A brüsszeli harag forrása: tíz éve kezdték építeni a déli határzárat
Magyarország 2015-ben döntött a határkerítés felállításáról annak érdekében, hogy megállítsa az illegális migrációt - írja a Magyar Nemzet. Azonban Brüsszel támogatás helyett folyamatosan támadja a magyar kormányt az intézkedése miatt.
Ez Orbán Viktor ősbűne a brüsszeli bürokraták szemében: ma tíz éve kezdték el építeni a migránsokat megállító déli határzárat – emlékeztetett Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a közösségi oldalán.
Mint ismert, a fokozódó illegális migráció elleni védekezésképpen Orbán Viktor elképzelése alapján rendelkezett a kormány a magyar–szerb, majd a magyar–horvát határon kerítés építéséről 2015 nyarán, illetve őszén.
Míg 2015-ben 400 ezer illegális bevándorló lépett hazánk területére, a határkerítésnek, illetve a jogi határzárnak köszönhetően ez a szám a töredékére csökkent.
A migrációs nyomás 2013-tól kezdve egyre nagyobb problémát okozott: míg az említett évben kétezer, 2014-ben már 42 777 menedékkérelmet nyújtottak be Magyarországon. A helyzet 2015-re tovább romlott, május közepéig több mint 46 ezer új kérelmet regisztrált a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal.
Közben jelentősen megváltozott a hazánk területére érkezők állampolgársági összetétele is: az év első hónapjaiban főként Koszovóból jöttek tömegesen menedékkérők, márciustól már inkább a válságövezetekből, elsősorban Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkeztek az illegális bevándorlók.
Orbán Viktor miniszterelnök 2015 elején a párizsi Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrortámadás szörnyűségeit felidézve arról nyilatkozott, hogy Magyarország veszélyforrásként tekint a tömeges bevándorlásra, és a jövőben minden eszközzel igyekszik megakadályozni a gazdasági migrációt, csak a politikai menedékkérőket fogadjuk be.
Az egyre mélyülő migrációs válság hatására 2015. április végén a kormány úgy döntött, hogy széles körű nemzeti konzultációt indít a bevándorlásról. Néhány héttel később a kabinet határozott arról is, hogy júniusban tájékoztató kampány indul az emberek megkérdezésével párhuzamosan. Orbán Viktor miniszterelnök június 12-én jelentette be: a teljes fizikai határzár lehetőségét is megfontolják.
A tarthatatlan helyzetre válaszul, amikor már napi 1500-2000 illegális bevándorló jött át Szerbia felől, a kormány június 17-én úgy döntött, hogy – hasonlóan a görög–török, a bolgár–török, valamint a lett–orosz határon követett gyakorlathoz – lezárja a zöldhatárt a magyar–szerb szakaszon, és a migránsokat a legális belépési pontok felé terelik.
Az építési munkálatok 2015. július 13-án kezdődtek, befejezésük eredeti határideje az év november 30. volt.
Ám Orbán Viktor július 25-én a Bálványosi Szabadegyetemen bejelentette: a határzár még azon a nyáron, augusztus 31-ig megépül. A kivitelezés felgyorsítása érdekében a 3800 katonából álló csapatot közmunkásokkal egészítették ki.
Kovács Zoltán kormányszóvivő július 29-én bejelentette, hogy 22,2 milliárd forintot fordítanak a határzár körüli munkálatokra. Augusztus 29-én a Honvédelmi Minisztérium közölte, hogy két nappal az augusztus 31-i határidő előtt a határzár első szakaszának a telepítése befejeződött, a magyar–szerb határt lezárták, a balkáni állam felől már csak a hivatalos határátkelőhelyeken lehet belépni hazánkba. A műszaki zárral párhuzamosan tovább épült az ideiglenes biztonsági határzár, egy további, három méter magas drótkerítés.
A legutóbbi adatok szerint a szolgálatot teljesítő rendőrök 2025. július 12-én, szombaton Csongrád-Csanád vármegyében 22 határsértőt tartóztattak fel, valamint további két alkalommal hat embert akadályoztak meg, hogy illegálisan belépjenek hazánk területére.
Az illegális migránsok szír, afgán és indiai állampolgárnak vallották magukat, azonban sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét nem tudták hitelt érdemlően igazolni. A rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz – közölte a rendőrség.
