A keddi NATO-csúcstalálkozó minden bizonnyal történelmi jelentőségű, és bár az ukrán elnök nem elégedett a megbeszélés eredményeivel, az tagadhatatlan, hogy a háború eszkalációját sikerült elkerülni. A vilniusi találkozó végeztével eldőlt tehát, hogy a katonai szövetség nem hajlandó részt venni egy világháború kirobbantásában.
A vilniusi NATO-csúcstalálkozó a vágyvezérelt hozzáállás helyett az átgondolt geopolitika győzelmét hozta el. Bár a megbeszélés előtt felmerült, hogy a találkozó központi témája Ukrajna a katonai szövetséghez való csatlakozását hozhatja el, a NATO döntéshozói továbbra is kitartottak a szövetség legfontosabb alapvetése mellett, nevezetesen, hogy harcban álló országot nem vehetnek fel a tagok közé.
A moszkvai szószólók már az értekezlet előtt kijelentették, hogy a NATO keleti terjeszkedése a problémák megoldása helyett a háború eszkalációját hozhatja el. Nem véletlenül, hiszen Volodimir Zelenszkij már a találkozó előtt szinte ultimátumként jelentette ki, hogy az országa felvételéhez kötött feltételek megkönnyítését várja el a csúcstól.
Zelenszkij csalódott
Az ukrán elnök követeléseinek azonban nem adtak helyt a résztvevők, ami nem véletlen, a NATO-tagság egyik alapkikötése ugyanis, hogy háborúban álló ország nem pályázhat rá. Ennek ellenére Volodimir Zelenszkij elvárta volna, hogy a találkozót követően Ukrajna meghívást kapjon a szövetségbe. Erre azonban nem került sor.
Úgy néz ki, nincs készség arra, hogy Ukrajnát meghívják a NATO-ba vagy arra, hogy a szövetség tagjává tegyék
– írta Twitter-oldalán az ukrán elnök. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy Ukrajna NATO-tagságának kérdése az Oroszországgal folytatandó tárgyalások tárgyát képezi majd. A sértődött hangnem mellett érdemes kitérni arra, hogy az ukrán vezetés részéről hosszú idő óta először merült fel a tárgyalás lehetősége.
Szijjártó: történelmi NATO-csúcstalálkozó zajlik Vilniusban
A külgazdasági és külügyminiszter a csúcstalálkozót követően közzétett bejegyzésében kitért arra, hogy a mai megbeszélés történelmi jelentőséggel bírt, hiszen ennek köszönhetően sikerült elkerülni a háború eszkalációját, egyértelművé téve, hogy a NATO továbbra sem vállal aktív katonai szerepet az ukrajnai konfliktusban. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a svéd NATO-csatlakozás kapcsán a magyar kormányfő és a török elnök továbbra is folyamatos egyeztetéseket fog tartani, hogy a lehető legmegfelelőbb megoldást találják meg a kérdésre.
Ukrajna sem meghívást, sem menetrendet nem kap az esetleges csatlakozásra. Svédország leendő NATO-tagsága is folyamatosan beszédtéma a két nap alatt: Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, egyeztettek a kérdésről és a jövőben is folyamatosan egyeztetni fognak
– olvasható a miniszter bejegyzésében bejegyzésben. A tárcavezető bejegyzésében kitért arra: bár van egy tábor, amely az utóbbi időben határozottan érvelt amellett, hogy Kijevnek ezúttal világos menetrendet kell kapnia a csatlakozásra vonatkozóan, szavai szerint ezzel szemben állnak azok, akik felelősségteljesen gondolkodnak és folyamatosan óvatosságra intettek.
Erősödő szövetségek
Magyar szempontból kiemelten fontos eredménye a mai csúcstalálkozónak, hogy a magyar kormányfő személyes megbeszélést tartott a szövetség több képviselőjével, így a török elnökkel és a dél-koreai államfővel is. Utóbbival tartott találkozóján a katonai szövetség kérdésein kívül szóba került a két ország közötti gazdasági és kulturális együttműködés erősítése is. A török elnök és a magyar kormányfő ezentúl folyamatos megbeszéléseket tart a svéd NATO-csatlakozás kapcsán.
Mint arról korábban beszámoltunk, Recep Tayyip Erdoğan korábban kijelentette, hogy országa nem ellenzi Svédország belépését a katonai szövetségbe, azonban ennek egyik kritériumaként a török EU-csatlakozást nevezte meg. A magyar miniszterelnök és a török államfő közötti további egyeztetések kapcsán ez a kérdés továbbra is kiemelt téma marad, hiszen a magyar kormány korábban már kifejtette, hogy támogatja Törökország EU-s integrációját.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
Facebook
Twitter
YouTube
RSS