2022 elején még alig lábaltunk ki a koronavírus-járvány gazdasági hatásaiból, éppen a gazdaságok helyreállítása zajlott, amikor február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ezzel végleg elmérgesedett az EU és az oroszok közti kereskedelmi konfliktus, 2022 novemberére pedig már a kilencedik szankciós csomagot szavazta meg az Európai Unió Putyinékkal szemben. Mindeközben az uniós országok gazdaságai egyre romló tendenciákat mutatnak az előző évekhez képest. Ebből nem tudott kimaradni Magyarország sem, ahol mi, fogyasztók is saját bőrükön tapasztalhatjuk a háború és az arra adott uniós válasz hatásait. A boltokban tapasztalható drágulás okairól a PestiSrácok.hu Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágvezetőjét kérdezte, aki szerint szükséges, de nem elégséges feltétele az inflációs nyomás enyhülésének az orosz–ukrán békekötés.
Az Európai Központi Bank által használt definíció szerint infláció alatt azt értjük, amikor egy piacgazdaságban az áruk és szolgáltatások árai szüntelenül változnak: egyesek felmennek, mások lemennek. Inflációról akkor beszélünk, amikor nemcsak egy, hanem sok áru és szolgáltatás ára felmegy; tehát ma kevesebbet kapunk 1 euróért, mint tegnap. Más szóval: az infláció miatt az idő előrehaladtával csökken a fizetőeszköz értéke.
Szemléletes példaként 2022 januárjában az éves összevetésben számított infláció 7,9 százalék volt; ez 0,5 százalékpontos emelkedést jelent az előző hónaphoz képest, amit főként az élelmiszerek, kisebb részben az iparcikkek és a piaci szolgáltatások árindexének növekedése magyaráz. Az iparcikkek árai a korábbi évekre jellemző januári csökkenés helyett 0,8 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest; a piaci szolgáltatások árai decemberhez képest 1,2 százalékkal nőttek, míg az élelmiszerek árai 3,4 százalékkal emelkedtek januárban.
Innen indultunk idén, azonban a 2022. novemberi adatok már sokkal beszédesebbek. A KSH legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy novemberben a fogyasztói árak átlagosan 22,5%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Az élelmiszerek ára 43,8%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás (102,9%), a kenyér (81,8%), a tejtermékek (79,0%), a sajt (78,8%), a vaj és vajkrém (77,3%), a száraztészta (70,8%), az édesipari lisztesáru (69,1%), a margarin (60,3%), a baromfihús (54,4%), a péksütemények (54,0%) és a tej (52,9%) drágult. A termékcsoporton belül a liszt (8,7%) és az étolaj (3,2%) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 65,9%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3%-kal nőtt.
Jól látszik tehát a brutális infláció, további szemléltetésként érdemes egy pillantást vetünk a tavaly novemberi ábrára, amely még egy “teljesen átlagos” inflációs időszakot tükröz.
Oroszország megtámadta Ukrajnát, de miért lett a vaj ára háromszoros?
Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágvezetője szerint általánosságban azt mondhatjuk, hogy az inflációs nyomás jelentős részéért a megnövekedett energiaárak felelősek, amelyeknek nagyobb részét az Oroszország és az Európai Unió közötti kereskedelmi konfliktus mélyülése okozza.
Való igaz, hogy az inflációs nyomás az nem a háborúval kezdődött, és hogy az energiaárak is már a háború előtt növekedésnek indultak, viszont a mai árszintek nagy részéért a szankciók és az azokra adott válaszintézkedések, tehát a kereskedelmi konfliktus a felelős
– mondta el Hortay Olivér a PestiSrácok.hu-nak. A szakértő kifejtette: az Európai Unióban számos tagállam próbálja tompítani, hogy a rezsiköltségek elszálljanak, ami a vállalatok termelési költségeit is megemeli. A probléma az, hogy különböző arányban, de minden vállalatnak a termelési költségei között ott van az energia, és az által, hogy a földgáz ára a tízszeresére növekedett másfél–két év alatt – a másfél évvel ezelőttihez képest –, azzal a termelési költségek is megemelkednek, ami átgyűrűzik a végfelhasználói árakba, és így növeli az inflációs nyomást, ami az egész Európai Uniót nagyon jelentősen érinti.
Hortay Olivér azt is elmondta, hogy az élelmiszerárak emelkedéséért is részben a növekvő energiaárak a felelősek. A szakértő ismertette, hogy a földgáz árának elszabadulása és az európai uniós szankciós politika kezdete óta az európai műtrágyagyártás jelentős részét korlátozták vagy teljesen beszüntették, és ez drasztikusan megemelte a műtrágyagyártás költségeit, ami az élelmiszer-előállítás és az élelmiszertermelés költségeit is megemelte.
Vitán felüli tény tehát, hogy az élelmiszerárak emelkedését jelentős mértékben befolyásolja az energiaárak emelkedése
– szögezte le Hortay Olivér, hozzátéve: az inflációs nyomás vizsgálatakor – az Európai Központi Bank vezetőjét is idézve – azt mondhatjuk, hogy annak egy jelentős részéért az energiaárak emelkedése a felelős.
A háború és azt azt megelőző koronavírus-helyreállítási időszak tehát a szakértő szerint is jelentős hatással van az árakra és az inflációra. Fontos azonban megvizsgálni azt is, hogy egy esetleges békekötés esetén az oroszok és az ukránok között hogyan változnának meg a gazdasági mutatók, elsősorban az infláció.
Szükséges, de nem elégséges az orosz–ukrán békekötés
Hortay Olivér szerint a háború vége egy szükséges, de nem elégséges követelménye az energiaválság megoldódásának és ezzel együtt az árak mérséklődésének. A szakértő szerint háborúhoz mérhetően fontos kérdés az is, hogy hogyan alakul a kereskedelmi konfliktus és hogyan alakul az Európai Unió szankciós politikája.
Az elmúlt időszakban már több olyan nyilatkozat született – például az amerikai pénzügyminiszter részéről, de európai tisztségviselők részéről is –, amiben elkezdték előrevetíteni, hogy a háború lezárta után is bizonyos szankciókat fenn kell tartani Oroszország felé
– idézi fel Hortay, aki szerint a szankciós politikának és a kommunikáció átkeretezésének lehetünk tanúi az elmúlt fél évben: míg tavasszal Brüsszel azzal érvelt, hogy a szankciókkal térdre kényszeríthető Oroszország és a háború gyorsabban lezárható, most már sokkal inkább az az érvelés jelenik meg a szankciók mögött, hogy Oroszországot meg kell büntetni.
Ha Oroszországot meg akarják büntetni, és a szankciók célja nem a háború mielőbbi lezárása, az előrevetíti annak a lehetőségét, hogy a szankciókat a háború lezárását követően is fenntartsa a közösség
– utal Hortay a szankciós politika és a gazdasági helyzet közötti összefüggésre. A szakértő szerint, ha ez így történne, akkor hiába érne véget a háború, mert Európában ettől függetlenül továbbra energiahiány lenne tapasztalható. A mostani előrejelzések szerint a vezetéken keresztül érkező orosz gáz beszerzésének csökkenése miatt a következő év nyári, úgynevezett betárolási időszakában egy 30 milliárd köbméteres gázhiánnyal kell majd az Európai Uniónak megküzdenie, amely meghaladja az igényeinek a 10 százalékát. Hortay szerint az a probléma, hogy ilyen rövid idő alatt nem lehetséges pótolni a teljes egészében a kieső orosz szállításokat, így rövidtávon az energiaválságot a szankciók feloldása vagy eltörlése oldaná meg.
Az igazi kérdés, hogy a háború lezárását és a szankciók feloldását azt összevontan kezelhetjük-e vagy sem. Hogyha nem, akkor azt mondhatjuk, hogy a háború lezárása az szükséges, de nem elégséges feltétel
– szögezte le a Századvég vezető elemzője.
A statisztikákból tehát egyértelműen látszik, hogy 2022-ben hónapról hónapra emelkedő inflációt és árakat tapasztalhatott a magyar gazdaság és a magyar fogyasztók is. Az adatokból jól kivehető, hogy az előző évekhez képest volt olyan hónap is, amikor a tapasztalt tendenciák teljesen felborultak. Jól látszik az is, hogy az Európai Unió által Oroszországra kiszabott szankciók és az abból fakadó kereskedelmi konfliktus a két gazdasági közösség között az egyik fő okozója ezeknek az inflációs adatoknak. Az árak tehát nem fognak számottevően csökkeni 2023-ban, egy esetleges békekötés után sem, ha az unió továbbra is görcsösen ragaszkodik az Oroszországgal szembeni szankciókhoz és ezzel együtt az európai külkereskedelem teljes felborításához.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Julien Warnand
Orientál
2022-12-12 at 11:44
Sajnos a hazai balliberális zöld ellenzék teljes egészében azt akarja Gyurcsány vezetésével elérni hogy az oroszokkal minden kapcsolatainkat szakítsunk meg ,ez hazánkban teljes energiaválságot is okozna – többek között!!!!!! – .
Apró klón
2022-12-12 at 08:16
A Nyugat a képmutató genderrel, meg a migránsokkal végzi ki magát. Ez a kapkodás és égbekiáltó hülyeség is ennek a következménye. Így jár mindenki aki olyan ostoba, hogy globalista “toleránsokra” szavaz.
csakafidesz
2022-12-11 at 13:13
Burián Mária 2022-12-10 at 14:38
“Mi lenne, ha sokan tennénk felje’lentést ellenük és Ursula ellen főleg?”
———————————————————————————————-
Hogy milyen buta libák vannak! Hát kié a bíróság, kiktől kapják a pénzt és a fizetést?
csakafidesz
2022-12-11 at 13:10
“Ezeket a tartályhajókat orosz biztosítók biztosítják. Ez pedig máris vicces hatást váltott ki – az orosz biztosítással vásárolt tankerek gond nélkül áthaladnak a Boszporuszon, míg a Lloyd’s biztosítással rendelkező tankerek problémások lettek – mert Törökország garanciákat követelt, hogy baleset esetén a biztosító nem hivatkozik szankciókra és árplafonra vis maiorként”
————————————————————————————————-
Valamit nem tudsz! Még a szovjet időkben megmondták az oroszok, hogy a Boszporuson áthaladás gátolása esetén nem fogják megkímélni Isztambult, mert az ő hajóiknak mindenképp kell a kijárat.
na4
2022-12-11 at 12:02
A brüsszeli csürhét meg kell buktatni, el kell zavarni!
Solaris
2022-12-11 at 11:15
Nyugi, a projekt jól halad.
Hogy nem a Te projekted?
Eltaláltad.
Tegyél ellene.
Vagy várj amíg minden megoldódik.
Királytigris
2022-12-11 at 10:26
Az egyik fő probléma a gyenge forint!
Ennek következtében, az energia zömét, amit felhasználunk, importáljuk, ez jelentős drágulással jár, ami az élet minden területére kihat.
Égetően fontos a Paks II mielőbbi felépülése és beindítása, ami import gázt és olajat vált ki!
A Nagy Testvér figyel téged
2022-12-11 at 10:25
OROSZORSZÁG TISZTA VÁLASSZAL KÉSZÜLT A NYUGATI SZANKCIÓRA
Oroszország olajszállító tartályhajókat szerzett, amivel elkerülheti a problémákat a külföldi hajótulajdonosokkal, akik mostantól csak akkor szállíthatnak orosz olajat, ha ellenőrzik, hogy nem az EU és a G7-országok által meghatározott árplafon felett értékesítik-e.
Sőt, a tartályhajókat hihetetlen mennyiségben vásárolták fel – száznál több, köztük hatalmasok is vannak, egyszerre 2 millió hordó kapacitásút (azaz körülbelül 600 000 tonna teherbírással és körülbelül 700 000 tonna össz kiszorítással.
Ahogy Vlagyimir Dzsabarov, a Szövetségi Tanács Nemzetközi Bizottságának első helyettese a Rosszija24 tévécsatornán elmondta: „ezekre a célokra hol közvetlenül, hol közvetítőkön keresztül vásároltunk tankereket, amelyekből nem volt elég, mert a legnagyobb probléma tankerekkel merült fel, amelyeket általában Görögország, Ciprus vagy más európai országok biztosítottak. „Vettünk tartályhajókat, de nem újakat, hanem használtakat, bár a célra alkalmasak. És ahogy a szakértők mondják, ezek a tartályhajók hat hónapon belül megtérülnek, nagyon gyorsan figyelembe véve azt az olajmennyiséget, amelyet Oroszország képes szállítani ezekkel a tartályhajókkal” – tette hozzá.
Ezeket a tartályhajókat orosz biztosítók biztosítják. Ez pedig máris vicces hatást váltott ki – az orosz biztosítással vásárolt tankerek gond nélkül áthaladnak a Boszporuszon, míg a Lloyd’s biztosítással rendelkező tankerek problémások lettek – mert Törökország garanciákat követelt, hogy baleset esetén a biztosító nem hivatkozik szankciókra és árplafonra vis maiorként. Az orosz biztosítással ez nem probléma. Hidd el a jó üzletet, mit mondjak.
Читать далее: https://rusonline.org/world/hitryy-manevr-nedavnee-priobretenie-rossii-privelo-ves-mir-v-shok
Karcsibá
2022-12-11 at 10:14
Bizalmatlansági indítvány ??
Naprózsa
2022-12-11 at 05:24
Kedves Burián Mária!
Ez a helyes hozzáállás. Vissza kell vágnunk, és persze nem az ő bíróságaiknál, hanem igazi civil esküdtszék előtti pertársasággal!
Namond
2022-12-11 at 02:57
A haza árakat és adókat az orbánkormány felügyeli.
Mi köze ezekhez Brüsszelnek?
Orbán csak nem fogadott el valami nem nyilvános, 50 évre titkosított, ajánlást?
petrol patrol
2022-12-10 at 22:02
Épül a Világkormány, de előtte kicsinálnak minket, hogy könnyebben átvehessék a hatalmat. Az lesz.
“Ha megtaláltok, kicsináltok, rosszak”.
Puncius Pinatus
2022-12-10 at 18:44
“Nem sok jó” sok kötél!
Álmos
2022-12-10 at 18:34
Amig ez a Brüsszeli vezetés lesz sok minden nem fog változni. Málèk a tagállamok màr rég bizalmi szavazást kellett volna kérni a magát Elit Klubnak elnevező brüsszelliták iránt. Megszedték magukat a tagállamok pénzèn.
F.Asztor
2022-12-10 at 16:25
Ne kenjük már az egyébként kétségtelen vérgeci Brüsszelre az összes saját hülyeségünket!!!
Kezdve a szankciók gyáva éss beszari megszavazásával és azzal folytatva, hogy kormány örül, mint majom a farkának, hogy a tavasszal kiszórt pénzt most vidáman elinflálja és még az adóbevételek is nőnek, mint Józsi faszán a kankós duzzanat!!!
PG
2022-12-10 at 15:47
Hát ami azt illeti, éppen az USA lovalta bele Ukrajnát a háborúba, (hergelte ezt a pöcszongorista Zelenszkijt) mert Ukrajna megszerzésén felül az EU-t is pálya szélére akarta állítani, vagyis az egész orosz ellenes szankciók tulajdonképpen azt a célt szolgálják, hogy Európa ne a közeli orosz energia hordozókat és ásványi anyagokat vegye, (olcsón) hanem valamilyen ürüggyel szakadjon le róla és tőle vásároljon ilyesmiket. Tehát nem is annyira az oroszok a cél, hanem Európa meggyengítése, az EU iparának és gazdaságának háttérbe szorítása. Ez logikus magyarázata a jelenlegi helyzetnek, de ezt a Sorosék által lefizetett brüsszeli bürokraták nem akarják észre venni. (Megvásárolható jellemtelen emberek)
Nem véletlen, hogy a nagy csinnadrattával levezényelt Covid-19 járványt követően azonnal itt folytatják, nehogy magához térjen az EU gazdasága.
Nekünk meg nem kéne minden szart aláírnunk. Ha Brüsszelben füttyentenek egyet, akkor mi aláírjuk, legfeljebb adnak némi kedvezményt belőle. Persze hiába erőlködik Navracsics, mert ha egyszer eldöntötték, hogy lenyelik a pénzünket, akkor nekik soha semmi nem lesz jó. Hasonló kemény válaszokat kell adnunk és nem könyörögni!
nemzeti
2022-12-10 at 15:34
Sajnos már nálunk is a választópolgárok 80 %-a
identitás zavarban van.
Nem sok jó várható.
Xperx
2022-12-10 at 15:14
Nem szükséges nekünk a hülyéket követni. Járjuk mi csak a saját utunkat, akár energia vagy árak alacsonyan tartásával, vagy beszeruése terén is. Miért lenne az probléma, ha itt minden olcsóbb lenne mint nyugaton… volt ez fordítva a múltban, akkor ideje változtatni rajta.
De cinikus leszek. Jöhetnek ide a németek, franciák, meg ki tudja milyen orrukat fennhordó nemzet fiai lányai olcsó munkaerőként dolgozni….
Bandits of the FED
2022-12-10 at 14:57
Az árakkal az lesz hogy baszhatjuk a pénzünket, a semmiért dolgozunk megint kilopták a szemünket az amerikai tetves bankárok az inflációval
Burián Mária
2022-12-10 at 14:38
Mi lenne, ha sokan tennénk feljelentést ellenük és Ursula ellen főleg?
Kása mása
2022-12-10 at 14:22
Mostmár eszerint kell nekünk is hozzáállni.
Semmi megalkuvás, a kikényszerített intézkedéseket visszavonni!
Az eus befizetéseket megtagadni, a hülye szabályaikat figyelmen kívül hagyni.