonban nem emlékeznek már a történtekre, ötvenhárom százalékuk nem tudta megítélni a jogszerűség kérdését sem.
A brutális fellépést egyes rendőrök követték el, azonosító számok híján velünk szemben nagyon lassan és szerény eredményekkel zajlott a jogi felelősségre vonás. A közvélemény azonban gyorsan megítéli, kit tart felelősnek. 2020 őszén a magyarok harminc százaléka mondta azt, hogy Gyurcsány Ferenc, illetve az általa vezetett kormányt tartja felelősnek azért, hogy a 2006. október 23-i megemlékezés után több civil is megsérült. Az akkori kormányfő értelmezését, miszerint a Fidesz keltette politikai hangulat és a rossz helyszínválasztás okolható a történtekért, ma már csak a válaszadók hét százalékát győzi meg. További huszonhat százaléka a megkérdezetteknek viszont mindkét felet felelősnek tartja.
Gyurcsány Ferenc ekkor vesztette el tartósan társadalmi támogatottságát. A 2006-os választás után váratlanul bevezetett megszorító intézkedések, az őszödi beszéd morális és kulturális mélypontja után a rendőrség alkalmazása a politikai ellenféllel szemben az akkori kormányfő tartós népszerűségvesztéséhez vezetett. 2020 októberében a magyarok hatvanhárom százaléka véli úgy, hogy Gyurcsány Ferencnek vissza kellene vonulnia a politikától, és csupán húsz százalékuk ellenzi ezt. Érdekes fordulat, hogy a Gyurcsány melletti tábor két év alatt is jelentősen csökkent. 2018 szeptemberében még a magyarok harminc százaléka szükségesnek tartotta Gyurcsány politikai szerepvállalását. A rendőrség ezzel szemben nem szenvedett tartós károkat, a politikai döntéshozókra és nem a döntések végrehajtóira neheztelnek a magyarok. Arra a kérdésre, hogy Magyarország büszke lehet-e a rendőrségére, hatvankét százalék felelt igennel, és csak huszonöt százalék nemmel. Az egykori brutalitást alighanem az illegális migrációval szemben tapasztalt bátor fellépés feledtette.
Forrás: nezopont.hu; Fotó: MTI/Beliczay László
Facebook
Twitter
YouTube
RSS