
A magas infláció nem egyedi, országspecifikus, hanem globális jelenség – így kommentálta Windisch László, a KSH elnökhelyettese a pénteken megjelent statisztikai adatot. Felidézte: idén januárban 7,9 százalékkal emelkedett az átlagos fogyasztói kosárba tartozó termékek és szolgáltatások árszínvonala az egy évvel korábbi árakhoz képest.
Észtországban és Litvániában tizenkét százalék körüli inflációt mértek januárban éves összehasonlításban; Belgiumban és Szlovákiában nyolc százalékot meghaladó drágulás volt
– mutatott rá.
A magyar adat a holland és lett adattal egyezik nagyságrendileg
– tette hozzá. Windisch László megjegyezte, hogy az infláció dinamikájában Magyarország a 0,5 százalékpontos havi emelkedéssel az uniós országok középmezőnyébe tartozik.
Szlovákiában például 3,4, Belgiumban 1,9 százalékpontot emelkedett az infláció mértéke januárban tavaly decemberhez képest
– folytatta a KSH elnökhelyettese. Emlékeztetett arra, hogy a statisztikai hivatalok minden évben újra megállapítják annak a fogyasztói kosárnak a tartalmát, szerkezetét, amelyen keresztül egész évben az árak változását mérni tudják.
Ez a fogyasztói kosár az előző év tényleges, a KSH által mért háztartási fogyasztásának átlagát tükrözi; ettől az egyes háztartások kiadásai, az, hogy ki mire költ arányaiban többet vagy kevesebbet, eltérhetnek
– húzta alá. Tájékoztatott: az idei új fogyasztói kosárban leginkább a vendéglátás súlya nőtt, abból fakadóan, hogy 2020-szal ellentétben 2021-ben már kevésbé érintették a vendéglátóhelyeket a járvány miatti bezárások. Nőtt az üzemanyagok és a dohánytermékek súlya is, amelyek ára tavaly az átlagosnál jóval nagyobb mértékben emelkedett. Ezekkel szemben csökkent a háztartási energiára, illetve a nem vendéglátásban vásárolt élelmiszerekre fordított kiadások aránya. Windisch László elmondta, hogy a súlyok változása érdemben nem befolyásolta a januári inflációt, amely a tavaly alkalmazott súlyokkal is ugyanúgy 7,9 százalék lett volna.
A januári magas adatban nagy szerepe volt az élelmiszerárak tíz százalék körüli áremelkedésének
– ismertette. Hozzátette: az élelmiszerekre a kormány által bevezetett árstop a februári inflációs adatban fog majd tükröződni.
Az energiaárak globálisan magas szintje az egyik fő oka a világszerte magas inflációnak
– ecsetelte az elnökhelyettes. Utalt az Eurostat adataira, amelyek szerint az EU-ban átlagosan 75 százalékkal emelkedtek a termelői árak az energiaiparban az elmúlt egy évben.
Ez többkörös hatásban az áruk és szolgáltatások legszélesebb körében árfelhajtó hatású volt. Magyarországon a háztartásokat közvetlenül érintő energiaárak a rezsicsökkentés miatt nem emelkedtek
– hangsúlyozta Windisch László.
Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre
Namond
2022-02-12 at 22:05
Béla 2022-02-12 at 14:39
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220211/hatalmasat-dragultak-az-arstopos-termekek-a-befagyasztas-elott-526187
Namond
2022-02-12 at 22:04
Béla 2022-02-12 at 14:39
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220212/egeszen-ijeszto-milyen-iranyba-halad-a-magyar-inflacio-526233?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Namond
2022-02-12 at 21:57
Béla 2022-02-12 at 14:39
Ön olyan jól tájékozott.
Észtországban, Litvániában, Belgiumban, Szlovákiában, az Egyesült Államokban van rezsi stop, hatósági üzemanyagár?
https://piacesprofit.hu/gazdasag/gyanus-a-kormany-elinflalja-a-valasztasi-tulkoltekezest/
Béla
2022-02-12 at 14:39
Namond2022-02-11 at 23:14 nem olvasta el a cikket, mert mindig máshol jár az esze.
A KSH elnökhelyettese azt is mondta, hogy Észtországban és Litvániában tizenkét százalék körüli inflációt mértek januárban éves összehasonlításban; Belgiumban és Szlovákiában nyolc százalékot meghaladó drágulás volt.
Az Egyesült Államokban is 7% felett volt az infláció, pedig hatalmas természeti erőforrásokkal is rendelkezik.
Namond
2022-02-12 at 11:00
Logikus 2022-02-11 at 20:34
Felhívom a figyelmét a cikkbeni fordulatra;
“mind a belföldi, mind az importált infláció masszív dinamikát mutat.”
https://piacesprofit.hu/gazdasag/ekkora-luftot-mar-reg-rugott-a-kormany/
Ugyebár hazánkban rezsistop van a földgáz árára és hatósági ár az üzemanyagokra.
Mi hajtja tehát a belpiaci inflációt?
Csak nem a túlzott költségvetési pénzkiáramlás – pénzosztogatás – amely kényszerűen együtt jár a nemzeti bank forint kibocsájtásával?
Namond
2022-02-11 at 23:14
A KSH elnökhelyettese mellébeszél.
A globális jelenség az, hogy az olajkitermelők költségei nem nőttek, viszont árdrágítással akarják behozni a COVID miatti veszteségeiket.
Magyarországnak nemzeti, állami kézben levő olajkitermelő, finomító, nagykereskedő vállalkozása van, úgy hívják, hogy MOL.
No ennek a vállalkozásnak sem romlottak a költség/bevétel arányai, sőt.
Bár ne feledjük a tanker kapacitás is csökkent, mivel Kína annak idején tanker számra vásárolta az olajat és a flotta, részben még mindig a partjai előtt horgonyoz.
Valamint az US partjai előtt 10km-nyire várakoznak kirakodásra a konténer szállítók és ?árúhiány? miatt a jenkik nem küldik vissza Kínába a konténereket.
Inkább felvágják vashulladéknak.
Logikus 2022-02-11 at 20:34-nak.
Nem a nemzeti banki aranytartalék, hanem egy ország gazdasági teljesítménye (mennyiség/minőség) és a termelés-fogyasztás egyensúlya határozza meg egy valuta értékét.
Ha ez igaz (és az forintban);
“Szijjártó: a hazai cégek megerősödése nélkül nem lett volna lehetséges a tavalyi tripla rekordév”
Hogy is lehet infláció és ilyen magas a forint árfolyama?