Olyanok mocskolódnak, akik Szájer csizmaszáráig sem érnek föl

Az ellenzék próbálja meglovagolni a Szájer-ügyet. Ez érthető: fordított esetben a Fidesz is ezt tenné. Ám ahhoz azért mérhetetlen vastagságú arcbőr szükségeltetik, hogy pont azok az ellenzéki gazfickók álljanak elő és játsszák az erkölcscsőszt, akiknek már ezerszer le kellett volna mondaniuk, el kellett volna takarodniuk a közéletből saját, rút bűneik miatt. Gyurcsány, Czeglédy és Wittinghoff… 

Először tegyük a mikroszkóp alá a Gyurcsányt, aki a brüsszeli „házibuli” tanulságain merengett egy sort szerdai Facebook-bejegyzésében. Éppen ő, akinek legalább ezerszer kellett volna már kivonulnia a magyar politikából a különböző hazugságai, becstelenségei, haza- és nemzetárulásai, az ország tönkretétele miatt. Szájer József bocsánatot kért és távozott – Gyurcsány viszont itt rontja tovább a levegőt.

Na srácok? Ki lesz a következő? Ki mer közületek ma újra buzizni, és hova fogjátok még felírni, hogy az anya nő, az apa férfi? Melyikőtök gondolja még mindig azt, hogy belemásztok az emberek magánéletébe Istenre hivatkozva? Melyikőtök mer legközelebb a keresztény értékrendről papolni, miközben titkos luxuspartikon tivornyzáztok? Családbarát Fidesz, mi?

– írta a folyton szomjas ember. Hogy milyen „buzizásra” utal, rejtély; fideszes politikust buzizni még nem hallottam, Gyurcsányt viszont – most már – igen. A konzervatívok mindig is azt hirdették, hogy a szexualitás magánügy. Hiába a visszatérő gyurcsányi (és ellenzéki) rágalom: a Fidesz senki magánéletébe nem mászik bele. Többletjogok viszont nem járnak senkinek csak azért, mert a normálistól eltérő a szexuális érdeklődése. A házasság intézménye évezredek óta foglalt, azt férfi és nő között kötik – hogy a haladók ezt ki akarják terjeszteni fű-fa-virágra, az egy pusztuló civilizáció végvonaglásának tünete. A házasság intézményének és a józan észnek a védelme nem a magánéletbe való belemászás. Mint ahogy a soha nem látott mértékű családtámogatás sem az, amellyel az Orbán-kormány hatalmas erőfeszítéseket tesz a demográfiai katasztrófa elkerülésére. Amely ellen Gyurcsányék egyébként semmit sem tettek – sőt, a devizahitelezés szándékos fölpörgetésével még lejjebb is rugdosták a magyarokat a lejtőn.

• Magánéletbe bemászás? Éppenséggel Szájerékre törték rá az ajtót Brüsszelben a titkosszolgálatok – nem pedig Gyurcsányékra a Szemlőhegy utcában. Vagy mit szólna a Böszme, ha a coming outolt DK-s párttársaira törné rá buli közben az ajtót a magyar rendőrség? Hiszen a hazai liberráltak körében – mint közismert – mélyen megvetik a különböző drogokat…

Gyurcsány azt képzeli, hogy Szájer történetét bármilyen módon árukapcsolhatja az „apa férfi, anya nő” alapigazság elleni balliberrált támadáshoz. Ami teljes agyrém. Hisz ez olyan, mint hogy az ég kék, a fű meg zöld. Ennek az égvilágon semmi köze a homoszexualitáshoz. A homoszexuális embereket is ugyanúgy női anya szülte és férfi apa nemzette, mint feltehetően Gyurcsányt is. Hogy a balliberálisokat miért zavarja ennek alaptörvénybe foglalása? Mert nyugati tartótisztjeik és szponzoraik megőrültek, s végagóniájukban a nemzetek, a család és a vallás után megkezdték a nemek szétbombázását is. Gyurcsányék bármi áron teljesítik az elvárást, ezért vonják kétségbe, hogy az apa férfi, az anya nő.

A Böszme tegnap is posztolt egyet a Facebookra, hiszen sok mondanivalója van a házibulikról. Bejegyzése alá pedig egy Szájer-képet tett, s rá egy feliratot: „Nem Szájerrel van a baj, hanem a rendszerrel. Ahol elvárás, hogy titkold valódi önmagad.” Gyurcsány természetesen tudja, hogy ez sem igaz, de neki a hazugság olyan, mint a cefré: lételeme. Miféle „titkolásról” hablatyol? Volt olyan balliberális politikus, aki már a 90-es években nyíltan lebuzizta Szájer Józsefet – hiszen ők a tolerancia és az elfogadás bajnokai, legalábbis saját bevallásuk szerint. (Ennyit arról, mekkora titok volt ez, és hogy milyen erkölcsi magaslaton voltak/vannak a bolsevikok.)

• Gyurcsány szerint tehát a szexuális vonzódásunkat világgá kéne kürtölnünk. Gondolom, az erről szóló információkat a Facebookon, illetőleg a házunk falán is közzé kéne tennünk, hadd értesüljön róla mindenki. Aki nem így tesz – lásd: Szájer –, az „titkolja”.

Hogy ez állatság? Hát persze. De ez minden normális ember számára nyilvánvaló. Kivéve az LMBTQ-lobbi erőszakos hittérítőit, akik ünnepeltetni, reklámozni, terjeszteni akarják a szexuális másságot. Holott mindenkinek a magánügye, kit szeret. Az csak rá tartozik. Gyurcsányék és a világ haladárjai azért akarják közüggyé tétetni a szexualitást, mert kell nekik mindazok szavazata, akik nem a hagyományos utat követik. Őket akarják föllázítani. Meg minden más apró csoportidentitást, hogy ezzel atomjaira bontsák a társadalmat, egymás ellen fordítsák annak alkotóelemeit. Szimpla szavazatvásárlásról van szó. Azt remélik, a nem heterók majd mind rájuk szavaznak.

A DK azt hiszi, az „titkolás”, hogy nem henceg mindenki a vonzalmával (Forrás: Gyurcsány Facebook-oldala)

Ám a jelek szerint e módszer nem túl sikeres. Legutóbb épp Márki-Zay Péter kotyogta el (ki tudja, milyen forrásból – tán a CIA súgta neki?), hogy a pártok közül a Fideszben van a legtöbb meleg. Bár a hódmezővásárhelyi polgármester becsmérlésként, lejárató szándékkal mondhatta ezt, szavai (akár van valóságalapjuk, akár nincs) visszafelé sülnek el – különösen most.

• Hiszen valójában azt a konzervatív tézist igazolják, miszerint a szexualitás magánügy, amit a józanul gondolkodó homoszexuálisok zöme is így gondol. Talán éppen ezért lehetnek közülük sokan a Fidesz tagjai és szavazói. Ha valóban „homofób” lenne a Fidesz, miként azt a balliberráltak hajtogatják, akkor ez nyilvánvalóan nem így lenne.

Közben egy másik erkölcsi magaslat, Gyurcsány ügyvédje is szóra emelkedett. Hiszen ki másnak a véleménye hiányzik ilyenkor, mint egy többszörösen elítélt gazfickóé, Czeglédy Csabáé, aki jelenleg egy hatmilliárdos maffiabűncselekmény fővádlottja.

Hogy ugyanazokat a badarságokat írja, mint főnöke, még hagyján. De hogy bocsánatkérést emleget? Éppen ő, aki kétszeres elítéltként és a módszerváltás utáni magyar közélet talán legsúlyosabb korrupciós bűncselekményének vádlottjaként nemhogy bocsánatot nem kért, de még csak a közéletből sem kotródott ki. (Szemben Szájerrel, aki néhány ecstasy-tablettáért ezt megtette.) Sőt, Czeglédynek ilyen pedigrével volt pofája önkormányzati képviselőjelöltként indulni Szombathelyen, és a helyiek „bölcsen” meg is választották. Közben ügyvédi irodáját sokmilliós megbízásokkal tömik ki a DK-s vezetésű önkormányzatok. Döbbenet!

A végére hagytam a volt SZDSZ-es Wittinghoff Tamás budaörsi polgármestert, aki szintén hallatott magáról Szájer-ügyben. Már csak ő hiányzott…

Ő is az „anya nő, apa férfi” alapigazságon gúnyolódik, mi máson. Egy volt SZDSZ-estől mit is várhatnánk, mint ocsmánykodást? Ráadásul éppen ő merészel megszólalni szexbotrány-ügyben? Éppen Ő? Aki a tavaly nyilvánosságra került szexvideós balhéja nyomán nem süllyedt el szégyenében, nem húzott el melegebb éghajlatra? Hát ehhez is milyen rinocérosz arcbőr kell már?

Gyurcsány, Czeglédy, Wittinghoff. Három következmények nélküli ember. Három erkölcstelen figura, akiknek súlyos botrányaik után rég ki kellett volna takarodniuk a közéletből. Ehhez képest itt osztják az észt és erkölcscsőszködnek egy olyan ember ügyében, aki velük ellentétben vállalta tettei következményét és lemondott. Gyurcsányék Szájer József csizmaszáráig sem érnek fel, semmilyen értelemben.