Pesti Srácok

Trump béketárgyalásról beszél, Irán tagad – Hol tart most a háború?

Trump béketárgyalásról beszél, Irán tagad – Hol tart most a háború?
Fotó: Jim Lo Scalzo

Különös üzengetések folynak a közösségi médiában. Amíg Donald Trump tűzszüneti megállapodásról beszélt, Irán és Izrael mindezt tagadja. Pakisztán viszont bejelentkezett közvetítő félként.

Egymásnak ellentmondó üzeneteket fogalmazott meg az Egyesült Államok és Irán a két ország közötti tűzszüneti megállapodás kilátásairól.

Irán, drónok, Shahed
Az iráni drónok következtében egyelőre elhúzódik a háború. Kérdés, hogy meddig. Fotó: Atta Kenare

 

A Reuters szerint Donald Trump elhalasztotta az iráni villamosenergia-hálózat elleni bombázást, ugyanis az amerikai elnök megállapodott meg nem nevezett iráni tisztviselőkkel. Trump bejelentése a részvényárakat is felemelte, az olajárak pedig meredeken száz dollár alá zuhantak hordónként.

Irán, Libanon és Izrael légicsapásai azonban folytatódtak, míg a többi közel-keleti országot iráni drónok vették célba.

Egy izraeli tisztviselő és két másik, az ügyhöz közel álló forrás szerint az iráni fél közvetítőpartnere Mohammad Baqer Qalibaf, Irán parlamentjének befolyásos elnöke volt.

Qalibaf azonban az X-en azt nyilatkozta, hogy nem voltak tárgyalások az Egyesült Államokkal. Gúnyolta a felvetést, és Trump kísérletének nevezte a pénzügyi piacok manipulálására. Arroganciáját jól jelzi, hogy Qalibaf volt az, aki még januárban, vagyis több mint egy hónappal az iráni háború előtt máglyán égetéssel fenyegette meg az amerikai elnököt.

„Gyere el, hadd lásd, milyen katasztrófa sújtja az amerikai erőket. Irán védelmezői meg fognak égetni téged. Megtanítjuk ezeket az elnyomó uralkodókat néhány jó modorra”

– hangoztatta az iráni politikus Trumpnak címezve.

Pakisztán lehet a közvetítő Irán és az USA között?

Ezzel vége is lenne a tűzszüneti megállapodásról szóló sztorinak, csakhogy egy európai tisztviselő azt nyilatkozta, bár a két nemzet között nem voltak közvetlen tárgyalások, Egyiptom, Pakisztán és az Öböl-menti államok üzeneteket közvetítettek. Egy pakisztáni tisztviselő és egy másik forrás a Reutersnek azt mondta, hogy akár már ezen a héten közvetlen tárgyalásokat folytathatnak Iszlámábádban a több mint három hete tartó háború befejezéséről.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont egy videónyilatkozatban kijelentette, hogy beszélt Trumppal, és hogy Izrael folytatni fogja a támadásokat Iránban és Libanonban is.

Vagyis ember legyen a talpán, aki megmondja, most éppen hol tart a háború lezárása, egyáltalán valóban szó volt-e tárgyalásról.

A tűzszüneti tárgyalás mindenképpen egy új helyzetet teremtene, néhány hete ugyanis még arról szóltak a hírek, hogy az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága katonai hírszerző tiszteket kért a Pentagontól, hogy „legalább száz napig, de valószínűleg szeptemberig támogassák az Irán elleni műveleteket”. Nem véletlenül: ahogyan azt elemzésünkben megírtuk, az amerikai hadművelet, az Epic Fury gyors sikere egyelőre az olcsó iráni drónok miatt elmarad.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
 

 

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.