Ha meg akarjuk őrizni szabadságunkat és függetlenségünket, új internetre van szükség – állítja Martin Avila, amerikai informatikai vállalkozó. Az ausztrál kormány meg akarta rendszabályozni a Google-t és a Facebookot, a két legnagyobb techcéget, amelyek a hagyományos sajtó sírját megásták. Ugyan nem ők tehetnek a hírlapok üzleti modelljének az ellehetetlenüléséről, hanem maga az internet, de mindenképpen a legnagyobb haszonélvezői a folyamatnak.
A kormány szándéka az volt, hogy a két platformot arra kényszerítse, hogy fizessenek a hírügynökségeknek és más hírforrásoknak a hírek felhasználásért. A Facebook válaszul napokra leállította Ausztráliában a hírek megjelenítését, több vészhelyzeti szolgálatot és egészségügyi hatóságot is megfosztva Facebook-fiókjától. Végül a kormány csúfos kudarcot szenvedett, hiszen a két cég maga választhatja meg, kinek fizet és miért: ezzel tovább növelik a hírszolgáltatók közötti egyenlőtlenséget és megerősítik a tartalom fölötti ellenőrzésüket. A két cég még inkább dönthet arról, milyen politikai irányultságú híreket jelenít meg. Mivel az ausztrál példát több ország, így India, Kanada, Franciaország és Nagy-Britannia is érdeklődéssel figyelte, a két nagy techcég előremenekül. Megteremtik a saját hírszolgáltatásukat, kiválogatják azokat az ügynökségeket, amelyeknek a híreit megjelenítik. A Facebook News és a Google hasonló szolgáltatása, a News Showcase még nagyobb versenyt fog támasztani azoknak a kisebb ügynökségeknek, akiknek eddig sem fizettek.
Másik friss hír, hogy a szélsőbaloldali „tényellenőrző” cég, a PolitiFact csak ezen a héten ismerte el, hogy Brian Sicknick rendőrtiszt nem azért halt meg, mert a Capitoliumot elfoglaló csürhe egyik tagja poroltóval fejbe verte. A New York Times ezt már január 15-én beismerte. Sicknick testvére szerint a bátyja sztrókba halt bele, az ostrom másnapján.
A PolitiFact viszont úgy interpretálta az eseményeket, hogy
Némely konzervatív aktivistát a beszámolók változásai és különbségei arra indítottak, hogy a médiát a Sicknickkel történtek eltúlzásával vádolja.
Trump két híve, Benjamin Phillips és Kevin Greeson szívrohamban halt meg az események idején. Ashli Babbittot, a légierő veteránját egy rendőr lőtte le. Roseanne Boylandet halálra taposták. Így hát mind a négy halott Trump híve volt. Több, mint egy hónapig – az alkotmányos vádeljárás alatt végig – ragaszkodott a média ahhoz a hazugsághoz, hogy a Capitolium elfoglalása felfegyverkezett emberek lázadása volt. Ehhez többek között Sicknick meggyilkolása szolgáltatta volna a bizonyítékot.
Az ilyen és hasonló esetek indították arra Martin Avilát, a Right Forge nevű, jobbközép cégeknek és csoportoknak szolgáltató informatikai vállalat elnökét, hogy egy második internet létrehozására tegyen javaslatot. A Newsweekben megjelent véleménycikkében azt írja, hogy ha elégedetlenek vagyunk egy szolgáltatóval vagy egy üzlettel, keresünk másikat. Az internettel ezt nem tehetjük meg, noha a XXI. században csak vele vehetünk részt a demokrácia alakításában, a kereskedelemben vagy a család életében. Az internet ma néhány hatalmas cég ellenőrzése alatt áll, amely az ország – az USA – lakóinak felétől megtagadná a szolgáltatást, gyakorlatilag száműzve őket. Ezek a cégek a kölcsönös megértés előmozdítása helyett visszhangkamrákat építettek ki, nehezen visszautasítható algoritmusaikkal erodálták a személyes kapcsolatokat, gyengítették érvelőképességünket és erősítették a törzsi ösztönöket. Csak azt engedik a szemünk elé, amit látni szeretnénk és ami kényezteti agyunkat. A függővé tételünk és a megosztásunk után a nyílt, becsületes párbeszédet iktatták ki. Mostanára már kirekesztenének a nyilvánosságból mindenkit, aki nem ismeri el fensőbbségüket, vagy csak egy kicsit is másként gondolkodik. Nekik a kenyérkeresetet is megnehezítik, vagy lehetetlenné teszik. Tönkretették a Parler nevű alternatív céget, és megakadályozták, hogy az Egyesült Államok elnöke kommunikálhasson Amerika népével és a világgal.
Ezek a cégek nem az amerikai alkotmánynak, hanem az egyetemek és a média által szentesített radikális ideológiáknak akarnak megfelelni. Ezek az eszmék szemben állnak az egyén szabadságával, a hagyománnyal, és csak szenvedést és pusztulást hoztak eddig a világra. Régen a nagy amerikai cégek – a profit létrehozása mellett – részt vettek a nácizmus és a kommunizmus legyőzésében. Támogatták a középosztályt és a nemzeti szuverenitást. A mai multinacionális vállalatok nem hasonlítanak rájuk, ezért van szükség egy második internetre, amelyen Amerika túlélése múlik.
És nemcsak Amerikáé, hanem a szuverén közép-európai nemzetállamoké is – tehetjük hozzá.
Fotó: MTI/EPA/Washington Examiner/Pool/Graeme Jennings
Facebook
Twitter
YouTube
RSS