Brüsszelből adott interjút a Kossuth Rádiónak Orbán Viktor, amiben a többi között elmondta, hogy a nemzetállamok is érzik, hogy a béke felé mennek a dolgok. Ebben az évben bár lehet, hogy nem lesz tűzszünet, de a kezdetleges helyzethez képest már az orosz elnök legalább hajlik rá. Majd áttért arra is, hogy a magyar soros elnökség mennyi mindent tett le az asztalra, példaként említve a románok és bolgárok schengeni övezethez való csatlakozását. Végül a költségvetésre is kitért, ami már januárban repülőrajtot hozhat.
A brüsszeli stúdióban a miniszterelnök elmondta, nem szabad felülni a provokációnak – utalva Zelenszkij tűzszünet elutasítására -stratégiai nyugalomra van szükség, ugyanakkor érthető, hogy egy olyan ország vezetője, amelynek elfoglalták 20-30 százalékát, rengeteg embert vesztett el, feszült. Nagyvonalúan kell kezelni az ukrán elnök kijelentését éppen ezért.
A békemisszió ügyében elmondta, hogy az orosz, az ukrán és a török elnökkel is beszélt a tűzszünetet illetően korábban. A törökök kulcsszerepet játszanak a békében – tette hozzá. Azon dolgoznak, hogy ha már tűzszünetre nem hajlandóak ebben az évben a felek, akkor hozzuk ki ebből a helyzetből, amit lehet. Legalább legyen az ortodox karácsonykor tűzszünet.
Ezért megpróbálom tető alá hozni, hogy az ortodox karácsonykor, ami nem esik egybe a mi karácsonyunk dátumával, legyen egy néhány napos tűzszünet és legyen nagyszabású fogolycsere.
Két-három napról van szó, tehát azok az elvek, hogy majd az ellenség ezidőtájt átcsoportosítja az erejét nem lehetséges. Ha most nem jön össze karácsony előtt a tűzszünet, akkor lehet, hogy karácsony után tető alá hozható. Kezdetben az orosz elnök sem volt nyitott erre a kérdésre, de már az. Most Zelenszkij zárt be e téren.
Donald Trump szerepéről elmondta a kormányfő, hogy imádkozzunk, hogy ne essen baja ebben az egy hónapban, amíg be nem iktatják.
Nyitott az unió a változásra?
A katonai helyzetben egyébként van átrendeződés az oroszok javára. Washington pedig átrendeződik, nagy változások lesznek. A miniszterelnök szerint ezek jók lesznek, és a békéhez is közelebb fogunk kerülni. Bennünket magyarokat óvatosságra int ez a változás, de nekünk ugyan azt kell csinálni, amit eddig tettünk. Brüsszelben is el kellene gondolkozniuk ezen.
Úgy érzem a nemzeti vezetők között azért megvan a változásra való nyitottság, hogy itt új dolgok jönnek és nekünk is változtatunk kell, ez a nyitottság inkább megvan.
Az EU ezt a konfliktust nem tudja egyedül megoldani – ezt a nemzeti vezetők is látják, tudják. A nemzetek érzik, hogy a dolgok a béke felé mennek. El kell indulni a gazdasági fejlődés útján, de úgy nehéz, ha háború van. Van a gazdaságnak belső problémája is, de mi a háború miatt jobban le vagyunk maradva.
Az Európai Bizottságban, az Európai Tanácsban másképp mennek a dolgok, mert született egy paktum, ők menni akarnak a háború, a gender és a migráció útján tovább. Ezt írásba foglalták és arra is köteleznének tagállamokat, hogy pénzügyileg szálljanak át. Brüsszelben tehát másként látják a helyzetet, mint Berlinben, Budapesten vagy más városokban.
310 milliárd eurót költött a tájékoztatás szerint Amerika és az unió együtt a háború támogatására, ami hatalmas összeg. Ebből a pénzből csodákat is lehetett volna tenni más területen, például a Száheli-övezetben.
Vissza kell venni Brüsszelt Soros Györgytől
A paktumra visszatérve elmondta azt is, hogy ebben szerepel, hogy Ukrajnát gyorsan fel kell venni az unióba. Ezzel a lépéssel viszont az unió tönkremegy, mert a mezőgazdaságból sok állam él, köztük mi is. A Patrióták között az olaszok, az osztrákok, a franciák is érzékenyek a mezőgazdaságra, hiszen rengetegen élnek ebből nálunk is. A Soros-féle hálózatnak két fontos bázisa volt, az egyik Amerika, amit most elveszített. Már csak Brüsszel van a kezében.
A jövőnk kulcsa, hogy itt Brüsszelben a Patrióták, akik ellenzik mindazt, ami történik, akik ellenzékben vannak Brüsszellel szemben többséget tudnak-e belátható időn belül szerezni Brüsszelben és vissza tudjuk-e venni Brüsszelt Soros Györgytől.
A Patrióták ezen dolgoznak, de nagy csata ez.
A magyar-soros elnökségnek köszönhetően Brüsszel közelebb került a valósághoz
A magyar soros elnökségről a kormányfő elmondta, fontos hangsúlyozni, még megvan Európa, néhány problémát megoldottunk. Ursula von der Leyen is elismerte ezt, pedig nem szimpatizálnak velünk. 13 éve várat magára, hogy Bulgáriát és Romániát a schengeni térségbe bevegyük, ez most megtörtént. Az unióhoz való közeledés terén érdemi lépés a nyugat-balkáni térségben élén Szerbiával nem történt. Most minden ilyen országgal sikerült ezeket a befagyott viszonyokat megszüntetni, lépések történtek ezen a területen. Végezetül a versenyképesség növelését említette, született egy dokumentum ezügyben, ami ennek a területnek a helyreállításáról szól, amit a 27 tagország elfogadott.
Ahhoz, hogy meg tudjunk oldani egy problémát, ahhoz meg kell tudni nevezni. Brüsszel egy olyan buborék, ami elszakadt attól a valóságtól, amiben élünk – tette hozzá. A magyar elnökségnek köszönhetően Brüsszel közelebb került a valósághoz.
A jövő évi költségvetésről elmondta, hogy nagyon sok munka van benne. Márciusban új jegybankelnök is lesz, Varga Mihály személyében. A korábbi elnökről elmondta, hogy sokat köszönhetünk Matolcsy Györgynek, aki például a devizahiteleseket húzta ki a bajból, csak egy érdemét említve. Az új költségvetésben benne van Varga Mihály keze is, ezért reméli, hogy szakmailag megalapozott. Fontos, hogy már januártól megszülessenek azok a tervek, amiket magába foglal ez a költségvetés.
Repülőrajt januárban, ez a kulcs
– emelte ki.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS