A párbeszédes Szabó Tímea körül ferdült el leginkább a valóság a parlament szerdai ülésén, ahol azt állította: a kormány a vírustagadó Gődényt “puha eszközökkel” támogatta, hogy elhitessék a magyar emberekkel, ez nem egy komolyan vehető járvány. A parázs vita a választási törvény módosítása kapcsán bontakozott ki, ahol az ellenzék választási csalás előkészítésével vádolta meg a kormányt, holott a Kétfarkú Kutyapárt intézte el Strasbourgban, hogy le lehessen fényképezni magáncélra a szavazólapokat, és az EJEB-döntés került bele a törvényjavaslatba. Az ülésen az ellenzéki vezérszónokok többször is arra utaltak: ha nem az ellenzéki összefogás nyeri a választásokat, az csak csalás lehet.
Az elvártaknak megfelelően komoly vita alakult ki a parlament őszi ülésszakán a választási törvény módosításával kapcsolatban. A törvénytervezetet Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára ismertette, aki a több gyakorlati jellegű részletszabály mellett ismertette a törvénytervezett lényegesebb pontjait is:
- a kampányfinanszírozással kapcsolatos visszaélések visszaszorítása érdekében az eddigi 27 helyett 50 egyéni jelöltre lenne szükség országos lista állításához az országgyűlési választáson;
- egy egyéni jelölt állításához 500 érvényes ajánlás helyett 25 ezer érvényes ajánlás lenne szükség;
- az átjelentkezés esetén megnövekedett létszámú szavazókörök szavazatszámláló bizottságai nagyobb létszámmal, akár albizottságokra bontva egy helyszínen, de több helyiségben működjenek;
- az előterjesztés rögzíti azt is, hogy nem sérti a szavazás titkosságát, ha a választópolgár magáncélra képfelvételt készít a szavazólapról.
Az általános vita során az ellenzék általánosságban nehezményezte, hogy miért a koronavírus-járvány idején tárgyalja a kérdést az Országgyűlés, ezzel ugyanakkor átírták azt a narratívát, amelyet több külföldi politikus és sajtótermék is elhitt és átvett korábban, miszerint a különleges jogrend idején a kormány beszüntette az országgyűlés munkáját és “tejhatalmat” gyakorol. Az ellenzéki képviselők véleményének szerepeltetése előtt előrebocsátjuk: az egyes kérdésekben a kormánynak döntéshozatali kötelezettsége van, tehát azok tárgyalása mindenféleképpen a járványidőszakra esne. Mindezekkel természetesen az ellenzék is tisztában van. Külön hangsúlyt kapott az ellenzéki érvek között az, hogy a kormány a szavazólapok lefényképezésének lehetőségével a szavazatvásárlást akarja elősegíteni. A valóságban a kérdés azért került bele a törvénymódosításba, mert az Emberi Jogok Európai Bíróságának a döntése a Kétfarkú Kutyapártnak kedvezett, aki Magyarországot perelte a kérdés miatt. Ahogyan az ülés során Nacsa Lőrinc KDNP-s szóvivő többször hangsúlyozta, a magyar kormány a végsőkig elment a jogorvoslat tekintetében, ennek ellenére a strassbourgi bíróság megmásíthatatlan döntése értelmében magáncélra lefényképezhető a szavazólap. Ez került bele a törvénybe is. Érdemes megfigyelni, az ellenzéki képviselők környékén hogyan ferdül el a valóság – a legizgalmasabb felszólalások közül válogattunk…
Harangozó: ez meg mi?
Harangozó Tamás, a szocialisták vezérszónoka erős kezdésében úgy fogalmazott: “hogy gondolják, miért gondolják, hogy egy járvány, vírusjárvány közepén, a legnehezebb időszakban egy ilyen törvényjavaslatot kell benyújtaniuk és ezt kell tárgyalnunk. Hány ember életét és megélhetését kívánják javítani, segíteni?” A politikus úgy vélte, a kormány feleslegesen foglalkozik a szavazólapok lefényképezésének kérdésével, ugyanakkor Harangozó szerint ez is a Fidesz-KDNP érdekeit szolgálja, mivel lehetőséget teremt a szavazatvásárlásra, azaz, hogy függő viszonyban lévő emberektől kicsikarják, hogy utólag megmutassa, kire szavazott.
A politikus elmondta: a levélszavazatok kapcsán tervezett változások – amely szerint kikerül a rendeletből, hogy azoknak külön lezárt borítékban kell lenniük – szintén a visszaélés lehetőségét nyitják tágabbra. Harangozó azt sejttette, hogy a kormány választási csalásra készül, hiszen véleménye szerint bármilyen közvetítő közegen keresztül lehetőség nyílik arra, hogy egy tollvonással megváltoztassanak leadott szavazatokat.
Harangozó a kamupártok kapcsán a törvénymódosítás helyett inkább azt nehezményezte, hogy Gődény György 2018-as kamupártjának kampányköltségeit azóta sem sikerült az államnak visszaszereznie. Mint kiemelte, Gődény szerinte “vírustagadó, a maszkhasználatot egyébként megkérdőjelező tevékenységet végez”, amelynek valódi célja, hogy ismételten fölmarkolhasson pénzt kamupártként a 2022-es választáson.
A kamupártok kapcsán Harangozó megjegyezte: “van némi szolid bája, amikor a KDNP képviselője kamupártozik. Szerintem érdemes lesz egyszer megmérni, hogy a KDNP, mint politikai párt egymagában lévő támogatottsága mekkora.”
A DK-s Arató szerint a kormány a határon túliak nevében akar csalni
Arató Gergely, a Gyurcsány-párt vezérszónoka szintén nem spórolt a puskaporral, amikor arról beszélt: “amit Önök most művelnek, az az ország és az ország polgárainak a cserbenhagyása; Önök egy világjárvány közepén nem azzal foglalkoznak, hogy segítsenek azokon, akik bajban vannak.” Úgy vélte, a módosítás csak arra alkalmas, hogy a kormány még jobban bebetonozza a hatalmát. A szavazólapok lefényképezhetőségével kapcsolatban szintén a csaláskártyát húzta elő a DK-s szónok, mivel szerinte a kormány vagy nem kellő gondossággal olvasta el a strasbourgi bíróság ítéletét, vagy hazug módon hivatkozik az ítéletre. Mint kifejtette, véleménye szerint a Kétfarkú Kutyapárt ugyanis nem a szavazólapok lefényképezésének ügyében indított eljárást, hanem abban az ügyben, hogy nyilvánosságra hozhatja az ilyen módon lefényképezett szavazólapokat. Arató lazán átsiklik az önmaga által kreált logikai buktatón, hogy hogyan lehet egy lefényképezett szazavólap nyilvánosságának törvényességéről dönteni, ha a lefényképezés törvényessége sem tisztázott. Mindenesetre Arató úgy vélte, a szavazólapok lefényképezése arra jó, hogy
azok a választópolgárok, akiknek Önök megvették a szavazatát, vagy akiket megfenyegettek, az Önök szolgálatába álló vállalkozók, hogy elvesztik a munkájukat akkor, hogyha nem jó helyre szavaznak, nem a Fideszre szavaznak, vagy azok, akiket megfenyegetnek, hogy elvesztik a közmunkát, akkor, hogyha nem a Fideszre szavaznak, őket ellenőrizni lehessen és számon lehessen kérni.
Arató természetesen a határon túli magyarok levélszavazatát is előcitálta, nem rejtve véka alá, milyen elvi alapon is állnak a határon túli magyarok kérdéséhez. A DK-s politikus elmondta: a kormány célja, hogy visszaéljen a határon túli levélszavazatokkal is, azaz csalni akar a nevükben.
Végezetül Arató úgy fogalmazott:
ebben az országban a magyar nép fog dönteni, és ha a magyar népnek az lesz a véleménye, hogy Önökből elege van, akkor le fogja Önöket váltani, bármit trükköznek és bármit csalnak. És ha azon gondolkoznának, ahova Lukasenko elnök eljutott, hogy nyíltan elcsalta a választások eredményét, akkor azt kell mondanom, hogy a magyar nép sem alávalóbb a belorusz népnél.
Szerintük a kormány pénzelte a vírustagadó Gődényt
Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka elöljáróban azt sejtette, hogy a kormány “a múlt héten, az éj leple alatt nyújtott be egy rakás olyan törvényjavaslatot, aminek semmi köze nincs a járványkezeléshez”. Mint ismert, a vírusjárvány miatt a törvényjavaslatok benyújtása elektronikus formában történik, így tökéletesen mindegy, mikor nyújtják be azokat, hiszen az Országgyűlés ezeket is a benyújtás időpontjától teljesen függetlenül, a szokott ülésszakban tárgyalja. Az Országgyűlés működését nehezményezve felrótta, hogy a halgazdaságokkal és a sörfőzdékkel is foglalkozik a Parlament a vírusjárvány kezelése helyett/mellett. Úgy fogalmazott:
Önök megint aljas és sunyi módon nem a járványkezeléssel foglalkoznak, nem az emberek egészségének megmentésével, megélhetésének megmentésével, hanem a saját hatalmuk bebetonozásával és a saját ipari méretű lopásaikkal.
A képviselőnő a kamupártokkal kapcsolatos szigorítások helyett inkább arról beszélt, hogy a kormány korábban szándékosan biztosította a vírustagadó dr. Gődény kamupártját. Szabó azt állította,
a vírustagadó Gődényt és annak kamupártját, akit Önök annyira kedvelnek, és akit Önök minden lehetséges puha eszközzel megtámogattak abban, hogy elhitessék az ősz elején a magyar emberekkel azt, hogy ez nem egy komolyan vehető járvány. Vírustagadókat támogattak.
A Párbeszédes politikus szerint “az Európai Emberi Jogi Bíróságnak a döntése nem arról szólt, hogy mindenki szabadon lefényképezi és mutogatja ország-világnak”. Ezt mondjuk a törvénymódosítás sem tartalmazza, pusztán azt, hogy magáncélra lefotózható a szavazólap az EJEB döntése értelmében, de Szabó Tímeát láthatóan a tények nem zavarták össze. Azt ugyanakkor állította, hogy a szavazólapok fényképezésével az oligarchák sakkban tarthatják a vidéki közmunkásokat. A politikus szerint a kormány célja a trükközés a levélszavazatokkal és az átjelentkezés szabályozásával is.
Bármit csinálnak, még egyszer mondjuk, nem fogunk megijedni az Önök módosítóitól, pontosan tudjuk, hogy mire megy ki
– fogalmazta meg gondolatait Szabó Tímea. A Párbeszéd poltikusa ugyanakkor felidézte a Závecz Research egy héttel korábban megjelent felmérését, amely szerint a közös listának 40 százalékos támogatottsága van, a FIDESZ-KDNP-nek pedig csak 36 százalék.
Ilyen 10 éve nem volt, most Önök megijedtek, hogy az ellenzék valóban megnyeri a választást, meg is fogjuk nyerni
– jelentette ki.
Gyáva Orbán Viktor és gyáva a Fidesz-KDNP. Tudjuk, hogy trükközni akarnak, tudjuk, hogy rettegnek a 2022-es választástól. De üzenjük még egyszer, hogy az egyesült Ellenzék igenis együtt fog maradni. Meg fogjuk nyerni a 2022-es választást, és el fogjuk kergetni az Önök tolvaj és embertelen kormányát a hatalomból
– zárta felszólalását a politikusnő.
Az ellenzék máris azt a narratívát építgeti, ha nem nyernek, akkor az csalás
Az ellenzéki vádakra válaszolt többek között a KDNP-s Nacsa Lőrinc, aki kiemelte, hogy nem a kormány határozza meg, mikor tör ki és ér véget egy világjárvány, a választási törvény módosítására viszont van határidő, most van erre lehetőség. Mint megjegyezte, az ellenzék haragszik a szavazókra, amiért nem rájuk voksoltak az elmúlt választásokon.
Az ellenzék azt a narratívát akarja felépíteni, hogy vagy ők nyernek egy választáson, vagy csalás történt, mintha csak ők lennének a hatalom letéteményesei
– mutatott rá. A képviselő szerint a módosítás segít a “kamupártok” elleni harcban, amit az ellenzék mindig is kért, a határok felemelése pedig abban segít, hogy csak az induljon a választáson, aki ezt komolyan gondolja.
A szintén KDNP-s Vejkey Imre azt hangsúlyozta, nem a kormánypártok akarták a “kamupártokat”, ahogyan azt álságosan állítja az ellenzék; a kormánypártok a jog oldalán állnak és soha nem támogatták a visszaélést a joggal.
Zsigmond Barna Pál, a Fidesz képviselője azt hangsúlyozta, hogy az ellenzéki állításokkal ellentétben a javaslattal a választási rendszer alapjai nem változnak, részletszabályozásokról van szó. Ugyanakkor megjegyezte:
amíg itthon zajlik a védekezés, az ellenzék feljelenti az országot Brüsszelben.
A képviselő úgy vélte, a “kamupártok” felelősségre vonása nem a kormány, hanem az igazságügy dolga; a kormánynak az a feladata, hogy olyan szabályokat hozzon, amelyek visszaszorítják ezeket a pártokat, és a mostani módosítás éppen ezt szolgálja.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában tette helyre az ellenzéki állításokat, kiemelve: azért van most a Ház előtt a választási tárgyú törvények módosítása, mert most ülésezik az Országgyűlés. A határon túli magyarok levélszavazatának rendszerét ért bírálatokra reagálva hozzátette: az Alkotmánybíróság döntése szerint a homogén csoportoknak kell azonos szavazási módot biztosítani. A szavazólapok fotózására is kitért Völner Pál, jelezve: a strasbourgi bíróság kimondta, hogy ezt nem lehet szankcionálni, ezért veszik ki a törvényből. Megjegyezte továbbá, hogy a “kamupártok” ügyében már több elmarasztaló döntés is született.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS