Gyurcsányék közbenjárásával fértek hozzá az oroszok a Molhoz

Nemcsak nemzetbiztonsági értelemben, de lényegében gazdaságilag is kiszolgáltatta a Gyurcsány-kormány hazánkat Vlagyimir Putyin Oroszországának. A baloldali kormányzás alatt a stratégiai jelentőségű magyar olajvállalat számottevő része orosz kézbe és ha a dollárbaloldalon múlt volna, a Mol még mindig orosz résztulajdonban állna. Ez pedig az elmúlt hónapokban akár azzal a következménnyel is járhatott volna, hogy üzemanyag hiányában a szó szoros értelmében leáll az ország.

Bár a dollárbaloldal most oroszellenes szlogeneket hangoztat, ám vezetője, Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként mindent megtett, hogy elnyerje Vlagyimir Putyin kegyeit. A baloldal regnálása alatt orosz–magyar kormányülést tartottak Magyarországon, emellett hódolata jeléül Gyurcsány Ferenc saját otthonában, az Apró-villában fogadta Putyint, s még azt is megígérte a nyilvánosság előtt, hogy gyermekeit oroszul taníttatja.

A Mol kijátszása

A Mol rendszerváltozás óta íródó történetét sokáig privatizációk hosszú sora jellemezte: 1993 és 1998 között a vállalat 75 százalékát magánosították, a folyamat 2002-ben újra indult, s 2005-re már csupán a Mol szűk 12 százaléka volt a köz tulajdonában. Ekkor lépett színre Gyurcsány Ferenc és folyton pénzhiánnyal küzdő kormánya, végül az olajcég megmaradt részét is dobra verték 2006 végén.

Alig néhány hónappal ezután az osztrák olajtársaság, az OMV nyilvános ajánlatot tett a Molért. A felvásárlás, amely Brüsszel érdeklődését is felkeltette, végül nem jött össze, az OMV pedig úgy döntött, hogy 2009 márciusában eladja 21,2 százalékos részesedését, mégpedig nem másnak, mint a Szurgutnyeftyegaznak. Az orosz tulajdonszerzés körül azonban sorjáztak a kérdőjelek. Az adásvételt barátságtalan lépésként emlegették, olyanként, amely kizárólag orosz érdekeket szolgált. A Mol mindent megtett, hogy akadályt gördítsen a folyamatok elé, például átláthatatlan tulajdonosi viszonyaira hivatkozva nem vette nyilvántartásba teljes jogú részvényesként az orosz vállalatot. A Gyurcsány-kormány ugyanakkor már nem volt ennyire tevékeny, ráadásul utóbb hazugságon is kapták.

A Mol-részvények orosz kézbe kerülése után két nappal ugyanis összeült a parlament külügyi bizottsága, ahol a kormány képviselője azt állította: nem volt előzetes értesülésük az oroszok terveiről. Pedig Gyurcsány Ferenc márciusban, a tranzakciót megelőző három hétben az osztrák kancellárral és az orosz elnökkel is találkozott. Utóbbi mozzanatra például az Index korabeli cikke is rámutatott. Ahogy arra is, hogy áprilisban ülést tartott a nemzetbiztonsági bizottság, ahol lényegében az derült ki: a balliberális kormány napokkal a felvásárlás előtt tudomást szerzett az orosz érdeklődésről, azonban nem tett semmit. Akkori baloldali állítás szerint csupán két gazdasági társaság ügyletéről volt szó.