Donald Trump elnök az év elején még stabilan vezetett a közvélemény-kutatásokban, és úgy tűnt, hogy simán megnyeri a novemberi elnökválasztást. Ám kitört a koronavírus-válság, amely hatalmas munkanélküliséget okozott, a Black Lives Matter mozgalom pedig az USA számos városában zavargásokat robbantott ki. A kaotikus amerikai helyzetben a mainstream média azt sulykolja, hogy biztos Joe Biden demokrata jelölt győzelme. De emlékezzünk, hogy 2016-ban is ezt harsogták Hillary Clinton kapcsán, és aztán mégis Trump győzött. Ha most valaki jobban megnézi a közvélemény-kutatásokat és a választási térképet, akkor rájön, hogy Donald Trump most is nyerhet. Tegyük még hozzá, hogy Biden nem jó jelölt, senki sem szereti igazán – még a demokraták sem –, és feltehetően kissé szenilis.
A mainstream média az USA-ban és világon mindenhol, ahova csak elér a befolyása, szinte kész tényként közli, hogy Donald Trump el fogja veszíteni a 2020. novemberi elnökválasztást. A New York Times már arra kéri az olvasóit, hogy szavazzanak arról, ki kerüljön be a Biden-kormányba. A legtöbb vezető liberális elemző és közvélemény-kutató 10 százalékos Biden-előnyt mutat ki. Persze ebben semmi újdonság sincsen, hiszen négy évvel ezelőtt, Hillary Clinton jelöltsége idején is hasonló agresszív taktikát alkalmazott a liberális média. Nap, mint nap közöltek olyan elemzéseket, hogy Hillary győzelme biztos, csak az aránya kérdéses. Volt olyan állam, mint például Michigan, ahol a demokrata Hillarynak 18%-os vezetését hoztak ki a választásokat megelőző héten a közvélemény-kutatók, és a végén 10 százalékkal nyert Trump.
Minden a csatatérállamokban fog eldőlni
Nos, ezzel szemben a helyzet az, hogy a meccs nagyon szoros, és az úgynevezett csatatérállamokban a jobboldal nem is áll olyan rosszul. Ez azt jelenti, hogy Amerikában a választási harc valójában egyes szövetségi államok szintjén zajlik. A legtöbb államban az viszi el az összes elektort, aki nyer. Az elnököt pedig valójában nem országos szavazatok többségével választják meg, hanem egy elektori testület hozza meg a döntést. Az amerikaiak lényegében ennek az elektori testületnek az összetételéről szavaznak. Jelenleg úgy néz ki a választási matek, hogy vannak fix demokrata államok, mint New York és Kalifornia, ahol egy republikánusnak semmi esélye sincs: akármi történik, a végén úgyis egy demokrata lesz a befutó. Míg a középnyugati államokban csak republikánus nyerhet. Itt is kötelességtudóan elindulnak a demokraták, de csak azért, hogy veszítsenek. Ezen a megosztottságon semmi sem változtat; történjen bármi az országban, az államok nagy része a tőle megszokott módon szavaz. Ahol négy éve győztek a demokraták, ott most is fognak, és a republikánus államokkal szintén ez a helyzet. Igen ám, de van 10 – vagy más számítások szerint 7 – olyan állam, ahol fej-fej melletti a küzdelem, és csak a választások napján dől el, melyik jelölt nyert. Pont ezeket az államokat nevezik csatatér-, vagy billegő államoknak. Ezeken a helyeken dől el, hogy ki nyeri az elnökválasztást. Az teljesen mindegy, hogy országosan ki mennyi szavazatot kap. Az, hogy Biden 60 vagy 70 százalékot kap New Yorkban, abszolút lényegtelen, mivel így is, úgy is csak 29 elektor lesz a jutalma.
120 elektor megszerzéséért folyik a harc
Akkor nézzük meg a számokat. Ehhez használjuk a CBS közvélemény-kutatását. Úgy tűnik, hogy Arizonában, Hawaii-on, Floridában, Georgiában, Észak-Karolinában, Pennsylvaniában, Ohióban, Wisconsinban teljes egyformán áll a két jelölt, és jelenleg megjósolhatatlan, ki fog nyerni. Ezekben a billegő államokban 120 elektor sorsa dől el. Bidennek 203 biztosnak látszó elektora van, és 45 olyan, ami valószínűleg az övé lesz: ez összesen 248. Trumpnak ezzel szemben csak 170, ám a többséghez 270 szükséges. Vagyis minden azon fog múlni, hogy a 120 szavazatot adó csatatér-államokban ki fog felülkerekedni. Ezek azok az államok, amelyeket Donald Trump 2016-ban megszerzett, és most sem esélytelen.
Trump kampánystábja magabiztos
Tim Murtaugh, a Trump-kampány kommunikációs igazgatója ezzel kapcsolatban kijelentette: „a demokraták aktívan igyekeznek elnyomni a Trump szavazók lelkesedését”. Szerinte csak egy dolgot kell elérni, hogy az úgynevezett rozsdaövezet államaiból, azaz Pennsylvania, Michigan és Wisconsin közül legalább egy államot meg kell nyernie Trumpnak. Ez azért nem lehetetlen feladat.
Trump sokat hibázott
Trump katasztrofálisan szerepelt a pandémia kapcsán. Szemmel láthatólag elvesztette az irányítást, és nem tudta, mit kellene tennie. Most már eljutott odáig, hogy hajlandó maszkot felvenni. Ő is úgy volt vele, mint a legtöbb ember a világon: hitte is meg nem is, amit az orvosok mondtak. Folyton a saját tanácsadóival veszekedett, és nyilatkozataiban gyakran a saját maga által aláírt egészségügyi rendeleteket bírálta.
Ám ennél sokkal jobban reagált a randalírozó baloldali csőcselék kérdésére. Felismerte, hogy az emberek nyugalmat szeretnének, és még a demokraták többsége is a pokolba kívánja a saját szélsőségeseit. Megpróbálja helyreállítani a rendet, és jó néhány városba kivezényelte a szövetségi rendfenntartókat.
A demokratikus szocialisták hatalmat akarnak!
Az egész áldatlan helyzet mögött a Sanderst támogató demokratikus szocialisták és a centrumot képviselő Biden konfliktusa húzódik meg. A szélsőbal legszívesebben kilépne a Demokrata Pártból, ám akkor elvesztené a politikai súlyát. Biden is szívesen megszabadulna tőlük, ám akkor elvesztené az elnökválasztást. Vagyis a Demokrata Pártot túszul ejtették a saját szélsőségesei. Biden ezért csapdában van, és Trump ezt kihasználhatja. Megszerezheti a társadalmi nyugalmat akarók csendes többségének támogatását. Donald Trump elnököt újraválaszthatják, ha az infrastruktúrára, az oktatásra, az egészségügyre és az „amerikai életmódra” összpontosít. Ha veszít, akkor egy brutális demokrata zsarnokság következhet be, aminek a körvonalai már láthatóak a felheccelt csőcselék viselkedésében.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS