Teljesen új gazdasági világrend van kialakulóban, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína között kirobbant világgazdasági háború ugyanakkor árt a magyar gazdaságnak – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön, a Magyar Vasút 2018 elnevezésű szakmai konferencián. A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt, a Felvidéket érintő vasúti közlekedésben ésszerű menetrendi rendszerrel jelentős előrelépések érhetőek el. Példaként említette a Komárom-Révkomárom közötti kapcsolat további fejlesztését, a Balassagyarmat–Ipolytarnóc vonal Losoncig, a Hatvan–Somoskőújfalu vonal Fülekig, valamint a Miskolc–Hidasnémeti vonal Kassáig történő meghosszabbítását.
A külgazdasági- és külügyminiszter a Magyar Vasút 2018 konferencián csütörtökön elöljáróban arról beszélt, hogy aki figyelemmel kíséri a Magyarországon kívül zajló eseményeket, az pontosan tudja, hogy egy teljesen új gazdasági világrend kialakulásának vagyunk szemtanúi. Mint kifejtette, megszűnt a tőke és az áruforgalom egyirányú mozgása, amely korábban az olcsó áru nyugatra, míg a tőke keletre való áramlását jelentette. Jelenleg egyre hangsúlyosabban a távol-keleti piaci szereplők “diktálják a tempót”, így az áru és a tőke mozgása is kétirányúvá vált.
Szijjártó Péter a folyamatokkal kapcsolatban hangsúlyozta, rossz hír a magyar gazdaság számára annak a világgazdasági háborúnak a kirobbanása, amely az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína között figyelhető meg, mivel mindhárom szereplővel szoros külkereskedelmi kapcsolatokat ápol hazánk, amely a tavalyi évben először lépte át a 100 milliárd eurós exporthatárt. A külügyminiszter hangsúlyozta, a magyar gazdaság lendületét ugyanakkor csak akkor lehet fenntartani, ha a világkereskedelem szabadsága nem sérül, valamint fejlődnek az infrastrukturális feltételek is. Szijjártó Péter megjegyezte: Magyarország kapcsán gyakran előkerülő érv, hogy Európa szívében a kereskedelmi útvonalak meghatározó csomópontjában elhelyezkedve jó kereskedelmi, közlekedési és áruforgalmi pozíciót élvez, ezt az adottságot azonban a regionális partnerekkel, egyszersmind versenytársakkal szemben is meg kell őrizni, hogy hazánk ne veszítse el vezető szerepét.
Fotó: Máthé Zoltán/MTI
A gyorsforgalmi utak elérhető közelségbe kerülnek
A közlekedés három alappillérére, a légi, közúti és vasúti közlekedésre térve Szijjártó Péter ismertette: a légi közlekedés terén fontos előrelépés az észak-amerikai légi összeköttetés újjáéledése, és a nyugat-balkáni nagyvárosokkal való kapcsolat megerősödése. Hozzátette, a lengyel LOT légitársasággal folytatott tárgyalások eredményeként várhatóan új bázis alakulhat hazánkban, ezzel is kitöltve a MALÉV csődje után maradt űrt.
A közúti közlekedés kapcsán a miniszter arról beszélt, a kormány határozott célja, hogy az autópályák mindenütt elérjék az országhatárt, és megvalósuljon a környező országok fővárosaival való gyorsforgalmi összeköttetés. Példaként említette a Budapest-Pozsony, illetve a Miskolc-Kassa közötti gyorsforgalmi összeköttetést, amely a tervek szerint 2025-ig valósul meg. Szijjártó Péter további célnak nevezte, hogy 2030-ra az ország bármely pontjáról fél órán belül el lehessen érni egy gyorsforgalmi utat.
Fejlődik a felvidéki vasúti összeköttetés
A vasúti közlekedésre térve Szijjártó Péter kiemelte, a kormány által 2013-ban meghatározott cél, amely szerint a kötöttpályás közlekedés élvez elsőbbséget, továbbra is érvényes. A szlovák-magyar vasúti kapcsolatok kapcsán kiemelte, a rendelkezésre álló kilenc határátkelőből jelenleg hármat használnak ki a személy-, illetve hetet a teherforgalom lebonyolítására. Mint mondta, ésszerű menetrendi rendszerrel ezeken a területeken kiterjeszthető a vasúti forgalom.
Példaként említette a Komárom-Révkomárom közötti kapcsolat további fejlesztését, a Balassagyarmat–Ipolytarnóc vonal Losoncig, a Hatvan–Somoskőújfalu vonal Fülekig, valamint a Miskolc–Hidasnémeti vonal Kassáig történő meghosszabbítását. A miniszter további lehetőségnek nevezte a Miskolc-Bánréve(-Ózd), valamint a Budapest-Sátoraljaújhely vonalak határon átívelő meghosszabbítását, valamint a Budapest-Drégelypalánk-Ipolyság-Zólyom kapcsolat megújítását is.
Szijjártó Péter és Homolya Róbert; Fotó: Máthé Zoltán/MTI
Az idén lezárulhatnak a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztési tárgyalásai
A két nagy vasútfejlesztési beruházás kapcsán Szijjártó Péter kifejtette, a Belgrád-Budapest vonallal összefüggésben jelenleg is zajlanak a tárgyalások a kínai Eximbankkal, amelynek során sikerült megállapodni a hitel pénznemében, időtartamában és kamataiban. Hozzátette, a műszaki megvalósítás kapcsán nagy a piaci érdeklődés, jelenleg két nagy konzorcium maradt állva a versenyben, amelyekkel a MÁV jelenleg is tárgyalásokat folytat. A miniszter hozzátette, novemberig várható eredményhirdetés, és a szerződések megkötése is lezárulhat még az idén. Mint mondta, az engedélyezési és tervezési fázisok gyors lezárása azért is kiemelkedő fontosságú, mert a kínai fél a keleti országrészből a tengeren át szállítja áruit a pireuszi kikötőbe, ahonnan Nyugat-Európába kerülnek. Itt a szállításban jelenleg is verseny folyik, amelyben nem szabad Magyarországnak lemaradnia.
A másik jelentős, a Visegrádi Négyek, valamint a közép-kelet-európai régió vasúti összeköttetését fejlesztő elképzelések kapcsán Szijjártó Péter arról beszélt, a régiónak történelmi hátrányt kell ledolgoznia ezen a téren, hiszen Közép-Európa jelenleg nem tényező a gyorsvasúti hálózatban. Hozzátette, a V4 országai között ennek érdekében született megállapodás, amely szerint egy éven belül elkészítik a megvalósíthatósági tanulmányokat. A külgazdasági miniszter megjegyezte, gyorsvasúti fejlesztések kapcsán a 250 km/óra feletti közlekedést kell érteni, az erre alkalmas vasúti pályák megépítésével. Az előkészületekben Magyarország élen jár, ennek köszönhetően született megállapodás a Budapest-Pozsony-Brünn-Varsó kapcsolat kiépítéséről, a cél, hogy 4,5 óra alatt elérhetővé váljon a lengyel főváros. Hozzátette, a Kolozsvár-Budapest gyorsvasúti összeköttetés kapcsán is a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése zajlik.
Homolya Róbert, a MÁV Zrt. nemrégiben kinevezett elnök-vezérigazgatója köszöntőjében arról beszélt, a vasúttársaságnak megnövekedett elvárásokkal, a fogyasztói tudatosság emelkedésével kell szembenéznie, az utasokat egyre inkább a korszerű, gyors, pontos és kedvező árú feltételek vonzzák. Megjegyezte, miközben a vasúti közlekedés reneszánszát éli, a vasút kihasználtsága 32-35 százalékos, és a jegyértékesítés csak a bevételek 18-20 százalékát jelenti. Hozzátette, a vasúti és a közúti személyszállításban ezért tudatosabb munkamegosztásra, és további versenyképes fejlesztésekre van szükség. További kihívásnak nevezte a munkaerőhiányt, ezzel kapcsolatban elsődleges szempontnak nevezte anyagi és erkölcsi szempontból vonzóvá tenni a vasúti szakmát.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Máthé Zoltán/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS