A Gyurcsány–Bajnai-kormány volt az, amelyik az egekbe emelte az élelmiszer áfáját
Az utóbbi időszak legálságosabb ígéretével rukkolt elő tegnap a baloldal. Gyurcsányék azt közölték: öt százalékos forgalmi adót vezetnek be az alapvető élelmiszereknél, ha nyernek tavasszal. A gond ezzel csak az, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját még korábban éppen Gyurcsányék emelték az egekbe. Arra pedig nemmel szavaztak, amikor az elmúlt években a Fidesz–KDNP-kormány öt százalékra csökkentette a tej, a tojás, a hal-, a baromfi- és a sertéshús adóját, ráadásul ötletük teljesen hatástalan is lenne.
Portálunk is beszámolt róla, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán este a közösségi médiában jelentette be, hogy a drágulás megakadályozásáért a kormány hat élelmiszernél árstopot vezet be. A baloldal azonnal reagált a kormányzat bátor, az utóbbi időben példa nélküli döntésére, és közölte: ha megnyerik az áprilisi választásokat, öt százalékban maximálják az alapvető élelmiszerek áfáját.
Gyurcsányék közlése több ok miatt is álságos. Mielőtt Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, tizenkét százalék áfa terhelte az élelmiszereket. A mérték 2004-ben 15 százalékra kúszott fel, ám nem sokáig maradt annyi. A Gyurcsány-kormány 2006 szeptemberében megszorítócsomagot fogadtatott le a törvényhozással, amely húsz százalékra emelte az élelmiszerek forgalmi adóját. A 2009-es újabb, minden korábbinál kegyetlenebb lakossági megszorítás idején Gyurcsány és utódja, Bajnai Gordon tovább emeltette, huszonöt százalékra srófolta fel a forgalmi adót. Kivételt a kenyér- és a tejféleségek jelentettek, azoknál kedvezményes, 18 százalékos áfát szabtak meg – emlékeztet a Magyar Nemzet.
Most tehát az a baloldal ígér áfacsökkentést, amelyik korábban, kormányon folytonos áfaemeléseket hajtott végre. Az alapvető élelmiszerek forgalmi adóját végül nem Gyurcsányék, hanem a Fidesz–KDNP-kormány csökkentette, ráadásul egy többéves program keretei között. A Magyar Nemzet felidézte: 2014 és 2018 között ötszázalékos besorolást kapott az alapvető élelmiszerek közül a sertés- és a baromfiús, a tojás, a tej és a halhús. Az áfacsökkentési programban a kormányzat folyamatos piaci elemzéseket hajtott végre, az adócsökkentés egyik legfőbb érve pedig az volt, hogy megszűnjön az alapvető élelmiszerek piacán addigra hatalmas növő feketekereskedelem. Ez pedig éppen azért alakult ki, mert a balliberális kormányok korábban magasra emelték az élelmiszerek forgalmi adóját.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a közelmúltban megvizsgálta a 2015 és 2019 közötti hazai áfacsökkentések hatásait. A számvevők arra jutottak, hogy az áfacsökkentés visszaszorította az alapvető élelmiszerek piacán korábban tapasztalt feketekereskedelmet, az árakat azonban legfeljebb csak időlegesen csökkentette. A fogyasztók hosszabb távon általában semmit nem éreztek az áfacsökkentésből, a drágulás legfeljebb rövid ideig állt meg. Ellenben a költségvetést hiány érte, az áfa adja ugyanis az állami bevételek egyik legfontosabb elemét.
A baloldal nem vesz tudomást a hazai tapasztalatokról és azt hangoztatja, hogy az áfacsökkentés megállítja az árak emelkedését. Egy széles körű áfacsökkentés oda vezethet, hogy az élelmiszerek ugyan nem lesznek olcsóbbak, de a költségvetésen nagy lyuk keletkezik. Mind jól ismerjük a baloldalt; tudjuk, hogy az ilyen helyzetekben csak a lakossági megszorításokat látják kivezető útnak.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Beliczay László