Csütörtökön idei első csúcstalálkozójukra ültek össze az uniós állam- és kormányfők. A videókonferencia témája volt a járványügyi lépések koordinálása, valamint a vakcinabeszerzés visszásságai, amit sok ország tett szóvá az Európai Bizottság vezetőinél. Ezen kívül az Európai Unió előtt 2021-ben álló kihívásokról is szó esett a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.
A hirado.hu cikke szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy foglalta össze a konferencia eredményeit, hogy a mutáns vírustörzsek miatt a helyzet súlyos és a korlátozások fenntartása továbbra is szükséges. A legfőbb feladatnak a mutáns törzsek felderítését és terjedésük megállítását nevezte. Bővítik az országok színek szerinti besorolását is: azokat a területeket, ahol kiugróan magas a fertőzés, sötétvörössel jelölik majd. Az ilyen zónákban szigorúbb korlátozások lesznek és csak negatív teszttel lehet útnak indulni ezekről a területekről, továbbá a fogadó országban újabb tesztek és karanténintézkedések is várják az utazókat. A konferencia során a tagállami vezetők több vakcinát követeltek, továbbá élesen bírálták a Pfizert a szállítmányok csökkentése miatt. A Bizottságot felszólították, hogy tegyen meg mindent az oltás felgyorsítása érdekében, például csökkentse a bürokratikus akadályokat, továbbá az engedélyezés előtt álló vakcinákat is ki lehetne szállítani, a minél gyorsabb oltás érdekében. Ezt azonban a Bizottság nem támogatja.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője úgy fogalmazott: A csütörtöki ülésen nem született áttörés, az európai intézmények megbénultak az elmúlt hónapok során, nem képesek egy ilyen horderejű válság kezelésére. Ezt láttuk az eurózóna és a migrációs válság esetében is. A járvány témája minden bizonnyal fókuszban marad 2021-ben is, nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is. Úgy látszik továbbá, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament továbbra sem tett le arról, hogy akik a liberális mainstreamtől eltérnek, azokat a szőnyeg szélére állítsák, gondolhatunk itt hazánkra és Lengyelországra. Vera Jourová azt mondta, hogy a magyar és lengyel polgárok szavazóurnáknál tisztázzák a jogállamisági kérdést, ez pedig a belügyekbe való beavatkozást jelenti. Ebből is az látszik, hogy az Európai Bizottságtól nem várhatunk semmiféle pártatlanságot és semlegességet a 2022-es magyar választási kampányban – vélekedett Kovács Attila.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu, Fotó: MTI/EPA/Reuters/Francois Lenoir
Facebook
Twitter
YouTube
RSS