Pesti Srácok

Igazunk volt, igazunk van és igazunk lesz! - Megjelent a Wilkommenskultur? dokumentumfilm

Igazunk volt, igazunk van és igazunk lesz! - Megjelent a Wilkommenskultur? dokumentumfilm
A Willkommenskultur? bemutatója a Parlamenti Szalonban

Már online is elérhető a Willkommenskultur? című dokumentumfilm, ami a 2015-ös európai migrációs válságot és az azt követő évtized politikai következményeit mutatja be olyan európai vezető politikusok és államférfiak megszólalásain keresztül, akik nyíltan és következetesen szembementek a liberális fősodorral.

A Wilkommenskultur? középpontjában a nemzeti szuverenitás, a határvédelem és az állami felelősség kérdése áll egy olyan korszakban, amikor Európa és a nyugati világ politikai identitása alapvető kihívásokkal szembesült. A filmben Orbán ViktorAndrej BabišRobert FicoMatteo Salvini Herbert Kickl, valamint Santiago Abascal szólalnak meg. A megszólalók saját döntéseiken, politikai konfliktusaikon és személyes tapasztalataikon keresztül beszélnek arról, hogyan reagáltak a migrációs nyomásra, és milyen tanulságokat tartanak ma is érvényesnek.

A Willkommenskultur? bemutatója a Parlamenti Szalon című rendezvényen, a Várkert Bazárban
A Willkommenskultur? bemutatója a Parlamenti Szalon című rendezvényen, a Várkert Bazárban

Az új, páratlanul erős dokumentumfilm tanulságaival foglalkozott nemrég Huth Gergely, a PestiSrácok főszerkesztőjének a Magyar Nemzetben. Többek között arról ír: a dokumentumfilm apropóján Kocsis Máté (a film elkészítésében is részt vett) kiemelte, hogy "Orbán Viktor 2015-ben ellenállt a mindenfelől jövő nyomásnak a külföldről fizetett újságírók legaljasabb, legpiszkosabb aknamunkájának, a hazai balfácán (azóta kinyíródott) politikai ellenzéknek, az történelmi érdem! Vannak a miniszterelnöknek érdemei s bizonyára hibái is, mint mindannyiunknak, de személyes véleményem szerint a történelmi érdemek közül kiemelkedő, amit ő Magyarországért tett a migráció ügyében. Ő tipikusan az az ember, akit az utókor jobban fog becsülni, mint a jelenkor."

Huth Gergely így folytatta: 

Babis, Salvini, Kickl, Abascal és Fico olyan érveket fejtenek ki Kálomista Gábor dokumentumfilmjében, amelyek azt igazolják, hogy a közös haditerv Európa visszahódítására csaknem elkészült. Ne feledjük, hogy e politikai erők – kiegészülve mások mellett a francia Nemzeti Fronttal, a lengyel Jog és Igazságossággal, a német AfD-vel, a Wilders-féle holland Szabadságpárttal s természetesen a legfőbb szövetségessel, Donald Trumppal – saját országaikban immár csúcsokat, népszerűségi rekordokat döntenek meg.

A Willkommenskultur? című filmet nézve az a másik gondolat fogan meg az emberben, hogy ezt az egységet, amely elsőként az Ausztriával is szövetséges V4-ek formájában mutatta meg erejét, hogyan sikerülhetett így a padlóra nyomni az elmúlt években. Ha ennyivel több a közös, mint a különböző bennünk, milyen alávaló, rejtett erők munkálkodnak e természetes szövetség szétbomlasztásán? Hiszen gyakorlati, kulturális és politikai témák végtelen soráról ugyanaz az álláspontja a normalitást valló politikusoknak!

Számomra a filmben megszólaló hat nagy formátumú politikus gondolataiból az a legfontosabb következtetés vonható le, hogy ez egy győztes csapat, amely előbb-utóbb egyre több országban, majd végül Brüsszelben is kivívja a fordulatot. Így vissza tudunk térni a gyökerekhez, a tradíciókhoz, a normalitáshoz, a nemzeti gondolkodáshoz, és folytatni tudjuk a békés építkezést, amely cél érdekében az Európai Közösséget az alapító atyák életre keltették.

 

A teljes publicisztika ITT olvasható el a Magyar Nemzetben.

 

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)