2022 elején még alig lábaltunk ki a koronavírus-járvány gazdasági hatásaiból, éppen a gazdaságok helyreállítása zajlott, amikor február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ezzel végleg elmérgesedett az EU és az oroszok közti kereskedelmi konfliktus, 2022 novemberére pedig már a kilencedik szankciós csomagot szavazta meg az Európai Unió Putyinékkal szemben. Mindeközben az uniós országok gazdaságai egyre romló tendenciákat mutatnak az előző évekhez képest. Ebből nem tudott kimaradni Magyarország sem, ahol mi, fogyasztók is saját bőrükön tapasztalhatjuk a háború és az arra adott uniós válasz hatásait. A boltokban tapasztalható drágulás okairól a PestiSrácok.hu Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágvezetőjét kérdezte, aki szerint szükséges, de nem elégséges feltétele az inflációs nyomás enyhülésének az orosz–ukrán békekötés.
Az Európai Központi Bank által használt definíció szerint infláció alatt azt értjük, amikor egy piacgazdaságban az áruk és szolgáltatások árai szüntelenül változnak: egyesek felmennek, mások lemennek. Inflációról akkor beszélünk, amikor nemcsak egy, hanem sok áru és szolgáltatás ára felmegy; tehát ma kevesebbet kapunk 1 euróért, mint tegnap. Más szóval: az infláció miatt az idő előrehaladtával csökken a fizetőeszköz értéke.
Szemléletes példaként 2022 januárjában az éves összevetésben számított infláció 7,9 százalék volt; ez 0,5 százalékpontos emelkedést jelent az előző hónaphoz képest, amit főként az élelmiszerek, kisebb részben az iparcikkek és a piaci szolgáltatások árindexének növekedése magyaráz. Az iparcikkek árai a korábbi évekre jellemző januári csökkenés helyett 0,8 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest; a piaci szolgáltatások árai decemberhez képest 1,2 százalékkal nőttek, míg az élelmiszerek árai 3,4 százalékkal emelkedtek januárban.
Forrás: ksh.hu
Innen indultunk idén, azonban a 2022. novemberi adatok már sokkal beszédesebbek. A KSH legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy novemberben a fogyasztói árak átlagosan 22,5%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Az élelmiszerek ára 43,8%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás (102,9%), a kenyér (81,8%), a tejtermékek (79,0%), a sajt (78,8%), a vaj és vajkrém (77,3%), a száraztészta (70,8%), az édesipari lisztesáru (69,1%), a margarin (60,3%), a baromfihús (54,4%), a péksütemények (54,0%) és a tej (52,9%) drágult. A termékcsoporton belül a liszt (8,7%) és az étolaj (3,2%) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 65,9%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3%-kal nőtt.
2022. januári infláció. Forrás: ksh.hu
Jól látszik tehát a brutális infláció, további szemléltetésként érdemes egy pillantást vetünk a tavaly novemberi ábrára, amely még egy “teljesen átlagos” inflációs időszakot tükröz.
2021. novemberi infláció. Forrás: ksh.hu
Oroszország megtámadta Ukrajnát, de miért lett a vaj ára háromszoros?
Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágvezetője szerint általánosságban azt mondhatjuk, hogy az inflációs nyomás jelentős részéért a megnövekedett energiaárak felelősek, amelyeknek nagyobb részét az Oroszország és az Európai Unió közötti kereskedelmi konfliktus mélyülése okozza.
Való igaz, hogy az inflációs nyomás az nem a háborúval kezdődött, és hogy az energiaárak is már a háború előtt növekedésnek indultak, viszont a mai árszintek nagy részéért a szankciók és az azokra adott válaszintézkedések, tehát a kereskedelmi konfliktus a felelős
– mondta el Hortay Olivér a PestiSrácok.hu-nak. A szakértő kifejtette: az Európai Unióban számos tagállam próbálja tompítani, hogy a rezsiköltségek elszálljanak, ami a vállalatok termelési költségeit is megemeli. A probléma az, hogy különböző arányban, de minden vállalatnak a termelési költségei között ott van az energia, és az által, hogy a földgáz ára a tízszeresére növekedett másfél–két év alatt – a másfél évvel ezelőttihez képest –, azzal a termelési költségek is megemelkednek, ami átgyűrűzik a végfelhasználói árakba, és így növeli az inflációs nyomást, ami az egész Európai Uniót nagyon jelentősen érinti.
Hortay Olivér azt is elmondta, hogy az élelmiszerárak emelkedéséért is részben a növekvő energiaárak a felelősek. A szakértő ismertette, hogy a földgáz árának elszabadulása és az európai uniós szankciós politika kezdete óta az európai műtrágyagyártás jelentős részét korlátozták vagy teljesen beszüntették, és ez drasztikusan megemelte a műtrágyagyártás költségeit, ami az élelmiszer-előállítás és az élelmiszertermelés költségeit is megemelte.
Vitán felüli tény tehát, hogy az élelmiszerárak emelkedését jelentős mértékben befolyásolja az energiaárak emelkedése
– szögezte le Hortay Olivér, hozzátéve: az inflációs nyomás vizsgálatakor – az Európai Központi Bank vezetőjét is idézve – azt mondhatjuk, hogy annak egy jelentős részéért az energiaárak emelkedése a felelős.
A háború és azt azt megelőző koronavírus-helyreállítási időszak tehát a szakértő szerint is jelentős hatással van az árakra és az inflációra. Fontos azonban megvizsgálni azt is, hogy egy esetleges békekötés esetén az oroszok és az ukránok között hogyan változnának meg a gazdasági mutatók, elsősorban az infláció.
Szükséges, de nem elégséges az orosz–ukrán békekötés
Hortay Olivér szerint a háború vége egy szükséges, de nem elégséges követelménye az energiaválság megoldódásának és ezzel együtt az árak mérséklődésének. A szakértő szerint háborúhoz mérhetően fontos kérdés az is, hogy hogyan alakul a kereskedelmi konfliktus és hogyan alakul az Európai Unió szankciós politikája.
Az elmúlt időszakban már több olyan nyilatkozat született – például az amerikai pénzügyminiszter részéről, de európai tisztségviselők részéről is –, amiben elkezdték előrevetíteni, hogy a háború lezárta után is bizonyos szankciókat fenn kell tartani Oroszország felé
– idézi fel Hortay, aki szerint a szankciós politikának és a kommunikáció átkeretezésének lehetünk tanúi az elmúlt fél évben: míg tavasszal Brüsszel azzal érvelt, hogy a szankciókkal térdre kényszeríthető Oroszország és a háború gyorsabban lezárható, most már sokkal inkább az az érvelés jelenik meg a szankciók mögött, hogy Oroszországot meg kell büntetni.
Ha Oroszországot meg akarják büntetni, és a szankciók célja nem a háború mielőbbi lezárása, az előrevetíti annak a lehetőségét, hogy a szankciókat a háború lezárását követően is fenntartsa a közösség
– utal Hortay a szankciós politika és a gazdasági helyzet közötti összefüggésre. A szakértő szerint, ha ez így történne, akkor hiába érne véget a háború, mert Európában ettől függetlenül továbbra energiahiány lenne tapasztalható. A mostani előrejelzések szerint a vezetéken keresztül érkező orosz gáz beszerzésének csökkenése miatt a következő év nyári, úgynevezett betárolási időszakában egy 30 milliárd köbméteres gázhiánnyal kell majd az Európai Uniónak megküzdenie, amely meghaladja az igényeinek a 10 százalékát. Hortay szerint az a probléma, hogy ilyen rövid idő alatt nem lehetséges pótolni a teljes egészében a kieső orosz szállításokat, így rövidtávon az energiaválságot a szankciók feloldása vagy eltörlése oldaná meg.
Az igazi kérdés, hogy a háború lezárását és a szankciók feloldását azt összevontan kezelhetjük-e vagy sem. Hogyha nem, akkor azt mondhatjuk, hogy a háború lezárása az szükséges, de nem elégséges feltétel
– szögezte le a Századvég vezető elemzője.
A statisztikákból tehát egyértelműen látszik, hogy 2022-ben hónapról hónapra emelkedő inflációt és árakat tapasztalhatott a magyar gazdaság és a magyar fogyasztók is. Az adatokból jól kivehető, hogy az előző évekhez képest volt olyan hónap is, amikor a tapasztalt tendenciák teljesen felborultak. Jól látszik az is, hogy az Európai Unió által Oroszországra kiszabott szankciók és az abból fakadó kereskedelmi konfliktus a két gazdasági közösség között az egyik fő okozója ezeknek az inflációs adatoknak. Az árak tehát nem fognak számottevően csökkeni 2023-ban, egy esetleges békekötés után sem, ha az unió továbbra is görcsösen ragaszkodik az Oroszországgal szembeni szankciókhoz és ezzel együtt az európai külkereskedelem teljes felborításához.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Julien Warnand
Facebook
Twitter
YouTube
RSS