Közeledik a 2022-es választás, indul lassan a kampány, erre pedig láthatóan turbófokozatra kapcsolva készül az ellenzék mankója, avagy a függetlenobjektív nyugati média. Most éppen egy dokumentumfilmmel (szegény David Attenborough a szívéhez kap, ha ezeket az alkotásokat egy lapon emlegetik az általa készített filmekkel) próbálják bizonyítani, hogy igenis olyan diktatúra van jelenleg Magyarországon, amilyet még rémálmaikban sem képzelnének. Igen, még akkor is így van, ha nem, mert bizony egy olyan elnyomó rendszer tartja rémuralma alatt ezt a szabad nemzetet, mely legszívesebben teli torokból üvöltené, hogy “fríííííííeszefe”, csak akkor biztos jönne a fekete Volga.
Már a címe is a függetlenobjektivitás és az újságírói szakma csúcsát tükrözi a “Hello, Dictator!” című dokufilmnek. A frenetikus alkotást a német-francia ARTE televíziónak köszönhetjük, amely olyan teljesen független és tiszta kezű politikusokat szólaltatott meg, mint Hadházy Ákos. Azoknak sem kell megijedniük, akik nem beszélnek semmilyen #nyugati nyelvet, hiszen a 444.hu mindig hadra fogható, ha a kormány lejáratása a cél, így a szöveges verzió sem váratott magára, aminek köszönhetően már mindenki megtudhatja szerte a világon, milyen szörnyű a #bűzlő #diktatórikus világban élni. A film még tavaly év végén készült el, ám magyar felirattal csak most rukkoltak elő. Külön érdekesség, hogy az év végén feltöltött videó már sem az ARTE oldalán, sem a YouTube-csatornáján nem érhető el, az új verzió március végén került fel újra. (Vajon mi történt és melyik vezető nyugati politikus vágatta újra az anyagot, ami nem volt politikailag megfelelő az első verzióban vagy csak én vagyok ennyire rosszindulatú?)
Láthatjuk azokat a brüsszeli vitákat, amik fokozatosan elszigetelték a Fideszt. Felidézik a civiltörvény elleni tüntetéseket, a Soros-ellenes kampányokat és a CEU elűzését. Bemutatják a Magyar Hang, a Klubrádió és Iványi Gáborék – kormányzati ráhatástól sem függetlenül kialakult – működési nehézségeit. Hadházy Ákos pedig a semmi közepén zötykölődő, az EU-s pénzből épült, felcsúti kisvasúton ülve mesél Mészáros Lőrinc és Tiborcz István korrupciós ügyeiről”
– írja ömlengő beharangozójában a 444. A kommentár szerint azért kellett megcsinálni a filmet, mert míg innen nézve semmi új nincs a filmben, Nyugat-Európában viszont még nem láthatták ebben a mélységben az „illiberális demokrácia” hazai és egyre inkább európai szintű károkozását”. Olyan szavahihető emberek is nyilatkoznak a magyar viszonyokról, akiket amúgy részletesen nem kell bemutatni, így csak a nevüket írom, Manfred Weber, Michael Roth, Martin Schulz, Katarina Barley vagy Danuel Freund. A magyar politikai élet egyik legmélyebb alakja, a volt szadeszes Magyar Bálint is interjút adott, ő azt mondta, hogy “a magyar maffiaállamnak olyan az EU-s pénz, mint a keleti diktatúráknak a nyersanyagok”. A hazai kormányoldalról egyedül Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációs államtitkár kapott lehetőséget, hogy megszólaljon, a politikus minden vádat tagadott. Külön pikáns, hogy a film felrótta az Európai Uniónak, hogy nincs belső mechanizmusa, amivel fel tudna lépni Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Igen, így, ilyen direkten kimondva, hogy velünk van a baj, a két országot autokráciának billogozták.
Magyarország és Lengyelország simán vétózni tud minden kezdeményezést, amit a tagállamokban a jogállami keretek védelmében hoznának. Amikor pedig Angela Merkel kompromisszumra törekszik Orbánékkal, az hosszú távon hátrányos, mert egyetemes szabadságjogoknál nincs helye kompromisszumnak: egy demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia”
– közölték a filmben.
Ínyencek kedvéért fent megtekinthető a videó. A készítőknek jár a taps és valami vaskos díj…Ja, mégsem.
Címlapkép: YouTube
Facebook
Twitter
YouTube
RSS