Napok óta pörög Sacha Baron Cohen (Borat, Ali G) mindent elsöprő beszéde, ami tulajdonképpen egy segélykiáltás, amely szerint a nagy techcégek pénzért teret adnak a szélsőséges, populista, náci (liberálisról lefordítva: egészséges, nemzeti érzelmű, konzervatív) értékeknek. A színész szerint Mark Zuckerberg a harmincas években Hitlernek is hagyta volna, hogy némi apróért cserébe kifejthesse a zsidókkal kapcsolatos nézeteit a közösségi oldalon. Guy Verhofstadt is állást foglalt az ügyben vasárnap, de a haladó média is zászlajára tűzte a kijelentést. Baron Cohen szavai azonban nem állnak stabil lábakon: a „humorista” elfelejtette megemlíteni azt az egyszerű tényt, hogy a Facebook leginkább a jobboldali véleményeket hallgattatja el – köztünk portálunkét is –, ahogy arról sem beszélt, hogy a Nyugat által populistának nevezett kormánnyal rendelkező Magyarországon virágzik a zsidóság, miközben Nyugat-Európában sokszor nem is mernek a zsidó lakosok kimenni a migráció hatásai által sújtott utcára.
A CNBC számolt be először arról, hogy november 22-én a főleg Boratként ismert Sacha Baron Cohen a Facebookot, a Twittert és a Google-t vádolja azzal, hogy a világ legnagyobb propagandagépezeteként, pénzért kérdések nélkül ad teret a populista propagandának, amelynek minden szava természetesen álhír is. Az Anti-Defamation League szektagyűlésén került sor a könnyfakasztó beszédre, ahol Baron Cohen elpanaszolta: a szélsőséges erők, az úgynevezett gyűlöletcsoportok világszerte előretörőben vannak, ennek népszerűsítésének fő eszközeként pedig a nagy techcégeket, a közösségi médiát jelölte meg.
Gondoljunk csak bele: a Facebook, a YouTube, a Google és a Twitter több milliárd embert elérnek világszerte. Ezeknek a felületeknek az algoritmusai úgy működnek, hogy felnagyítják azokat a fajta tartalmakat, amelyek a felhasználókat lekötik – ezek olyan történetek, amik a legelemibb ösztöneinkre hatnak, és félelmet, illetve felháborodást váltanak ki bennünk. Éppen ezért a YouTube több milliárdszor láttatja Alex Jones összeesküvéselmélet-szakértő műsorát az ajánlott tartalmak között. Ezek után nem meglepetés, hogy ez a propagandagépezet elterjesztette a legrégebbi összeesküvés-elméletet is, egy hazugságot, miszerint a zsidók valahogyan veszélyesek
– mondta Baron Cohen, elegánsan – és teljesen alaptalanul – előhúzva a zsidókártyát, amit legtöbbször manapság leginkább a klímaveszély és a jogállamiság helyettesít a haladó narratívában. Néha persze erre is emlékezni kell.
Listen to Sacha Baron Cohen slam the social media industry for facilitating the spread of hate, lies, and conspiracies pic.twitter.com/TGyrgSaN9L
— NowThis (@nowthisnews) November 24, 2019
Baron Cohen nyíltan kritizálta a Facebookot és Mark Zuckerberget, aki a szólásszabadságot említette, mint a Facebook alapkövét a Georgetown Egyetemen nemrég. Ha mindezt magyarra lefordítjuk, akkor jól érezhető, hogy a színésznek gondja van a szólásszabadsággal, kivétel akkor, ha az csupán olyan információt tartalmaz, amivel ő és társai is egyetértenek. Baron Cohen kifejtette azt is: Zuckerberg nem ellenőrzi eléggé a Facebookon megjelenő tartalmat.
Ha egy neonáci betotyog egy étterembe és elkezd fenyegetni másokat, és azt mondja, hogy meg akarja gyilkolni a zsidókat, akkor vajon az étterem tulajdonosának ki kellene őt szolgálni egy nyolcfogásos menüvel? Persze, hogy nem. A tulajnak minden joga és morális kötelessége megvan, hogy kidobja a nácit az étteremből, és ugyanígy kellene tenni az internetes cégeknek is
– magyarázta. Ezt a mindenhez (is) értő színész úgy oldaná meg, hogy lenne egy kevés szünet aközött, hogy valaki valamit kiposztol, illetve aközött, hogy a tartalom ténylegesen megjelenik a közösségi oldalon. Vajon a módszer emlékeztet bárkit is a kommunizmusra, és a mindenre kiterjedő cenzúrára? Dehogy!
Baron szerint létezik az életben egy mindent átható objektív igazság, amely a tényeken alapul, éppen ezért a cégeknek elég embert kéne alkalmazniuk ahhoz, hogy ellenőrizni tudjanak minden egyes tartalmat. Érdekes tény ezzel kapcsolatban, hogy csak fotóból naponta 350 milliót tesznek fel a közösségi oldalra.
Baron Cohen (aki maga is zsidó származású) egy új fogalmat is kitalált, ez pedig a „Szilíciumi hatos”, amivel értelemszerűen a nagy techcégekre gondol, bár szavaiban lehet talán némi jelzés is arra vonatkozólag, hogy a politikai érdekek mentén gyakran áldoznak fel bizonyos rétegeket. Ilyen lehet például Angela Merkel elismerése: a német kancellárnak a Zsidó Világkongresszus (WJC) a Budapesten született Herzl Tivadarról elnevezett díjat hétfőn adta át Münchenben, miközben azt látjuk, hogy nem éppen Németország az a hely, ahol a zsidó emberek ki mernek menni az utcára bizonyos ruhadarabokban, hanem éppen hazánk és magyar kormány az, amelyik jó kapcsolatokat ápol Izraellel, a zsidósággal, és ahol a zsidó kultúra soha nem látott módon virágzik. Erről persze sokat lehetne beszélgetni.
Sascha Baron Cohen a Borat című filmben
Baron Cohen nem említette azt sem, hogy éppen a jobboldali médiumok azok, amelyek a legtöbbször áldozatul esnek a Facebook-cenzúrának. Portálunkkal rendszeresen megtörténik, hogy bizonyos szerzők és tartalmak elérhetetlenné válnak, arra hivatkozva, hogy azok nem egyeznek a Facebook közösségi alapelveivel. Baron Cohen nem tájékozódott azzal kapcsolatban sem, hogy durván beleavatkozhatott a Facebook az önkormányzati választások eredményébe. Persze már megszoktuk, hogy a nemzeti-konzervatív oldallal szemben a Facebook mindig magasabb szintre emeli a cenzúra fokozatát, de ami történt a mostani önkormányzati választási kampányban, az kétségtelenül mindenen túltett: a társadalmi kérdésekről, választásokról vagy politikáról szóló hirdetések nevű opció – valami fura oknál fogva – nagyon lassan bírálta el a jobboldal hirdetéseit. Bármely más, nem politikai tartalmú cikk – tehát például celebekről, sportról, vagy kultúráról szóló témák – hirdetése sokkal hamarabb átment a rendszeren. Ez nem érdekelte a Facebookot, csak az, hogy szinte kizárólag a balliberális gondolatok jussanak el a választókhoz.
Huth Gergely, portálunk főszerkesztője akkor elmondta az Origónak, hogy természetesen az általa írt régi cikkek, amelyekért „karanténba helyezték”, rendben voltak, tehát szó sem volt bennük gyűlöletbeszédről, amire hivatkozva letiltották.
Ezek után Baron Cohen szavait felfoghatnánk egyfajta liberális hisztériának is.
Forrás: CNBC, Breitbart, Twitter; Fotó: Borat
Facebook
Twitter
YouTube
RSS