A lengyeli kultúrából származó 6500 éves idolt, művészi részletességgel megformázott női agyagszobrocska töredékeit találták meg a Göcseji Múzeum régészei a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkák során. Az őskori kultúrák egyik különleges alkotását Egerszegi Vénusznak nevezték el: a finoman megformált agyagszobrocska lesz majd a zalai megyeszékhely őskorát bemutató virtuális kiállítás legimpozánsabb darabja – mondta el Havasi Bálint, a Göcseji Múzeum megbízott igazgatóhelyettese.
A múzeum munkatársai 2017 óta folyamatosan figyelemmel kísérik a tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkákat – ismertette az előzményeket Simmer Lívia régész. A kutatás eredményeiről elmondta, hogy a terület keleti részén, a Nagypáli-patak felett a Kr. e. 5. évezredben kialakult lengyeli kultúra nagy kiterjedésű településének nyomaira bukkantak. Az elmúlt három év legszebb leletét, a női agyagszobrocskát július 7-én találták meg. Az idol különlegessége az aprólékos kidolgozás: a lengyeli kultúra időszakából eddig csak nagyon kevés finoman kidolgozott agyagszobrocska került elő. A zalai megyeszékhelyen talált idol tenyérnyi nagyságú kúpos felsőtestét vízszintesen álló karokkal, finoman formált mellekkel ábrázolták; a nyakon hátul karcolt díszítéssel ékszert vagy a ruha kivágását jelezték.
A női nemi szervet háromszögletes karcolással jelölték. Az agyagszobrocska feje hiányzik, de az idolhoz tartozó hangsúlyos kialakítású hátsó testrészt, valamint a külön formált, kiszélesedő talpú lábat közvetlenül a felsőtest mellett találták meg
– számolt be a részletekről Simmer Lívia. Kifejtette, hogy ezen a területen korábban több kultikus tevékenységhez köthető objektumot is sikerült feltárni. A lelőhelyről kerámiatöredékek, kőeszközök, valamint a lengyeli kultúrára jellemző sárgával, vörössel és fehérrel festett, egymáshoz illeszthető töredékek kerültek elő. Az idolokat valószínűleg szándékosan törték apró darabokra, a kutatók feltételezése szerint az őskori közösség rítusa a természettel, a termőföld termékenységgel hozható összefüggésbe – magyarázta a régész. A talajadottságok kedvezőek voltak, így a szobor szép állapotban tudott megmaradni. Havasi Bálint elmondta, hogy a különleges tárgyi emléket, valamint a zalai megyeszékhelyen és környékén végzett feltárásokon előkerült őskori leleteket virtuális kiállításon mutatják majd be. Az interaktív, 3D-s kiállítás a tervek szerint egy év múlva lesz elérhető a Göcseji Múzeum honlapján.
Forrás: MTI; Fotó: Göcseji Múzeum
Malacfej
2020-07-15 at 10:25
“…Ez érdekes,mert az ádámi faj épphogy hatezer éves……”
🙂
Ezt meg ki állítja? Ugye nem baj, hogy az összes létező illetékes tudományos bizonyíték (antropológia, paleontológia, stb) ennek ellent mond? Na és ha ez igaz lenne, aból mi következik, ami a cikket illeti? 🙂
Amúgy én jó sok évvel ezelőtt többször részt vettem magyarországi feltárásokon, nagyon kedveltem. Sajnos a legidősebb lelet, amit a mi csoportunk előtalált, az kb. 1500 éves volt, igazi ifjonc… ha pedig én Magyarországon illetékes beosztásben lennék, bátorítanám a magyar hatóságokat, hogy egy nagyobb leletcsoport helyszínére építsenek egy jó kiállítást. Máshol jártam ilyen kiállításon, olyan, mint egy időutazás. Szó szerint.