A decemberi és februári EU-csúcsokról, illetve a magyar jogállamisági kérdésekről tartottak vitát az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, ahol sokan kritizálták az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent azért, mert feloldott Magyarországnak 10,2 milliárd eurót, de most megjegyezte, hogy további kritériumoknak kell megfelelnünk, ha még 20 milliárd eurót szeretnénk. Természetesen a hazai ellenzék is Orbán Viktor és kormánya ellen szólalt fel, Gyöngyösi Márton szerint az európai intézmények nem elég kemények a kormányfővel, Cseh Katalin pedig nagyon pipa, amiért engedett a Bizottság elnöke a zsarolásnak. Mindeközben a Fidesz kikéri magának, hogy ideológiai alapon osztogatják a forrásokat az EU-ban, ugyanis az uniós tisztségviselők gyakorlatilag bevallották, hogy a genderlobbi ellenes magyar álláspont miatt tartanak vissza forrásokat.
A magyar álláspont még mindig az, hogy Brüsszel a tagállamok pénzét ne adja az ukránoknak, de az EU valamiért mégis azt hiszi, hogy változtathatnak ezen. Mint ismert, Orbán Viktor azzal, hogy nem szavazta meg az újabb 50 milliárd eurós támogatást a háborúban álló szomszédos országnak, tulajdonképpen megakadályozta a szövetséget az újabb adományozásban, ezért az Európai Néppárt egyik képviselője, nevezetesen a finn Petri Sarvamaa aláírásgyűjtésbe kezdett a magyar miniszterelnök ellen, amellyel azt akarja elérni, hogy ne legyen szavazati jogunk. Továbbá azt is szeretnék Brüsszelben, ha nem kellene egyhangúlag szavazni Ukrajna támogatásáról, legyen elég a többség.
Mindeközben a Politco arról ír, hogy Budapest jelezte az EU-nak, hogy kész feloldani az Ukrajna finanszírozásával szembeni ellenállását.
Február elsején azonban újabb csúcstalálkozó lesz, ahol az Ukrajnának szánt összegről dönteni kellene, de most mindkét fél hallgat. Volt szó arról, hogy valamilyen kedvezményt ad az EU Magyarországnak a kompromisszum érdekében, de egyelőre nem tudni, hogy ez hogy áll. Magyarország azon javaslatát viszont, hogy az Ukrajnának szánt támogatást éves részletekre osszák fel, a legtöbb nemzeti főváros elutasította.
Nagyon valószínűtlen, hogy a tagállamok elfogadnának egy olyan megoldást, amely lehetőséget ad Magyarországnak a rendszeres zsarolásra
-mondta ezt egy neve elhallgatását kérő diplomata a Politicónak arra a felvetésre, ha minden évben adnának pénzt Ukrajnának, akkor azt minden évben meg tudná vétózni Orbán Viktor.
Kompromisszumkészek vagyunk
Kompromisszumot azonban lehet a magyar miniszterelnökkel kötni, hiszen a nekünk járó 10,2 milliárd euróért cserébe a kormányfő nem akadályozta meg, hogy Ukrajna EU-tagjelölti státuszt kapjon. Ám mivel Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen feloldotta részlegesen a források blokkolást, kemény kritikát kapott az EP képviselőktől, mondván, hogy engedett Orbán zsarolásának.
Emiatt a héten teljes frontális támadást indított az EP a magyar kormány ellen: a közvetlenül választott uniós törvényhozó intézmény azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül decemberi döntését az úgynevezett horizontális feljogosító feltételekkel kapcsolatos döntését, ami megnyitotta a kohéziós alapokból járó támogatások egy részét. Továbbá belebegtették azt is, hogy az EP beperli az Európai Bizottságot is, hogy valóban jogosan adták-e nekünk a forrásokat. Bizalmatlansági indítványt is benyújthatnak, ha újabb pénzcsapokat nyit meg az EB Magyarország felé.
Most von der Leyen azzal védekezik, hogy nem tettünk eleget a jogállamisági kritériumoknak, de a zsarolás miatt engedtek. Pontosabban az igazságügyi reformot teljesítettük, de jogállamisági aggályok miatt 20 milliárd eurót még mindig visszatartanak.
Félidős felülvizsgálat
Van egy olyan ötlet is az EU tarsolyában, hogy félidőnél újra felülvizsgálnák a támogatás lehetőségét, azaz 2025-ben. Ám ezt az opciót is elutasítják azok, akik foggal-körömmel küzdenek Ukrajna támogatása mellett.
Káoszt teremtene, ha 12 hónap múlva ismét találkoznánk, és egyhangúlag
döntenénk arról, hogy Ukrajna megkapja-e az alapok meghosszabbítását
– mondta egy nemzeti kormánytisztviselő.
Rámutattak, hogy ez ellentétes az EU hétéves költségvetésének logikájával, amely stabilitást és kiszámíthatóságot hivatott biztosítani. Egy uniós tisztviselő jelezte, hogy egy lehetséges kompromisszum lehet, hogy az EU végrehajtó testülete megtéríti Magyarországnak a járvány utáni készpénz kamattörlesztését.
A Bizottság egy „vészfék” bevezetését is fontolgatja, amely lehetővé tenné az ukrajnai finanszírozás ellen tiltakozó bármely ország számára, hogy késleltesse a kifizetéseket, és elhalassza a megbeszéléseket az EU vezetőinek csúcstalálkozóján. Ez a lehetőség azonban nem tenné lehetővé, hogy egyetlen tagállam megvétózza a kifizetéseket. A konszenzus az, hogy minden végső kompromisszumnak tartalmaznia kell némi engedményt Magyarországnak – elég ahhoz, hogy Orbán győzelmet arathasson hazai pályán.
Két diplomata jelezte, hogy az ukrajnai támogatással szembeni második vétó arra készteti az EU fővárosait, hogy az úgynevezett 7-es cikkely szerinti eljárást kérjék fel Magyarország szavazati jogának felfüggesztésére az Európai Tanácsban.
Mindeközben Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke és Orbán legfőbb tanácsadói még mindig kompromisszumot próbálnak kötni, miközben Ukrajna finanszírozási igénye egyre kétségbeejtőbb.
Pénzügyi segítségre van szükség ahhoz, hogy átvészeljük a háború kritikus időszakát egy stabil pénzügyi rendszer mellett, és minden lehetséges belső erőforrást a védelemre összpontosítsunk
– írja közleményében az ukrán pénzügyminisztérium.
A pénzügyi kapacitásunk sokkal korlátozottabb, mint Oroszországban. A támogatás tehát létfontosságú ahhoz, hogy kiegyenlítsük esélyeinket.
Támadnak minket jobbról-balról
A mai ülésen felszólalt Manfred Weber, a jobbközép-konzervatív Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoport elnöke is, aki a magyar ügy kapcsán arról beszélt, a jogállamisági mechanizmus elfogadása az EP egyik óriási sikere volt, emellett örömmel fogadta a soros elnökséget ellátó Belgiumnak azon döntését, hogy a kifizetett pénzekkel kapcsolatos döntést felvizsgálják. Ezenkívül arra kérte a Tanácsot, hogy folytassák a magyar kormánnyal szemben elindított hetes cikkely elleni eljárást, ami lényegében már évek óta megrekedt.
Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) képviselőcsoport-alelnöke, a portugál Pedro Marques pedig egyből azzal indított, hogy
Bárki is vezeti majd az Európai Tanács februári ülését, erősnek kell lennie, hogy legyőzze Orbán zsarolását és felszabaduljanak az Ukrajnának szánt pénzek.
A Renew Europe felszólalója, a agy kritikusunk, Guy Verhofstadt pedig az éves ukrán támogatást utasította el, továbbá a hetes cikkely szerinti eljárás lefolytatását kérte és azt, hogy függesszék fel a szavazati jogunkat.
Hidvéghi Balázs szerint ideológiai zsarolást látunk
A Fidesz részéről Hidvági Balázs szólalt fel, aki elmondta, hogy Európában vitatkoznak arról, hogyan lehet jobban segíteni Ukrajnát – míg valakik újabb támogatásokkal, addig a magyar kormány szerint a minél hamarabbi fegyverszünet segítene az országnak. Emiatt szerinte Ukrajnát a költségvetésen kívüli alapon lehet támogatni – ehhez Magyarország hajlandó hozzájárulni.
Az uniós költségvetés kapcsán ezenkívül kijelentette,
Minden egyes eurocentet ki kell fizetni Magyarországnak azonnal, az ideológiai zsarolás nem elfogadható. Ha igazi jogállamisági válságot akarnak látni, akkor nézzenek mi történik Lengyelországban
– jelentette ki Hidvéghi, amin a képviselők egy része nevetett. A hetes cikkely kapcsán kijelentette, hogy „az egy új mélypont”, hogy csak azért akarják felfüggeszteni a magyar kormány szavazati jogát, mert nem ért egyet másokkal.
Gyöngyösi szerint keményebben kell Orbánnal bánni
A Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton is felszólalt és amiatt volt paprikás, hogy az európai intézmények nem elég kemény Orbán Viktorral és egy kalap alá veszik őt Magyarországgal. Emiatt pedig az egész országunkra nézve hoznak káros döntéseket.
Ha valóban tenni akarnak Orbán rendszere ellen, akkor ne Magyarországot szégyenítsék meg és ne a magyarság egészét sújtó javaslatokkal álljanak elő, hanem olyannal, amely magának a rendszer fejét, az oligarchákat sújtja
– fogalmazott Gyöngyösi, majd javaslatként azt hozta fel, zárolják az oligarchák külföldi bankszámláit, cégeiket tiltsák ki az európai piacról. Ezt a nyelvet értené Orbán – zárta felszólalását a Jobbik elnöke.
A momentumos Cseh Katalin is amiatt emelte fel a szavát, hogy átutalták nekünk a 10,2 milliárd eurót
Nem vagyok biztos abban, hogy az Európai Bizottság teljesen megérti, hogy mit okozott azzal, hogy engedett Orbán zsarolásának
– kezdte beszédét a Momentum EP-képviselője, aki ezzel szerinte az Európai Bizottság zöld utat adott minden európai autokratának, hogy a jövőben vétóval próbáljanak maguknak engedményeket kiharcolni: nyugodtan leépíthetik a demokráciát, gyengíthetik belülről az EU-t, lebegtessék be a vétót, aztán az uniós támogatásokért cserébe elállnak utóbbitól „és fogadják el a megaláztatást, hogy kiküldik őket mosdóba vagy kávézni”.
Cseh ezenkívül visszásnak nevezte, hogy a források azelőtt váltak elérhetővé, hogy a magyar parlament fideszes többsége elfogadta a szuverenitási törvényt, amivel szerinte nehezítik a civil szervezetek és a szabad média munkáját, és mindenki ellen fellépnek, aki hallatja a hangját a mostani rezsim ellenében.
Ez egy jelzés, amit önök küldtek és zöld utat adtak az ilyenfajta lehetőségeknek
– fogalmazott Cseh.
Forrás: Politico, Index, fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS