Joe Bident, az Egyesült Államok 46. elnökét január 20-án iktatták be Washingtonban. Már a beiktatása előtt természetesen találgatások sorozata indult el: vajon milyen politikát fog képviselni Biden a gyakorlatban? Tényleg annyira ultraliberális lesz majd, amennyire az előzetesen jósolható volt? Az alábbiakban ezt vesszük górcső alá az Obama-időszak (hiszen az ő emberei jönnek vissza) és a választási kampány tapasztalatainak tükrében.
Az, hogy mi is valósul meg az új amerikai elnök terveiből, még bizonytalan természetesen, ugyanakkor már körvonalazódik persze az irányvonal. Biden közvetlenül a beiktatását követően számos elnöki rendeletet adott ki, amelyekkel többek között visszaléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezménybe, megszüntette a Trump által egyes muszlim államokra kivetett beutazási tilalmat, és a koronavírus-járvány idejére leállította a kilakoltatásokat, berekesztette a diákhitelek törlesztését, valamint kötelező maszkviselést írt elő a szövetségi épületekben.
EMBERI JOGOK, DEMOKRÁCIA-EXPORT ÉS KÜLPOLITIKA
Amíg a Trump-adminisztráció inkább a reálérdekek mentén külpolitizált, addig a Biden-kormányzat esetében ismét előtérbe kerülhet az emberi jogok és a demokrácia terjesztése, egyszóval a demokrácia-export.
Az új elnök számos alkalommal körvonalazta már világképét, amely szerint a Földön jelenleg harcban állnak az autoriter és a demokratikus államok, ez utóbbiaknak pedig mindent meg kell tenniük azért, hogy intézményeik minőségét megőrizzék. Ehhez kapcsolódva Biden kinyilvánította azon vágyát, amely szerint az Egyesült Államoknak szerveznie kellene egy olyan nemzetközi találkozót, amelyen a demokratikus államok gyűlnek össze megvitatni a további teendőket. Ez mind arra enged következtetni, hogy a jövőben önmagában az ideológia nagyobb szerepet fog kapni a washingtoni elit gondolkodásában.
Joe Biden amerikai elnök aláír egy rendeletet a koronavírus-járvány megfékezésével kapcsolatos beszéde után. Balról Kamala Harris alelnök, jobbról Anthony Fauci, az allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó országos intézet (NIAID) igazgatója. Fotó: MTI/AP/Alex Brandon
Kiemelendő, hogy a globális klímaváltozás elleni harc nagy szerepet kap Biden tervei között, így a következő években valószínűleg sok erőforrást fognak a „zöldenergiák” kiterjesztésére fordítani. Ez – külpolitikai aspektusból nézve – minimum azt jelenti, hogy Washington igyekezni fog visszavenni az ezen fenyegetéssel szembeni fellépés vezető szerepét Kínától és az Európai Uniótól. A hosszú távú tervek vonatkozásában a kereskedelem terén Biden valószínűleg inkább egy szabadkereskedelmet pártolóbb irányvonalat fog követni, ám súlyosabb megszorításokkal: ez abból következik, hogy a demokrata szavazók körében – úgy, ahogy a republikánusok esetében is – lassú, de biztos eltávolodást lehetett megfigyelni a korlátozatlan szabadkereskedelemtől. Ezt persze könnyű megérteni, ha figyelembe vesszük, hogy az Egyesült Államok gazdasági dominanciája az elmúlt 50 évben fokozatosan csökkent, akkor, amikor megjelentek az új versenytársak, mint például Japán, Kína vagy India.
MI LESZ OROSZORSZÁGGAL?
A Biden-adminisztráció várhatóan további gazdasági büntetőintézkedéseket fog alkalmazni Kínával és Oroszországgal szemben, ugyanakkor nem valószínű ez például az Európai Unió esetében. A jövőben Washington ismét nagyobb hangsúlyt helyezhet a multilaterális kereskedelmi megállapodásokra, mivel a vezető demokrata szakértők szerint a Trump által követett elzárkózóbb, izolacionista politika ahhoz vezetett, hogy Peking hatékonyabban tudta kiterjeszteni gazdasági befolyását a Csendes-óceán térségére, amely ma a gazdasági növekedés egyik globális motorja.
Biden kötelezővé tette a maszkviselést az Egyesült Államok minden szövetségi kézben lévő épületében és területén. Fotó: MTI/EPA/The New York Times/Doug Mills
Washington ellenségesebb lehet Oroszországgal szemben, már csak azért is, mert a demokrata szavazóbázis negatívan vélekedik Moszkváról, mivel úgy gondolják, hogy az orosz vezetés nagy szerepet játszott Trump támogatásában. Az elmúlt 15 évben az Egyesült Államok visszavágta európai jelenlétét, és inkább a Csendes-óceán térségére koncentrál. Ez a folyamat valószínűleg nem fog teljesen megszakadni Biden elnöksége alatt sem, ám időlegesen valószínű, hogy Washington újra nagyobb szerepet vállal majd Európában, az Oroszországgal szembeni ellenségesebb hangvétel alátámasztásaképpen. Így a Trump-adminisztráció idején inkább háttérbe szorult NATO szerepe is felértékelődhet majd Washington szemében.
Joe Biden és felesége, Jill Biden nézi a beiktatása alkalmából rendezett tűzijátékot a washingtoni Fehér Ház erkélyéről 2021. január 20-án. Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
KÖZÖSSÉGI MÉDIA: MERRE TOVÁBB?
Várhatóan sor kerülhet a technológiai cégek szigorúbb ellenőrzésére is, és bár annak ellenére, hogy azok már tettek gesztusokat az új demokrata kormányzat irányába, mégis egyre több döntéshozót aggaszt, hogy ezek a vállalatok számos területen monopóliummal rendelkeznek. Ezeken felül valószínűtlen, hogy az új adminisztráció radikális lépéseket tesz, mivel ez gyengítené az amerikai technológiai fölényt a többi versenytárssal szemben. Ezt alátámasztja az is, hogy amikor Obama elnöksége idején az Európai Unió igyekezett fellépni a techcégekkel szemben, akkor Washington szinte minden esetben a segítségükre sietett.
Joe Biden megválasztott amerikai elnök (b2) és felesége, Jill Biden (j2) az elnöki beiktatási ünnepségre érkezik a washingtoni Capitoliumhoz 2021. január 20-án. Mellettük Kamala Harris megválaszatott amerikai alelnök (j). Fotó: MTI/AP/J. Scott Applewhite
MAGYAR-AMERIKAI KAPCSOLATOK
A frissen felesküdött elnöknek Orbán Viktor miniszterelnök is gratulált beiktatásához. A magyar kormányfő levelében azt üzente Bidennek, hogy Magyarország kormánya továbbra is teljes mértékben elkötelezett a magyar-amerikai kapcsolatok erősítése mellett a kölcsönös tisztelet és jóakarat alapján.
Ahogyan Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő is fogalmazott a PestiTV Boomerlázadás című műsorában:
Biden az Egyesült Államok elnöke, és nekünk, Magyarországnak ki kell jönni vele. Nem az a kérdés, hogy szerelmes vagyok-e belé, hanem a kérdés az, hogy én, mint Magyarország hogyan jövök ki vele. Ez egy komoly feladat lesz, erre nyilván a magyar kormány felkészült.
Az amerikai-mexikói határkerítés a Baja California mexikói állambeli Tijuanában 2021. január 21-én, egy nappal Joe Biden amerikai elnök beiktatása után. Biden egyik első rendeletében leállíttatta az amerikai-mexikói határfal építkezését. Fotó: MTI/EPA/EFE/Joebeth Terriquez
ÚJ POLITIKAI SZELEK
Az új politikai szelek tehát már fújnak Washingtonban: Joe Biden 17 rendeletet írt alá rögtön az első napján, többek között a mexikói határfal építésének leállításáról, valamint az eddigi szigorú migrációs előírások lazításáról. Látni kell ugyanakkor, hogy a Demokrata Párt pénzügyi támogatói és Biden elnök új elképzelései között – még a képviselőházi és a szenátusi demokrata dominancia dacára is – számos területen egyet nem értés érzékelhető, ami bizonytalanná teszi azt, hogy vajon Bidennek mit sikerül megvalósítania a gyakorlatban. Mert az amerikai politikában soha semmi nem biztos.
Forrás: Deloitte, EY, Today, CNN; Kiemelt kép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Facebook
Twitter
YouTube
RSS