Pesti Srácok

A francia hatóságok nagyobb önfegyelemre kérnek mindenkit

A francia hatóságok nagyobb önfegyelemre kérnek mindenkit

Franciaországban politikusok, orvosok és a televíziók is nagyobb önfegyelemre kérték vasárnap a franciákat a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások betartása érdekében, miután megítélésük szerint a ragyogó napsütéses időben még mindig túl sokan mentek ki a szabadba. A párizsi túlterhelt kórházakból eközben folytatódott a súlyos, de stabil állapotban lévő betegek evakuálása az ország nyugati részébe.

Jóllehet a parkok, sportpályák, közterek a március 17-én életbe léptett kijárási korlátozások óta zárva vannak, a franciák vasárnap is tömegesen hagyták el otthonaikat a tavaszias időben: Párizsban a Szajna-parton sétáló családokat kerülgették a futók, Marseille-ben megteltek a belvárosi sétálóutcák, a nagyvárosok épületeinek belső udvarain pedig csapatosult játszottak a gyerekek.

Miközben Franciaországban hivatalosan még nem tetőzött a járvány, de a halottak és a súlyos esetek száma az elmúlt héten már kisebb mértékben növekedett, a franciák érezhetően kezdenek elfáradni az általános karantén harmadik hetében.

PestiSracok facebook image

- mondta Valérie Pécresse, a Párizs körüli Ile-de-France régió elnöke a BFM hírtelevízióban. Emlékeztetett arra, hogy Párizs a franciaországi járvány gócpontja, és a fővárosi kórházak megteltek, több mint 11 ezer fertőzöttet ápolnak Párizsban. Martin Hirsch, a 39 párizsi közkórház igazgatóságának vezetője szerint "túl sokan vannak az utcán, túl sok a sétáló" Párizsban a munkába igyekvő egészségügyi dolgozók mellett.

Laurent Nunez, belügyi államtitkár a Twitteren figyelmeztetett arra, hogy a karantén nem ért véget, a rendőrség megerősített erőkkel és fokozottan ellenőrzi a korlátozások betartását. La Manche megyében a prefektúra arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy tilos a tengerparton sétálni. A belügyminisztérium az eddig 100 ezer helyett, mintegy 160 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított péntektől a kijárási korlátozások betartásának ellenőrzésére.

A korlátozások értelmében a lakhely elhagyása munkahelyre való eljutás, valamint naponta egyszer egy órára egy kilométeres távolságban létfontosságú élelmiszerek vásárlása vagy gyógykezelés céljából lehetséges, hasonló feltételekkel lehet a lakhelyhez közel egyénileg sporttevékenységet és állatsétáltatást végezni.

Március 18. óta Párizsból és a keleti országrészből 550 Covid-19 fertőzöttet szállítottak el mentővonatokkal, helikopterekkel és repülővel az ország kevésbé leterhelt déli és nyugati részeinek kórházaiba, valamint Németországba, Svájcba és Luxemburgba, vasárnap délután negyven újabb beteggel indult egy egészségügyi szuperexpressz (TGV) Bretagne kórházaiba.

Március 1. óta összesen 7560-an veszették életüket a Covid-19 betegség következtében Franciaországban. A szombat esti összesítés szerint, az elmúlt 24 órában 411-en vesztették életüket kórházban a fertőzés miatt, míg az idősotthonokban a járvány kezdete óta legalább 2028-an haltak meg.

A súlyos betegek számának növekedése ugyanakkor csökkenő tendenciát mutat. A francia kórházak intenzív osztályain 6838 koronavírus-fertőzöttet láttak el szombaton, ami 176-tal több, mint péntek este. Az előző nap még 263-mal emelkedett a súlyos betegek száma. A regisztrált betegek száma az előző napi 64 338-ról 68 605-re nőtt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Christophe Ena

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.