Pesti Srácok

A moratórium miatt mai és jövőbeni hitelénél sem veszíti el senki tiszta adós voltát

A moratórium miatt mai és jövőbeni hitelénél sem veszíti el senki tiszta adós voltát

Az ügyfelek – egyes félreértésen alapuló, s a fogyasztók megtévesztésére is alkalmas hírekkel szemben – sem a jelenlegi, sem a jövőbeni hiteleiknél nem veszítik el „tiszta” adósi besorolásukat a bankoknál pusztán azért, mert a törlesztési moratóriumot választották. A fizetési stop ezzel szemben segítő eszköz, sokaknak mentőöv, másoknak választási lehetőség – áll a Magyar Nemzeti Bank hétfői sajtóközleményében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – az Európai Bankhatóság (EBA) elvárásainak teljesítéséhez útmutatást adó – a napokban módosított vezetői körlevele egyértelműen rögzíti, hogy a hosszabb ideig (kilenc hónapon túl) is a moratóriumban lévő ügyfelek hitelét nem kell automatikusan átstrukturáltnak minősíteni abban az esetben, ha az ügyfélnek nincsenek, s várhatóan nem is lesznek pénzügyi nehézségei. Ennek igazolására a bank felé elegendő pl. az, ha az adott lakossági ügyfél jövedelme nem csökken jelentősen, vagy ha rendszeresen befizeti a hitelszerződésében/bankszámlaszerződésében minimum vállalt összeget (a kettő közül a magasabbat), illetve az is, ha kellő megtakarítása van a további törlesztésre. E feltételek közül elég egyetlent teljesítenie, nem is szükséges mindegyiket. Ha az ügyfél hitelnyújtó bankjánál vezeti bankszámláját is (ez a jellemző), akkor hitelintézete általában magától is látja mindezt, ha pedig másutt történik a számlavezetés, bankja kérhet igazolást az aktuális jövedelmi adatokról.

A bankjuk felé rendszeres adatszolgáltatást (mérlegbeszámolót, főkönyvet) benyújtó vállalati ügyfelek esetében a hitelintézetek folyamatosan tudják értékelni a gazdálkodásuk és piaci pozíciójuk helyzetét, s tudnak így a rendszeres monitoring keretében az ügyfél külön adatszolgáltatásra való felhívása nélkül is tudnak dönteni hitelük minősítéséről. Miközben tehát az uniós elvárások fő szabályként átstrukturálttá minősítést írnak elő, a magyar jegybank – az ügyfelek védelme, a bankok biztonsága, illetve a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében – ezeket kiegészítve épp azokat a kivételszabályokat fogalmazta meg, amelyek alapján egyedi mérlegelés után mégis megállapítható, hogy nem szükségszerű az átminősítés végrehajtása.

Az MNB a moratórium kapcsán könnyítést vezetett be a most kiadott körlevél miatt átstrukturáltként kezelt lakossági hitelek normál hitellé való visszatérése esetében is. A korábbi szabályok szerint az adós megfelelő teljesítése esetén két év alatt lehetett volna ismét nem átstrukturáltként nyilvántartani egy ilyen átsorolt hitelt. Ehelyett most a hitel átstrukturáltként való nyilvántartása a moratóriumból való kikerülése után hat hónap megfigyelési időszak után megszüntethető, ha az ügyfélnek ebben az időszakban nem volt harminc napot meghaladó törlesztési késedelme, és hátraléka a megfigyelési időszak alatt nem haladta meg a száz eurónyi összeget, vagy ha nem merült fel egyéb indok az átstrukturált kategóriában való tartásra.

PestiSracok facebook image

Az MNB körlevelében leírtak a bankoknak adnak beszámolási, számviteli útmutatást, az ügyfelek számára nem jelentenek változást a szerződésüket, kiszolgálásukat vagy éppen hitelköltségeiket illetően. Amennyiben az ügylet átstrukturáltként való nyilvántartására kizárólag a moratórium miatt kerül sor, az nem módosítja az ügyfél által fizetendő törlesztés összegét vagy a szerződés bármilyen egyéb feltételét a jelenlegi hitelénél, ez nem járhat az ügyfél számára hátrányos következménnyel. A hitelintézet számára viszont többlettartalékolási kötelezettséggel jár, ami azt a célt szolgálja, hogy a bank fel tudjon készülni arra az esetre, ha a moratóriumot követően az ügyfelek egy része nem tudná törleszteni hiteleit. Az MNB ezen ügyfelek érdekében már korábban előírta a bankoknak, hogy dolgozzanak ki olyan konstrukciókat, amelyek a jövőben megoldást jelenthetnek ezen ügyfeleknek. Az MNB a továbbiakban is készséggel nyújt információt a téma kapcsán közéleti szereplők vagy a sajtó munkatársai részére. Javasolt is ez az előzetes konzultáció, amivel a jövőben elkerülhető a téves vélemények megfogalmazása.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)