Kevés dolog dühít már fel engem a politikában. És nem azért, mert akkora hihetetlen expert lennék. Egyszerűen tisztában vagyok azzal, hogy milyen a különböző folyamatok természete, amelyeket nem érdemes a feleslegesnél több érzelmi szuggesztióval ellátni. Ez nem valami érzéketlen, machiavellista hozzáállást jelent – bár aki nem ismeri be legalább saját magának, hogy az opportunizmus igenis szükséges és hasznos viselkedés a politikában, legalábbis meghatározott esetekben, az hazudik –, csak a tények szükségszerű kimondását: nem szabad, hogy a szívünk vigyen minket egy olyan világban, amikor sokkal inkább szükség van az ész jelentette hidegségre.
Külpolitikában éppen úgy, mint belpolitikában, szakkérdésekben és az emberi viszonyok helyes kezelését illetően is. A düh ilyenformán kevésszer jelentkezik nálam. Mondjuk akkor, ha külhoni nemzettestvéreinket gyalázzák vagy éppenséggel emberi jogi képmutatásokban – pont ez utóbbi cseszett most fel.
Vagy talán csak nem vagyok megfelelően képzett ideológiailag. Eddig ugyanis azt tanultam a baloldaltól, hogy bárki, bármiért is kopogtat az Európai Unió határain, az menekült, jellemző esetben háború elől menekülő ember, akit kötelességünk befogadni, akkor is, ha éppenséggel az illető már 5–6 békés országon is keresztülhaladt, mire hozzánk elért. A nemzetközi egyezmények meg – amelyeket szintén logikailag ügyesen, nem vérző szívvel állítottak össze – arról rendelkeznek, hogy a menekültnek biztonságos ellátást kell kapnia menekülését követően, az első biztonságos ország határain belül. Hála az égnek, az nem Magyarország, azt pedig igazán ne várja el tőlünk senki, hogy gazdasági migránsoknak segítsünk abban, hogy használt Renault helyett használt Volkswagent tudjanak hazavinni a harmadik világba. De ezt már számtalanszor megbeszéltük.
Hanem most az a helyzet állt elő, hogy hirtelen az lett a gonosz meg Putyin-csicska, aki BEENGEDNE menekülő embereket.
Olyan gyorsan pörgött át a JóeNberséget™️ mutató skála egy teljesen új irányba, hogy arról a vérző szívűek túlnyomó többségét sem tájékoztatták, egyszerűen beálltak az új irányba, nehogy Twitteren nyilvánosan cancelezzék őket. Mert mint megtudtam, most az az echte balos és liberális módi, ha a sorozás elől menekülni szándékozó oroszokat nem fogadjuk be. Ezt tilos, hiszen – mint azt legutóbb a rendkívül demokrata észt miniszterelnöktől is hallhattuk – egy ország állampolgárai felelősek azért, ami az országukban történik. Ezért szerencsétlen oroszoknak odahaza kéne hamarjában forradalmat kirobbantaniuk, hogy egy olyan világhatalom, mint Észtország, emberszámba vegye őket. Ellenkező esetben nyugodtan haljanak meg.
Egyre több EU-s ország megtagadja a vízumot azoktól, akik Oroszországból menekülnének, pontosan erre az álláspontra helyezkedve.
Aha. Milyen érdekes, hogy 2015-ben és azt követően én nem hallottam balosoktól, hogy a szíreknek, afgánoknak, pakisztániaknak meg a többieknek pont azért nem szabad Európába érkezniük, mert saját maguk is felelősek azért, ami a hazájukban történik. És értelemszerűen, ha beengedjük őket, azzal hátráltatjuk a demokratikus fejlődésüket. Nem, ez valahogy elmaradt. Én csak wilkommenskulturt láttam, meg refugees welcome táblákat és örvendező hippiket. Még a végén arra kell gondolnom, hogy ez az oroszok esetében csak azért marad el, mert ők – fun fact – oroszok, azokat meg kollektíven gyűlölni illik most a haladó körökben. Ez, hölgyeim és uraim, ilyen rothadó, libsi köpönyegbe bújtatott náculás. Hát, akkor meg is érkeztünk a kiindulási alapokhoz. Mit is akart a választási kampányban a magyarországi baloldal? Magyar katonákat küldeni más háborújába. Mit akar jelen pillanatban is a nemzetközi baloldal? Fiatalokat küldeni a frontra, meghalni. Ezek ugyanazok.
Most azért még pár dolgot el kéne magyarázniuk. Például azt, hogyan leszünk a továbbiakban is Putyin-pincsik, mi, akik ellentétben egy sor EU-s országgal, befogadjuk a Putyin sorozása elől menekülőket. Ez pontosan hogyan is illeszthető a Putyin-féle barátság narratívájába? Aztán gyorsan szülni kell valami magyarázatot azt illetően is, hogy amíg a harmadik világból miért elemi kötelesség mindenkit befogadni, addig keresztény, fehér oroszokat, akik nem szeretnének részt venni egy háborúban, amihez semmi közük, miért kell elutasítani és előmozdítani a szenvedésüket?
Nincs kétségem, hogy ezek a csicskák minderre válaszokat fognak adni. A mi feladatunk annyi, hogy mindig emlékeztessük őket kétszínűségükre, valamint kinevessük és megvessük őket.
Vezető kép: A Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt részleges mozgósítás elleni tüntetők egyikét veszik őrizetbe a rendőrök Moszkvában 2022. szeptember 24-én. A három napja hatályba lépett rendelet értelmében tartalékban lévő állampolgárokat vonnak hadkötelezettség alá. Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
Facebook
Twitter
YouTube
RSS