Tavaly decemberben földrengés rázta meg Horvátországot, amelynek rengéseit itthon is több helyütt érezni lehetett. Mivel már Magyarországon voltak korábban földrengések és a közelmúlt eseményei is azt mutatják, hogy gyakran fordulnak elő ilyen jelenségek a világban, ezért utánajártunk, hazánk mennyire számít földrengésbiztos területnek, mi történne itthon egy földrengés esetén és fel van-e készülve egy esetleges katasztrófára a hazai ellátórendszer.
Tavaly december 29-én, helyi idő szerint 6 óra 28 perckor hat kilométeres mélységben 5,4 magnitúdójú földrengés történt Horvátországban, amit később egy újabb, 6,3-as erősségű követett. A földrengést itthon Zala, Somogy és Baranya megyében sokan érezték, annak ellenére, hogy a rengés epicentruma a magyar országhatártól körülbelül száz kilométerre volt. Magyarország egyébként nem tartozik a kiemelkedően földrengés-veszélyes területek közé, ennek ellenére érezhető rengések időnként előfordulnak. Hazánkban a földrengések következtében keletkező károk és személyi sérülések valószínűsége elhanyagolható a mindennapi élet egyéb veszélyforrásaihoz képest, mint például a lakástüzek vagy közlekedési balesetek.
MAGYARORSZÁGON IS VANNAK FÖLDRENGÉSEK
Az ELKH CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának szeizmológusa, Wéber Zoltán lapunk megkeresésére elmondta, hogy a Kárpát-medence a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a majdnem földrengésmentes Kelet-Európai-tábla között helyezkedik el. Az afrikai kontinens Európa felé mozog, miközben Európa és Afrika között találhatóak olyan mikrolemezek, mint amilyen az Adria-lemez. Ez a lemez az Isztria-félszigetnél nyomóhatást gyakorol a kontinensre, és ez az oka annak, hogy hazánkban is vannak kőzetfeszültségek, amelyek földrengésekben szabadulnak fel. Magyarország szeizmicitása összességében közepesnek tekinthető. Mint a szeizmológus elmondta, hazánkban korábban voltak már földrengések, amelyekről bizonyára sokan, akár életkorukból kifolyólag sem tudhatnak.
456-BAN VOLT AZ ELSŐ ISMERT MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉS
Az általunk ismert legrégebbi hazai földrengés kipattanásának pontos idejét csak 1998-ban sikerült meghatározni. A korabeli leírások szerint Avitus római császár uralkodásának idejében (455-456) történt a katasztrófa, Savariában, a mai Szombathelyen, 456-ban. Ezt követően 1763-ban Komáromban, Mária Terézia uralkodása idején volt a következő, amikor is az eddig ismert legerősebb hazai földrengés történt. A rengés hozzávetőleg olyan erős volt, mint a december 29-i horvátországi rengés, és amely számos halálos áldozatot is követelt. A város harmada elpusztult, 63-an meghaltak és 120-nál több volt a sebesült.
Később 1810-ben Móron, 1868-ban Jászberényben, majd a XX. században további négy földrengés történt. 1911-ben Kecskeméten, 1925-ben Egerben. Az egyik legnagyobb károkat okozó hazai földrengés Dunaharasztiban történt, amelyet 31 szeizmikus esemény előzött meg. Mindhárom rengés magnitúdója jóval meghaladta az 5-ös értéket. Később 1985-ben Berhidán, 2011-ben Oroszlányban, 2013-ban pedig Tenken volt még földrengés.
Wéber Zoltán szeizmológus elmondta azt is, hogy nagyjából 40-50 évente várható 5-ösnél nagyobb intenzitású földrengés hazánkban, amely hasonló károkat okozhat, mint amilyenekről a horvátországi rengések kapcsán a híradásokban láthattunk.
FÖLDRENGÉSVESZÉLYES TERÜLETEK
Ha a környező országokat nézzük, akkor elmondható, hogy Szlovénia elég földrengés-veszélyes területnek számít. Hazánkban a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium hivatalból vizsgálja a rengéseket, de előrejelezni nem lehet, csak statisztikailag vizsgálni egy-egy földrengés valószínűségét. Ugyanakkor, ha igény mutatkozik rá, akkor meg tudják állapítani a veszélyeztetettséget is
– tette hozzá Wéber Zoltán.
Az egyik legfontosabb feladat a lehetséges károk elleni védekezés, az építkezés, hogy a várható legnagyobb rengés ne okozzon majd károkat a járulékos jelenségek miatt. A digitalizáció és az infrastruktúra fejlődik a világban, ezért is tud sokkal nagyobb károkat okozni egy-egy földrengés, mint akár 100 évvel ezelőtt. Wéber Zoltán szeizmológus elmondta, hogy a Pireneusok, Alpok, Kárpátok vonalától északra csekély a földrengés-veszélyeztetettség, délebbre azonban a földrengések meglehetősen gyakoriak. A legveszélyeztetettebb területek közé tartozik a Balkán-félsziget, különösen Görögország, valamint Olaszország. A ma is aktív lemezmozgások miatt lényegében az egész mediterrán-térség földrengés-veszélyes, különösen annak keleti medencéje.
MIT KELL TENNI FÖLDRENGÉS ESETÉN?
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, Mukics Dániel tűzoltó alezredes, a PestiSrácok.hu kérdésére elmondta, hogy ha egy földrengés során épületben tartózkodunk, soha ne kezdjünk el menekülni, mert ilyenkor a nem rögzített tárgyak, amelyek leeshetnek, sérülést okozhatnak.
A legjobb, amit tehetünk, hogy menedéket keresünk egy asztal, vagy ágy alatt. Ha olyan szobában tartózkodunk, ahol nincsenek ilyen bútorok, akkor az ajtófélfa alá állva is védve vagyunk a lehulló tárgyaktól. Ezek a rengések általában 10-30 másodpercig tartanak. Ha úgy érezzük, hogy véget ért, menjünk ki az épületből és végezzünk gyors kárfelmérést
– mondta el a tűzoltó alezredes, aki hozzátette, hogy le kell ellenőrizni azt is, nem sérült-e a gáz-, villany- és vízvezeték. Ha ezek megrongálódtak, értesíteni kell a szolgáltatót a hibáról, nagyobb baj esetén pedig azonnal tárcsázzuk a 112-es segélyhívót.
Ha éppen autóban ülünk, amikor bekövetkezik a földrengés, a lehető leghamarabb biztonságosan álljunk félre és mindenképpen maradjunk a járműben, amíg mozog a föld. Az autó karosszériája biztonságot nyújt a lehulló tárgyaktól, épületdaraboktól; ekkor is csak azután szálljunk ki és mérjük fel, hogy más nem szorul-e segítségre, ha elmúltak a rengések
– mondta el Mukics Dániel. Mint kiemelte, ha gyalogosan az utcán érne valakit a földrengés, ne meneküljünk épületekbe, kapubejárókba, reklámtáblák vagy magasabb fák alá, hiszen a már említett lehulló törmelékek itt jelentik a legnagyobb veszélyt. A legjobb, ha keresünk egy olyan nyílt teret, ahol nincsen fölöttünk épület vagy fa, és ott várjuk meg, amíg elmúlik a rengés. A tűzoltó alezredes szerint, ha elmúlt a rengés, és saját épségünkről meggyőződtünk, mindenképpen szánjunk időt arra, hogy megnézzük, a közvetlen környezetünkben valaki nem szorul-e segítségre. Ugyan a földrengéseket a tudomány jelenlegi állása szerint nem lehet biztonsággal előre jelezni, nem kell tőlük tartani, hiszen hazánk nem tartozik a kifejezetten veszélyeztetett országok közé, a katasztrófavédelem pedig felkészült az esetleges földrengés okozta károk kezelésére.
BIZTONSÁGBAN VANNAK A MAGYAR EMBEREK
Portálunk kérdésére Mukics Dániel arról is tájékoztatást adott, hogy az év minden napján, a nap 24 órájában 2000 tűzoltó van szolgálatban 500 járművel. Ők a riasztást követő 120 másodpercen belül elindulnak a helyszínre. Ha előfordul egy földrengés, akkor megrepedhetnek épületek falai, megsérülhetnek kémények, adott esetben le is dőlhetnek, megrongálva vagy átszakítva a tetőszerkezetet. A tűzoltók elsődleges beavatkozóként néhány perc alatt meg tudják kezdeni a helyszínen a sérültek mentését és az életveszélyes helyzet megszüntetését.
A szóvivő elmondta azt is, hogy Magyarországnak a tűzoltók mellett van egy külön ilyen esetekben bevethető elitalakulata, a HUNOR mentőszervezet (HUngarian National Organisation for Rescue services), amely Magyarország hivatalos mentőcsapata, és amelyet a legjobb hivatásos tűzoltók alkotnak. A katasztrófák esetén bevethető HUNOR az ENSZ Nemzetközi Kutatás- és Mentési Tanácsadó Csoport (INSARAG) által minősített „nehéz” minősítésű városi kutató- és mentőcsapat. Legfőbb képessége a romok alatt rekedt áldozatok felkutatása, kimentése és a sérültek elsősegélynyújtásban részesítése.
Tagjai nagy tapasztalattal, kiváló mentési rutinnal és speciális szakképzettséggel rendelkeznek. Vezetői külföldi küldetésekben jártas, idegen nyelven beszélő szakemberek. A mentőcsapat Budapesten 3 órán belül, vidéken 8 órán belül, külföldön pedig 48 órán belül képes megkezdeni az életmentést
– mondta el a tűzoltó alezredes kérdésünkre válaszolva.
A MAGYAROK BÜSZKÉK LEHETNEK
A katasztrófavédelem szóvivője kiemelte, hogy a HUNOR tagjai számos gyakorlaton és európai uniós misszióban részt vettek már, voltak segíteni többek között Ukrajnában, Japánban, Macedóniában, a 2013-as szerbiai árvíznél, de Magyarországon is többször helyt álltak már: dolgoztak a 2013-as történelmi dunai árvíznél, a rendkívüli hóhelyzetben, és egy fővárosi házrobbanásnál is végeztek kutatómunkát.
A HUNOR tagjai 10 napon keresztül 24 órás munkavégzéssel több helyszínen képesek önellátó módon dolgozni. Csaknem kétszáz tagja 8 keresőkutyával és speciális személykeresőkkel képes felkutatni romok alatt rekedt, még élő személyeket. Felszereléseikkel akár húsztonnás, több méter vastag fém- és betondarabokat is képesek átvágni és mozgatni, hogy kimentsék a romok alatt rekedt embereket.
ÖNKÉNTESEK IS TUDNAK SEGÍTENI, HA SZÜKSÉGES
A HUNOR mellett a katasztrófavédelem létrehozta a HUSZÁR mentőcsapatot is. Ez egy önkéntesekből szervezett közepes városi kutató-mentőcsapat, szintén az INSARAG irányelvek szerinti minősítéssel, amely egy erősebb földrengés vagy egyéb katasztrófa esetén azonnal bevethető
– tudtuk meg Mukics Dánieltől. A katasztrófavédelem a hivatásos tűzoltók tevékenységének kiegészítése érdekében nemcsak ezt a két mentőcsapatot hozta létre. Minden megyében létrehozott megyei mentőcsapatokat, járási szinten pedig járási mentőcsapatokat. Sok helyen települési mentőcsapatokat is alakítottak, szükség esetén tehát a szolgálatban lévő hivatásos tűzoltók munkáját sok ezer önkéntes tudja támogatni, így egy katasztrófa esetén összefogással mindent meg lehet tenni a magyar emberek biztonságáért.
A PAKSI ATOMERŐMŰ TELJESÍTI A VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEKET
A decemberi horvátországi földrengések miatt itthon is több helyen keletkeztek károk. A Paksi Atomerőmű munkatársai akkor közleményt adtak ki, amelyben mindenkit megnyugtattak, hogy az erőmű zavartalanul üzemel, és a földmozgás nem tett benne kárt. (Paks légvonalban 240 kilométerre fekszik Petrinjától, a rengés központjától. A paksi erőműben érezték a december 29-én délben, a horvátországi Petrinja körzetében bekövetkezett rengést, de az olyan csekély mértékű volt, hogy károkat nem okozott és az erőművet nem kellett leállítani.)
A PestiSrácok.hu kérdésére az Országos Atomenergia Hivatal munkatársa elmondta, hogy a Paksi Atomerőmű telephelyének földrengés-veszélyeztetettségét a hazai követelményeknek, a nemzetközi normáknak és jó gyakorlatnak megfelelő módon határozták meg. A Paksi Atomerőmű biztonságnövelése révén az erőmű megfelel a nemzetközi előírásokkal, ajánlásokkal összhangban levő hazai követelményeknek. Ezt megállapította a fukusimai balesetet követő nemzetközi felülvizsgálat is.
Egy-egy földrengés erősségének jellemzésére különféle skálákat használnak a világban. Jelenleg a legelterjedtebb a Richter-skála, amely a rengésben felszabaduló energiát jellemzi. A földrengésállóság szempontjából történő műszaki tervezéshez azonban a talajgyorsulást szokták használni, amelyet a gravitációs (nehézségi) gyorsulás (g) hányadában adnak meg. A Paksi Atomerőműre vonatkozó hazai előírások szerinti tervezési határérték a talaj maximális, szabadfelszíni, vízszintes gyorsulásértéke: 0,25 g, a 10000 évenkénti előfordulási gyakoriságot figyelembe véve.
ADOMÁNYOKKAL SEGÍTÜNK
A horvátországi földrengés áldozatait több hazai és nemzetközi szervezet adományokkal segíti és támogatja. Elsőként a magyar katasztrófavédelem küldött segélyszállítmányt Horvátországnak. Tavaly december 30-án hat raklapnyi segélyszállítmányt indított a magyar katasztrófavédelem Horvátországba a földrengés okozta helyzet kezelésére. 250 összecsukható tábori ágyat és 250 hálózsákot ajánlott fel a katasztrófavédelem, amit Horvátország el is fogadott. Magyarország nem először segített Horvátországnak földrengés miatt: a katasztrófavédelem 2020. március 23-án is küldött segélyszállítmányt Horvátországnak. Akkor egy 5,6-os erősségű földrengést követő helyzet kezeléséhez nyújtottunk segítséget 200 tábori ággyal és 200 matraccal.
Korábban, 2020. január 12-én a PestiTV stábja lehetőséget kapott arra, hogy elkísérje a Magyarországi Katolikus Karitászt a földrengés sújtotta térségbe, és forgasson a helyszínen, ahova segélyszállítmányt vittek a rászorulóknak.
Forrás: PS; Kiemelt kép: MTI/EPA/Antonio Bat
csakafidesz
2021-01-31 at 04:00
Gyakorlatilag az egész Földön bárhol lehet földrengés, még a tengerek fenekén is. A földkéreg folyékony magmán úszik.
cassandro
2021-01-30 at 11:28
Egy érdekes összefüggés:
“Az Európai Unió Szolidaritás Alapja lehetővé teszi, hogy jelentős természeti katasztrófák esetén az Unió pénzügyi támogatást nyújtson tagállamok, csatlakozás előtt álló országok vagy egyes régiók számára.”
Ez nagyon helyes és támogatandó! Csakhogy pl. ez nem vonatkozik a 2013-as ELHÁRÍTOTT(!!!!) dunai árvíz elleni védekezésre, mert akkor sem és korábban sem adott szolidaritási támogatást az EU. Ha jól védekezel nem kapsz pénzt. Ha rosszul védekezel és fél Budapestet elönti a víz (Úramisten, Karácsony fog védekezni?) és összedőlnek ne adj Isten a házak, akkor a kármentesítéshez később adnak pénzt. Kármegelőző védekezésre viszont nem! Vera Jourova pedig minden pénzt el akar venni, mert szerinte és sorosék szerint nincs jogállam Magyarországon, mewrt néhány mentális sérült bíró okoskodik.
Hesslerezredes
2021-01-30 at 10:10
Bárcsak így lenne.
Azonban arról miért nincs szó a cikkben, hogy évente egy futballpályányi területtel “nyomódik össze” az ország. Helyesebben az egész Kárpát-Medence területe.
Merthogy – persze sok-sok millió év múlva – a Kárpát-Medence meg fog szűnni, ugyanis Alpok méretű hegységgé fog felgyűrődni – igaz, akkor már nem lesz a Földközi tenger sem, Olaszcsizma sem lesz, és még sokminden más sem.
Viszont lesz Eurafrikázsia.
Azonban a folyamatok addig is zajlanak és szerintem egyre gyakoribbá válnak majd a földrengések.
Én mindenesetre a magyar kormány/ok helyében beszereznék és tartalékolnék – apránként – 2-300 ezer (!!!) konténer lakást és hozzá infrastruktúra elemeket állami tartalékként, ‘M-zárolt’ szállítóeszközökkel biztos, ami tuti alapon…