Csak döntés kérdése, hogy fagyit szállít vagy bombát. Özönlenek ránk a drónokkal kapcsolatos hírek, kezdve a Zágrábban lezuhant dróntól, az erdélyi Nagydemeternél megtalált (feltehetően) orosz drónon keresztül, addig, hogy rejtélyes drónok jelentek meg svéd atomerőművek felett, India pedig betiltotta a drónok bevitelét az országba. A drónok által okozott problémák most kezdenek tudatosodni az érintettekben és a törvényhozókban. Arról nem is beszélve, hogy a harci drónok már jelentős, szinte döntő szerepet játszottak a legutóbbi azeri-örmény háborúban.
Szegő Miklós írása
Nem túl gyakori, hogy egy katonai fejlesztés szinte azonnal megjelenik a civil életben. Persze, a fillérestől a (forintban) néhány tízezrestől a több százezresig, bárki által megvásárolható civil drónok nem hordoznak magukkal gyilkolásra alkalmas bombákat vagy rakétákat. Ám még így is számos galibát okoztak és okoznak. Például a videókamerákkal felszerelt drónok olykor fentről „bekukucskálnak” a milliárdosok magas falakkal körülvett villáiba.
Az első ilyen, nagy nyilvánosságot kapott eset két éve történt Németországban. A Drezda melletti Riesa városában valaki lelőtte a háza fölött repkedő drónt és a bíróság neki adott igazat! A pilóta 5 – 15 méter magasságban reptette a drónját egy magas fallal védett luxusvilla és annak a kertje felett. A tulajdonos felesége és a három valamint a hétéves kislányai utóbb azt mondták, hogy rettegtek a drón mozgásától és hangjától. A felhergelt tulaj pedig kirohant az épületből a puskájával és a második lövéssel eltalálta az 1500 eurós (majdnem 600 ezer forint értékű) drónt, amely „totálkárosan” a garázsa tetejére hullott. A perben a bíróság nem a drón reptetőjének, hanem a drónt lelövő férfinak adott igazat azzal, hogy a videós drón vezérlője megsértette a férfi és családjának a személyiségi jogait.
Ennél kellemetlenebb eset volt a légi forgalom veszélyeztetése a londoni Gatwick repülőtéren. Ott három napig rostokoltak a dühös utasok, mert lezárták a repteret és 1000 járatot töröltek, miután a légi irányítók több drónberepülést észleltek. A hatóságok elfogtak egy nőt és egy férfit, akiket azzal gyanúsítottak, hogy ők reptették a drónokat, de – bizonyítékok hiányában – később elengedték őket. Néhány hónappal később mind a Gatwick, mind a Heathrow repülőtéren felszereltek olyan drónelhárító rendszereket (“Drone Dome system”) amelyeket a brit hadsereg szerzett be… Ezeket az eszközöket eredetileg katonai célokra fejlesztették ki Izraelben. Egy ilyen eszköz mintegy 3,4–10 kilométer sugarú körzetben észleli a drónt, a távolból meghekkeli (!), azaz átveszi a vezérlését és a földre kényszeríti. Ha pedig ez bármilyen akadályba ütközik – akkor lézerrel lelövi. A hadsereg 6 darab ilyen eszközt vásárolt 3,3 millió dollárért, a Heathrow repülőtér pedig állítólag 5 millió fontot fizetett a saját védelmére beszerzett eszközökért.
Drónnal ellenõrzik a rendõrök a kijárási korlátozás betartását Bhaktapurban 2020. április 6-án. A koronavírus járványa miatt kijárási korlátozás van érvényben Nepálban.
MTI/EPA/Narendra Sresztha
Persze, a civil drónokkal kapcsolatos fejlesztések döntő többsége békés kereskedelmi jellegű. Tavaly ősszel írt arról írt az NDTV.com, hogy Tel-Aviv tengerpartjának közelében óriási drónos ételszállító bázist alakítanak ki. Egyelőre sushit, fagyit és dobozos sört szándékoznak villámgyorsan eljuttatni a hálózat vásárlóinak. „Az ügyfelek beolvashatnak egy QR-kódot és a megrendelt fagylaltjukat drónok szállítják el hozzájuk. Mindenki kevesebb mint 10 perc alatt megkaphatja rendelését, amit el sem lehetne képzelni normál fagylaltos autókkal” – mondta Talya Marder az egyik fagylaltos cég marketingmenedzsere. Daniella Partem, aki az Izraeli Innovációs Hatóság civil drón programját vezeti, elmondta, hogy elképzeléseik szerint a jövőben, egyidőben, ezrével repülnek majd drónok a zsúfolt városokban, segítve az orvosi ellátást, a megrendelt élelmiszerek kiszállítását és a rendőrök munkáját. “Célunk, hogy versenyképes piacot teremtsünk Izraelben, amelyet nem egyetlen vállalat ural. Így kevesebb jármű lehet az utakon, csökkenthetjük a légszennyezést és egy jobb, biztonságosabb környezetet teremthetünk meg az áruszállításhoz” – tette hozzá.
Az eredetileg katonai célra tervezett technológiát elkezdték árulni a kereskedelemben, így vélhetően a terroristák is szinte azonnal elkezdtek azon gondolkozni, miként tudnák azokat saját céljaikra felhasználni. A brit hírszerzés 2016-ban arra figyelmeztetett, hogy az ISIS drónokról ledobható bombákkal kísérletezik Szíriában és Irakban. Így jogos volt a félelem, hogy a drónokat akár focimeccsen, vagy éppen egy zsúfolt stadionban is bevethetik. Ilyen „kezdetleges, de gyilkos” megoldással szerencsére eddig nem találkoztunk, vagy csak nem tudunk róla – de a harci drónok területén nagyon gyors és folyamatos a fejlődés.
A 2 lábnál rövidebb és mindössze 5,5 font súlyú Switchblade 300 egy mozsárra emlékeztető kis csőből indítható, ami ezután akár 15 percig is repülhet. A nagyobb Switchblade 600 hatékony a páncélozott célpontok ellen, és több mint 40 percig képes repülni Fotó: U.S. Marines
Biden amerikai elnök által éppen tegnap bejelentett hatalmas „katonai segélycsomag” részeként – most először – úgynevezett “gyilkos drónokat” küldenek Ukrajnának, olyan high-tech színvonalú irányított rakétákkal felszerelve, amelyek mérföldekről is pontosan megcélozhatnak orosz csapatokat – mondta el két kongresszusi tisztviselő az NBC News-nak. A Fehér Ház, a segélycsomag adatlapján „100, taktikai pilóta nélküli légirendszer”-ként említette ezeket a harci drónokat. A fegyvernek két változata van, a Switchblade 300 és a 600, amelyeket a Washington DC külvárosában található AeroVironment gyárt harckocsik és más páncélozott járművek megsemmisítésére. A cég szerint a 600-as változat 40 percet és akár 50 mérföldet is képes repülni. A televíziónak nyilatkozó kongresszusi tisztségviselők arra nem tudtak válaszolni, hogy a „katonai segélycsomagban” a kettő közül melyik változatot küldik el Ukrajnának, esetleg mindkettőt.
Vezető kép: képernyőfotó a szóban forgó drónról
Facebook
Twitter
YouTube
RSS