sacha baron cohen
A haladók még durvább cenzúrát követelnek a Facebookon a szólásszabadságra hivatkozva
Napok óta pörög Sacha Baron Cohen (Borat, Ali G) mindent elsöprő beszéde, ami tulajdonképpen egy segélykiáltás, amely szerint a nagy techcégek pénzért teret adnak a szélsőséges, populista, náci (liberálisról lefordítva: egészséges, nemzeti érzelmű, konzervatív) értékeknek. A színész szerint Mark Zuckerberg a harmincas években Hitlernek is hagyta volna, hogy némi apróért cserébe kifejthesse a zsidókkal kapcsolatos nézeteit a közösségi oldalon. Guy Verhofstadt is állást foglalt az ügyben vasárnap, de a haladó média is zászlajára tűzte a kijelentést. Baron Cohen szavai azonban nem állnak stabil lábakon: a „humorista” elfelejtette megemlíteni azt az egyszerű tényt, hogy a Facebook leginkább a jobboldali véleményeket hallgattatja el – köztünk portálunkét is –, ahogy arról sem beszélt, hogy a Nyugat által populistának nevezett kormánnyal rendelkező Magyarországon virágzik a zsidóság, miközben Nyugat-Európában sokszor nem is mernek a zsidó lakosok kimenni a migráció hatásai által sújtott utcára. Ajánljuk még
Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó? Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)