Pesti Srácok

Franciaország önkéntes katonai szolgálatot vezet be

Franciaország önkéntes katonai szolgálatot vezet be
Fotó: Ludovic Marin

Emmanuel Macron csütörtökön bejelentette, hogy Franciaország jövő nyártól bevezeti a tíz hónapos nemzeti szolgálatot fiatal felnőttek számára, amely önkéntes lesz, és a hadsereg igényeit hivatott kielégíteni az orosz fenyegetésekkel és a megnövekedett konfliktuskockázatokkal szemben.

A félelemmel nem lehet elkerülni a veszélyt. Az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük, ha felkészülünk rá - mondta a francia államfő a 27. hegyi gyalogos dandárnál tett látogatásán az Alpokban található Varces-ben. Emmanuel Macron elmondta: az önkéntesek kizárólag nemzeti területen fognak szolgálni. Az elnök már kedden leszögezte, hogy 

Franciaország nem küldi fiait Ukrajnába.

A fiatalok és katonák körében elmondott beszédében a köztársasági elnök úgy vélte, hogy ifjúságunk elkötelezettségre szomjazik, és van egy generáció, amely készen áll a hazáért felkelni a francia hadsereg keretein belül.

Franciaország 1997-ben törölte el a kötelező sorkatonai szolgálatot. Annak visszaállítása az államfő szerint olyan ötlet, amelyet csak azok támogatnak, akik nem ismerik a mai hadseregeink valóságát.

Emmanuel Macron megerősítette, hogy az új rendszert, amelynek neve nemzeti szolgálat lesz, jövő nyártól fokozatosan indítják el, a jelöltek kiválasztása pedig már január közepétől megkezdődik. A szolgálat tíz hónapig tart, egy hónap kiképzés után kilenc hónapig a hadseregben. Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint az önkéntes katonai szolgálatért minden fiatal havonta legalább 800 eurót kap, emellett szállást, étkezést és felszerelést is biztosítanak számára.

A költségvetési megtakarítások miatt a program fokozatosan fog felfutni: az első évben 3 ezer fiatalt kell elérnie, 2030-ra évi 10 ezer, 2035-re pedig 42 500 fős célkitűzéssel. Az önkéntesek 80 százaléka olyan 18-19 éves fiatal férfi és nő lesz, aki a jövőben katona lesz, és aki számára az önkéntes szolgálat szünetévként  fog szolgálni a felsőoktatási képzés előtt. A többi jövőbeli pályázó legfeljebb 25 éves lehet, és szakterületük alapján választják ki őket.

Fabien Mandon vezérkari főnök múlt héten a francia polgármesterek éves kongresszusa előtt elmondott beszédében úgy vélte, hogy Franciaországnak helyre kell állítania lelki erejét, hogy elfogadja, fájdalmas lehet megvédeni azt, ami lényegünk, és készen kell állnia arra, hogy elfogadja, elveszíthetjük fiainkat.

A kijelentést a baloldali ellenzék egy része háborús uszításnak minősítette, míg a szintén ellenzéki, szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés hibának nevezte, és arra figyelmeztetett, hogy a franciák nem készek meghalni Ukrajnáért.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézet által a BFM hírtelevízió számára készített és szerdán közzétett felmérés szerint a franciák közel háromnegyede (73 százaléka) támogatja az önkéntes katonai szolgálat létrehozását. Az Ifop által az LCI hírtévé számára végzett felmérés szerint ez az arány 81 százalék.

 

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.