Egy hároméves kislány is meghalt a vasárnapi terrortámadásban Isztambulban. A merényletet feltehetőleg a Kurdisztáni Munkáspárt követte el, a török kormány pedig államellenes terrorcselekményről beszél. A véres támadás időzítése azonban a tragédia mellett politikai súlyt is magán hordoz: Svédország eddig nyíltan támogatta a kurd felkelőket, Ankara többek között ezért ellenezte a skandináv állam NATO-csatlakozását, így a két ország viszonya tovább romolhat, ami a katonai szövetség biztonságát is megrengetheti. Kövér László, az Országgyűlés elnöke táviratot küldött Mustafa Sentopnak, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnökének, amelyben részvétét fejezte ki a vasárnap délutáni isztambuli robbantás miatt.
Egy hároméves kislány, Ecrin is életét vesztette a vasárnapi véres terrortámadásban Törökországban. Rajta kívül még öten haltak meg a robbantásban, köztük egy kisgyermekes anya és férje, és több mint nyolcvanan megsebesültek. Ankara azonnal terrorcselekménynek nyilvánította a robbantást, és bár hírzárlatot rendeltek el, annyi kiszivárgott, hogy a felelős a Kurdisztáni Munkáspárt. A támadást követően nyolc embert vettek őrizetbe. Első számú felelősként egy egyelőre megnevezetlen nőt tartanak számon, aki egy táskát dobott a földre pillanatokkal a robbantás előtt. Feltételezhetően ebben volt a pokolgép.
Bekir Bozdag igazságügyi miniszter korábban egy padon elhelyezett „táskára” utalt:
Egy nő 40-45 percig ült a padon, és egy-két perc múlva robbanás hallatszott. A nővel kapcsolatos összes adat jelenleg felülvizsgálat alatt áll
– folytatta.
Vagy ebben a táskában volt egy időzítő, vagy valaki távolról aktiválta
– tette hozzá.
SON DAKİKA‼️
Taksim İstiklal Caddesi'nde 6 kişinin hayatını kaybettiği terör saldırısının ardından gözaltına alınan 8 kişi sağlık kontrolünden geçirildi.#İstanbul pic.twitter.com/XpxNcROKOc— Esra ASLANTÜRK(3g0s) (@Esraslanturktr) November 14, 2022
İstiklal küçəsində terror təşkil edən şəxs ələ keçirildi #istiklal #istiklalcaddesi #İstanbul pic.twitter.com/7SoyhWk8ar
— Ismayil Bozkurt (@ismayiljabiyev) November 14, 2022
Hírzárlatot rendeltek el a török médiában
Az Istiklal bevásárlóutca turisztikai gócpont a török metropolisz európai részének központjában, amely gyakran még vasárnap is nagyon zsúfolt. Kezdetben nem volt világos, hogy vannak – e külföldiek az áldozatok között. A támadásról szóló tudósítások nagy részét leállították a török médiában. Ideiglenes híradási tilalmat rendelt el a médiára az Rtük műsorszolgáltató hatóság. “Kerülni kell a robbanásról szóló jelentéseket, nehogy félelmet és pánikot keltsenek a lakosságban” – írták vasárnap délutáni levelükben. Az Informatikai és Hírközlési Hatóság (BTK) állítólag este csökkentette a közösségi média platformok sávszélességét is. A felhasználók számára ez azt jelentette, hogy az oldalak jelentősen lassabbak voltak, vagy csak VPN-en keresztül érhetők el.
Az elmúlt években több terrortámadást is végrehajtottak már Törökországban
A múltban több támadás is történt már Törökországban – többek között Isztambul központjában is. 2016-ban egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Istiklalon, négy embert megölt és 39 másikat megsebesített. A török kormány szerint a merénylő kapcsolatban állt az Iszlám Állam (IÁ) terrorista milíciájával. A csoport maga akkor nem vallotta be a tényt. A betiltott Kurd Munkáspárt PKK is többször hajtott végre támadásokat Törökországban. A PKK szerepel a terrorista listákon Törökországban, Európában és az Egyesült Államokban, és jelentős bázissal rendelkezik Törökország délkeleti részén és Észak-Irakban is. Főhadiszállásuk az észak-iraki Kandil-hegységben van. Ankara rendszeresen fellép a PKK ellen, és 2016 óta tart fenn katonai állásokat Észak-Irakban. Az 1984 óta tartó konfliktus eddig több tízezer ember életét követelte. A tűzszünet 2015 nyarán meghiúsult – emlékeztet a dpa hírügynökség.
PS-összeállítás, fotó: Twitter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS