Ó, te drága kommunizmus: A miniszterelnök sógorának javaslatára államosítja a Tisza a vagyonkezelő alapítványokat
Benyújtották a KEKVA-alapítványok államosításáról szóló alaptörvény-módosítást. Nem is akárki, hanem a majdnem igazságügyi miniszter, Melléthei-Barna Márton, a Tisza országgyűlési képviselője, aki nem mellesleg Magyar Péter sógora.
Orbán Viktor (miniszterelnöki) visszatérésének alkotmányos ellehetelenítése mellett még egy alaptörvény-módosítási javaslatot is beterjesztett a Tisza nevében Melléthei-Barna Márton és Hantosi István: ez a KEKVA-alapítványok államosításáról szól, ami a felsőoktatásban ugyancsak alapvető a NER lebontásához, de ahhoz is, hogy Magyarországnak legyen esélye hozzájutni az utolsó pillanatban a befagyasztott uniós forrásokhoz. A módosítás az MCC-t is érinti.
A szám szerint 16. alaptörvény-módosítás (a Tisza-korszakban értelemszerűen ez az első) javaslata úgy változtatja meg az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdését, hogy a KEKVA-k alapítói jogait az állam visszaveszi, vagyis mostantól az alapítványok nem maguk dönthetnek minden őket érintő kérdésben, hanem a kormány. Akár meg is szüntethetnek egyes alapítványokat.
A benyújtott javaslat szövege szerint:
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a Kormány gyakorolja. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a Kormány megszüntetheti. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.”
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (röviden: KEKVA) 2021-ben hozta létre a Fidesz-többség. Ezekbe az államtól így függetlenített alapítványokba szervezték ki a modellváltó egyetemeket. A vagyonjuttatások után az állam abba sem szólhatott igazán bele, hogy a KEKVA-alapítványok hogyan használják fel a rájuk bízott vagyont.
A Tisza bemutatja a klasszikus államosítást
A benyújtott javaslat szerint a KEKVA-típusú alapítványok egyelőre nem szűnnek meg, de az alapítói jogok, melyek idáig maguknál az alapítványoknál voltak, az államhoz kerülnek. Ez egyebek között azt jelenti, hogy a kormány, ha akar, új kuratóriumokat állíthat fel, megváltoztathatja azok összetételét, és lesz ráhatása a gazdálkodásra is.
Az eddig magánkézben lévő felsőoktatási intézmények, tehát teljes mértékben állami felügyelet alá kerülhetnek, mind szervezésben, mind irányításban, mind pedig a pénzügyi kontroll tekintetében. El lehet dönteni, hogy a kedves lázadó fiatalok, akiknek nagyon nem tetszett az Orbán-rendszer, most mennyire fognak örülni annak, hogy minden ponton Magyar Péter kormányától fognak függeni. Majd meglátják...
