Mítosznak nevezte a srebrenicai mészárlást Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség soros, szerb elnöke pénteken Banja Lukában azon a nemzetközi konferencián, amelyet a boszniai szerb vezetés rendezett a boszniai háború idején Srebrenicában történt eseményekről. A szerb politikus szerint a muszlim bosnyákok igyekeznek mitizálni az 1992-1995-ös boszniai háború utolsó hónapjaiban Kelet-Boszniában történteket. Mint mondta, a bosnyákoknak mindaddig nem jutott eszükbe népirtásról beszélni, amíg Paddy Ashdown, a nemzetközi közösség korábbi főképviselője el nem ültette bennük a gondolatot, hogy az embereknek egy ilyen mítoszra van szükségük.
Milorad Dodik (képünkön balra) szerint a mostanihoz hasonló nemzetközi konferenciák feladata az, hogy rámutassanak arra, mi is történt valójában Srebrenicában és környékén 1992 és 1995 között. Lehetetlen, hogy a Srebrenicában történtekről szóló igazság csupán hét napról szóljon, mint ahogy azt a nemzetközi közösség képviselői kitalálták. Az igazságnak az egész háború idejét fel kell ölelnie, és még néhány korábbi történelmi folyamatot is – hangsúlyozta a boszniai elnök, aki hozzátette: elítél mindenféle gonosztettet, de úgy véli, olyanokat is felelősségre vontak a Srebrenicában történtekért, akik egyáltalán nem tehettek az eseményekről. Főként szerbeket ítéltek el, míg például a bosnyák gonosztevőkig nem ért el az igazságszolgáltatás. Dodik véleménye szerint a történészeknek kellene igazolni és értelmezni az akkor történteket, nem pedig büntetni például azt, ha valaki nem tekinti népirtásnak a srebrenicai eseményeket. A politikus ezzel arra utalt, hogy Bosznia-Hercegovina többségében horvátok és bosnyákok lakta országrészében, a Bosznia-Hercegovinai Föderációban 2014 óta három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetők azok, akik tagadják, hogy 1995-ben Srebrenicában népirtás történt, illetve azok is, akik olyan háborús bűn elkövetését tagadják, amelyet valamely bíróság már megerősített.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára elhurcoltak nyolcezer muzulmán férfit és fiút, akiket a következő napokban lemészároltak. Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, a Nemzetközi Bíróság pedig 2007-ben minősítette népirtásnak a Srebrenicában történteket. Az ottani népirtást a második világháború óta elkövetett legszörnyűbb európai mészárlásnak tartják. Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy a tettesek sok esetben később kihantolták és más helyre szállították a holttesteket, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosítható egy-egy áldozat. A folyamatos kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra a Srebrenica melletti potocari emlékhelyen. Az emlékművön az olvasható, hogy a mészárlásnak 8372 áldozata volt. A boszniai szerb vezetés szerint viszont ennél kevesebben estek a szerbek áldozatául. A Banja Luka-i nemzetközi konferenciára Oroszországból, az Egyesült Államokból, Németországból, Olaszországból, Izraelből és a nyugat-balkáni térség országaiból érkeztek történészek és szakértők. A rendezvényt a főként szerbek lakta országrészben, a boszniai Szerb Köztársaságban szervezték meg, és a helyi sajtó beszámolói szerint főként olyan szakembereket hívtak meg, akik a szerb állásponttal értenek egyet, és nem jelentik ki egyértelműen, hogy huszonnégy évvel ezelőtt népirtás történt Srebrenicában.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Djordje Savic
Ludovicus
2019-04-13 at 15:21
Nem mentem fel a szerbeket, de… 1992. augusztus havában két hétig haditudósító voltam – időnként önkéntes lőszerhordó – saját szakállamra (a munkáltatóm csak így engedett el szabadságra) a bosnyák fronton. Napjában n+1-szer hallottam a bosnyák bakáktól:”Ha itt olaj lenne, Amerika már régen beavatkozott volna!” Később ugyan megtette Uncle Sam, sok köszönet nem volt benne. Kreált egy Koszovó nevű bábállamot. Ja, amíg odalenn délen voltam (Dubrovnik, Sarajevo ostromzár alatt) unott pofájú, UN feliratot a kés sisakjukon viselő szerecsenek rágógumiztak a spliti és sibeniki mólón.
gács
2019-04-12 at 21:56
Ebben az esetben nem kell és nem is lehet védeni a szerbeket. Jó politikai viszonyt kell velük ápolni, de ez nem ok a szerecsenmosdatásra. Különben 1944/45-ben Dodik felmenője is mészáros volt, mint az OZNA (Tito titkosszolgálata) bánsági főnöke ezreket küldött internálótáborba és százakat végeztetett ki, főleg németeket és magyarokat. Ennyit, hogy kinek mi a mítosz és miért.
Ecsedi Imre
2019-04-12 at 20:47
Nem védem a szerbeket, de azt már többször megtapasztaltam, hogy a nyugati túlsúlyú és az ENSZ védőszárnyai alatt működő intézmények állásfoglalásait enyhén szólva is fenntartásokkal kell kezelni, mert azok döntően nem “valakikért”, hanem “valakik ellen” születnek, és kivétel nélkül a nyugati államok haszonszerzését szolgálják.
Fehérlófia65
2019-04-12 at 20:05
A csetnyikek mindig csetnyikek maradnak!