Arra kértük Dr. Horváth Júlia Borbála kulturális antropológust, családtudományi kutatásvezetőt, hogy szigorúan nem a jogi, hanem a társadalmi hatás szempontjából értékelje Gréczy Zsolt ügyének elsőfokú bírósági tárgyalását. Azt, hogy a Fővárosi Törvényszék szóban kifejtett álláspontja szerint, ha egy nő szóba elegyedik egy férfival, ne csodálkozzon, ha az durván rányomul. A szakértő úgy véli, hogy az áldozathibáztatásnak ez a formája a hetvenes évek felfogását, vagy még inkább a középkort idézi és nagyon rossz, bátorító üzenetet küld minden munkahelyi zaklatónak.
Gréczy Zsolt képviseletében Czeglédy Csaba adócsalásért elítélt ügyvéd és felesége sorra indítja a pereket azok ellen az orgánumok ellen, amelyek a Demokratikus Koalíció távozni kényszerült szóvivője és exképviselője három közismertté vált botrányát egyáltalán “zaklatásnak” merték minősíteni. (A PS is évek óta harcot vív a bíróságokon a magyar nyelv kifejezéseinek védelmében, ugyanis a sajtóperekben előszeretettel várják el a bírók, hogy egy, a mindennapi életben használt kifejezést annak büntetőjogi értelmében támasszunk alá. Pedig szerintünk a kártyás “csaló” nem feltétlenül bűnöző. És az is “zaklat”, aki üzenetekkel bombáz valakit, nem csak az, akit már el is ítéltek a Btk.-ban foglalt zaklatásért… – zárójel bezárva.) Gréczy ugyanis nem áll le a nyelvészkedésnél, hiszen eddig két ügyben, a Dolly Roll-dobos Zsoldos Deddy barátnőjének küldött üzenetcunami és a Palányi Nóra egykori mi hazánkos parlamenti munkatársnak küldözgetett ajánlatok ügyében is azt hangoztatja, hogy valójában ő maga az áldozat. Hovatovább, Palányi Nóra a PestiSrácok.hu-n tett decemberi kitálalásáról egyenesen azt állítja, hogy a fiatal, jobboldali érzelmű szakértőnő őt zaklatta a Parlamentben.
A bukott DK-s egyedül az Origón kitálaló székesfehérvári hölgyről nem merte még kijelenteni ezt (ő az, akinek a levelek tanúsága szerint kéretlenül küldözgetett számtalan – álló és fekvő – fotót nemi szervéről), ám e téren Vágó István sietett Gréczy Zsolt segítségére. A kriptokommunista kvízbajnok ugyanis az Azonnali.hu-nak adott adott hétfői nyilatkozatában így mentegette Gréczy Zsoltot:
Ez állítólag a fiatal generációban bevett gyakorlat, és sokak szerint ez cyberszex, és csinálják. Valamikor tíz éve ezek szerint ő is csinálta, de azt nem tudni, ki szolgáltatta ki a képeket, és milyen célból. Teljesen magánügy.
Persze Vágó az évekkel kissé eltévedt, ám a lényeg, hogy Czeglédy Csaba már fogalmazhatja is a cyberszexes keresetét, újabb lehetőséget adva a Fővárosi Törvényszéknek a merész szexuálpszichológiai, antropológiai megállapításokra.
Visszatérve az ügyünkhöz, mint emlékezetes, a hétfői sajtóperünkben elsőfokon helyreigazításra kötelezte a PestiSrácok.hu-t a Fővárosi Törvényszék, eszerint közölnünk kell, hogy Gréczy Zsolt nem zaklatta Palányi Nórát a neki küldött üzenetdömpinggel és a Parlament épületében és annak környékén tett “nem-rajtaütéseivel”. Már a tárgyalás során egyértelművé tette Kelemenné Fenyves Enikő bíró, hogy mit gondol az esetről, hiszen az ilyen ügyben életében először bíróság előtt álló, érthetően meglepett interjúalanyunknak a következő “kérdéseket” tette fel tudósítónk feljegyzése szerint (kíváncsian várjuk, hogy viszontlátjuk-e a jegyzőkönyvben – a kamerafelvétel készítése Gréczy és Czeglédy kérésére nem volt lehetséges):
“Maga mosolygó fejet küldött neki este negyed nyolckor”
“Ha nem akarok kommunikációt, nem válaszolok”.
“Fontosnak tartotta smile- jellel leírni, hogy le kell fogynia?” Ha nem tartotta fontosnak, miért válaszolgatott[Gréczynek]?”
“nem hiszem, hogy így mondta…”
” könyörgöm, ha valakinek maga smile-jeleket tesz, akkor miért gondolja azt, hogy nem érti félre?”
“Miért nem húzódott el [Gréczytől], amikor [Gréczy] megérintette a vállát?”
Ennek apropóján kérdeztük meg Dr. Horváth Júlia Borbála kulturális antropológust, családtudományi kutatásvezetőt, hogy ha valaki akár poénból, vagy más meggyőződésből elfogad egy Facebook-jelölést, vagy szmájlit küld vissza, netán egy esetleges kakaózás lehetőségéről is viccelődik (vagy akár komolyan gondolja) akkor onnantól szabad-e a pálya a túlfűtött hódolónak? Továbbá, a nő felelőssége-e, ha nem húzódik el elég határozottan a fogdosás elől? Azaz, hogy milyen társadalmi hatása lehet annak, ha egy első ránézésre munkahelyi zaklatásnak tűnő, nagy közérdeklődést kiváltó ügyben a bíróság a #metoo forradalom fogalomrendszere szerint az áldozathibáztatás közismert frázisaihoz nyúl?
A videót készítette: Tihanyi Rita/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS